145779. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú anyagok gépesítésére
4 145.779 volíthatók az első feltárással nyert félpépből, mint a szokványos módon főzött pépből. Ha a hámsejteket nem távolítjuk el, azok erős fehérítést igényelnek és nyomtatás esetén jelenlétük a kész papírnak „pihésedéssel" és „bolyhosodással" " szemben való csekély ellenállásában mutatkozhatik. A nedves (9A) szállítószalagon való mosás után a főzet folyamatosan kerül a (48) csavarsajtóba, az ide való belépése előtt azonban a (47) csövön át további öblítővíz adagolódik. A (46) csavarsajtó eltávolítja a főzetből a lúgot és a lúg a (48) csővezetéken át a szódarekuperátorba vagy a hulladékba kerül. Miután a főzet elhagyta a (48) csavarsajtót, és mielőtt a (10) és (11) rostosítókba kerülne, a ,(49) csővezetéken át friss lúgot kap. A (10) és (11) rostosítők után a főzet a (34) tornyon, majd a (12) dúsítón és a (13) és (14) csavarsajtókon át a (15) forgó szitába kerül. Mint az első ábrában bemutatott és ezen ábra kapcsán leírt berendezésben, a (15) forgó szitán fennakadó rész a (26) csővezetéken át a (7) autoklávba kerül további feltáró kezelés végett. A főzetből a (12) dúfitóban és a (13) és (14) csavarsajtókban kivont lúgot a (35) elpárologtatóba vezetjük és onnan koncentrálódás után a (39) csővezetéken át a (7) autoklávba. Kiegészítő vegyszerek adagolása a (40) csővezetéken át történik. A főzet a (15) forgó szitából a (17) dűsítóba kerül, amelyből a víz és az átesés az (50) csővezetéken át hulladékként távozik. A víz egy része hígító vízként az (51) csővezetéken át visszakerül a (15) forgó szitába. A kapott főzet a (17) dúsítóból a (10) fehérítőbe és a (19) és (20) tisztítókba kerül. A legutóbb leírt eljárással készült espartopép alkalmasnak bizonyult ugyanolyan minőségű papirosok gyártására, mint amilyenek az eddigelé nyomás alatt végzett feltárással kapott espartopépből készültek. A jelen eljárással készült papirosok térfogati és opacitási karakterisztikái hasonlóak az eddigelé ismert espartopapirosok megfelelő jellemzőihez. A leírt berendezésben számos módosítás lehetséges. Az első feltárási kezelés valamennyi berendezésben történhetik külső keringető feltárással vagy egy folyamatos féltáróval, vagy pedig bármilyen alakú autoklávban, feltéve, hogy az idő, hőmérsékletek és lúgkoncentráciők az alább megadandó határok között maradnak. Csavarsajtók helyett öblítődobokat vagy forgó vákuumszitákat is használhatunk. Mindazonáltal a csavarsajtók előnyösebbek, mert ha a hámsejtek zömét mosással már eltávolítottuk, a csavarsajtók kiküszöbölik a habképződéssel kapcsolatos zavarokat, rostosítőan hatnak a pépre és nem oly érzékenyek a pép nedvességére, illetőleg hidrálására, ami fontos tényező, ha nagy pentozán tartalmú magas kitermelésű pépek szükségesek. A feltárási feltételek általában valamennyi feltárási fokozatban az alábbi határok között változhatnak, de a nyomás valamennyi esetben lényegileg atmoszferikus. Lúg/anyag arány Ez az arány a nyersanyagban levő nedvesség és a hozzáadott főzőlúg súlya összegének a kemenceszáraz nyersanyag súlyához vett aránya, ami az első feltárási fokozatban általában 3 :1-től 10 : l-ig változhat. Az első feltárási fokozatban az anyag és a lúg közötti érintkezés nem kielégítő, ha a lúg/anyag arány 3 : 1 alatt van. Mindazonáltal kívánatos, hogy a lúg/anyag arány olyan alacsony legyen, amilyen csak lehet, hogy a vegyszerek koncentrációját az alább megadandó határok között a maximumhoz minél közelebb tarthassuk. A második feltárási fokozatban az aránynak a használt rostosító berendezés mineműsége szab határt. A kívánatos pépsűrűség 4 és 16% közé esik, úgyhogy a második feltárási fokozatban 12 : 1 vagy még ennél is magasabb lúg/anyag arány is szükségessé válhat. Ez az arány általában a második feltárási fokozatban sem haladja meg a 15 : 1 értéket, de nem lehet kisebb, mint 5 : l-hez. A feltáró lúg kémiai koncentrációja A nátronlúg vagy a vele Na2Ü-ban egyenértékű hatóanyag kémiai koncentrációja 0,5 és 7 súly/térfogat % között változhat. Általában a lúg/anyag arány úgy van beállítva, hogy az első és második fokozatban ténylegesen 7,75% Na2Ü jut a kemenceszáraz anyag súlyára, jóllehet ez az érték némileg változhat a többi változókkal, így pl. ha a lúg minden 100 ml-ére 33 g anyag jut, a lúg/ anyag arány 3 : 1. Ha ehhez 3,3 g nátronlúgot adagolunk, azaz az anyag súlyának 10%-át, a lúg koncentrációja nátronlúgban 3,3 súly/térfogat % lesz, ami a kemenceszáraz anyagra számított 7,75% Na2 0-val egyenértékű. Szulfidosság A szulfidosság általában 0-tól 25%-ig változhat, de a pépesítendő anyagtól függően 35%-ig is felemelkedhet. A szulfidosság meghatározás a Na2 S X 100 •———--— -% képlet adja, melyben mind NaOH -f- iNa2S Na2S, mind NaOH egyenértékű NaaO-ban fejezendő ki. Hőmérséklet A hőmérséklet a környezeti értéktől 100 C"-ig változhat. Általában 75 C° az előnyös hőmérséklet, mert e hőmérséklet felett a lúg párolgása számottevő mértéket ölt, e hőmérséklet alatt pedig a reakció folyása lassú és espartofű esetében a fű felületén levő viasz elszappanosíthatatlan része nem távolítható könnyen el, mivel e viasznak az olvadáspontja 72 C° és 74 C° között van. Az első feltárás tartama Általában a feltárás tartama a hőmérséklettel fordítottan változik, és 5 óra vagy még ennél is több lehet, ámbár ha a hőmérséklet 75 C° körül van, az espartofű feltárási ideje mintegy 3 óra. Ha a hőmérséklet 75 C° alatt van, a feltárás 3 órán túl is folytatható,, azonban a feltárást alacsony hőmérsékleten 5 óránál is tovább folytatni nem gazdaságos. A második feltárás tartama A második feltárás tartama ugyancsak fordítottan változik a hőtaérséklettel, de ha a két feltárás hőmérséklete lényegileg egyforma, a máso-
