145779. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú anyagok gépesítésére
145.779 dik feltárás ideje az első feltárás idejének felétől annak kétharmadáig változik. Ámbár a rajzban bemutatott berendezések üzemeltetését az espartofűre vonatkozóan ismertettük, az eljárás egyformán alkalmazható a fűfélék családjába tartozó egyéb cellulóztartalmú anyagokra és alkalmazható például gabonaszalmákra, mint a búzaszalma, bambuszra, sabaira és más füvekre, továbbá kisajtolt cukornádra. Ha búzaszalmát kezelünk a jelen eljárással, a szalmát az első feltárás után szűrőszitába bocsáthatjuk a szalmában előforduló csomók eltávolítása végett, hogy azokat, ha szükséges, külön kezeljük. Ha kisajtolt cukornádat kezelünk, az ezen anyagban előforduló szárbelet nagy opacitású finom papiros gyártásához el kell távolítani. Bambusz kezelése esetén az anyagot feltárás előtt szét kell zúzni. Az eljárás egyik előnye, hogy a fűfélék családjába tartozó cellulóztartalmú anyagokat finom papiros gyártásához 45—60%-os kitermeléssel pépesíthetünk, ami lényegesen magasabb, mint a szokványos pépesítő módszerekkel kapott kitermelések. Mindazonáltal, ha az eljárást tábla készítéséhez alkalmazzuk és a fehérítési műveletet mellőzzük, a pépesítés 60—85%-os vagy még ennél is jobb kitermeléssel történhet, ami ugyancsak lényegesen magasabb, mint a hasonló minőségben a szokványos pépesítő módszerekkel elért kitermelések. Bár az eljárás a fűfélék családjába tartozó anyagok pépesítéséhez különösen előnyös, cellulóztartalmú anyagokra általában alkalmazható, pl. keményfákra, mint a nyírfa és a nyárfa. Ugyancsak alkalmazható az eljárás háncs és levélrostokra. A következőkben magyarázatot adunk a leírás? ban használt néhány kifejezésre, melyeknek pontosabb értelmezése kívánatosnak látszik. Cellulóztartalmú anyag Ahol a leírás során a cellulóztartalmú anyag kifejezést használjuk, ezt valamennyi a papírgyártásban használatos cellulóztartalmú anyagra vonatkoztatjuk. E fogalom magában foglalja a leírásban felsorolt fűszeranyagokat, továbbá a fát, valamint a háncs- és levélrostokat. Rostosítás A rostosítás fogalma azt a mechanikai kezelést . fedi, amelyet a részben vagy teljesen feltárt anyagon végzünk, hogy a meglágyított anyagot rostos péppé lazítsuk fel. E mechanikai kezelés feladata tehát az, hogy az egyes rostokat egymástól elválassza. Tábla Táblán cellulózpépből készült vastag, merev lapot értünk. A pép általában — de nem feltétlenül — fehérítettem E fogalom magában foglalja a köznyelvben kartonlemezként ismeretes anyagot is. Fű, félpép, pép, főzet E fogalmakat a leírásban a következő értelemben használjuk: ,,fű"-nek nevezzük az anyagot az első feltáró kezelés előtt. „Félpép"-nek nevezzük az anyagot az első feltáró kezelés után. „Pép"-nek nevezzük a kész _ anyagot fehérítés előtt vagy után, tehát amikor a (15) forgó szitát elhagyja. A „főzet" általános kifejezés, amely a félpép és pép feltárólúgos vagy vizes keverékét fedi. Térfogati jellemző A leírásban említett térfogati jellemzőként a fajtérfogatot, a sűrűség reciprokértékét vehetjük pl. cm3 /g-ban. Pihésedés A fogalom arra a jelenségre vonatkozik,' amikor a kész papíron nyomatot állítunk elő, pl. kőről, és e művelet során a papírfelületről, amikor a nyomófelülettől elválik, pihék szakadnak le. Ez a jelenség a tömör feketével nyomni kívánt felületeknek foltos megjelenést ad. Általában minél több papírpihe válik le, annál kisebb a papiros ellenállása a pihésedéssel szemben, ámbátor egyéb tényezők, mint pl. a nyomdafesték sűrűsége, a nyomás sebessége is számításba veendők lehetnek. Boíyíiosodás Ez a fogalom arra a jelenségre vonatkozik, amely a papír felületi rostjainak a nyomódúcon bolyhosság formájában való felgyülemlésében nyilvánul, és aminek . következtében a nyomófelület elszennyeződik és nem ad kielégítő élességű nyomatot. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás cellulóztartalmú anyagok pépesítésére, melyre jellemző, hogy annak során az anyagot lényegileg atmoszferikus nyomáson 0,5—7 súly/ térfogat % nátronlúg tartalmú oldattal, vagy ezzel Na2Ü-ban egyenértékű oldattal, szulfidossággal vagy anélkül (e fogalmat a leírásban adott meghatározás szerint értve) a hőmérséklettől fordítottan függő időtartamra első feltárásnak vetjük alá, melyben a lúg/anyag arány (a leírásban adott értelmezés szerint) nem kisebb, mint 3:1, majd a feltárt anyagot (a leírásban adott értelmezés szerint) rostosítjuk, ideértve a rostosítás előtti hígítást, ha az a rostosításhoz kívánatos pépsűrűség elérése végett szükséges, a kapott anyagnak legalább egy részét lényegileg atmoszferikus nyomáson az első feltárásban használt lúghoz hasonló lúggal második feltárásnak vetjük alá és a lúgot az első és második feltárás eredményeképpen kapott pépből, illetőleg, ha az első feltáráson átesett egész anyagot második feltárásnak vetjük alá, a második feltárás eredményeképpen kapott pépből eltávolítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítási módja, melyre jellemző, hogy rostosítás előtt a feltárt anyag pépsűrűségét 4 és 16% közé állítjuk be. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás megvalósítási módja, melyre jellemző, hogy a kapott pépet papíripari feldolgozásra való alkalmassá tétel érdekében szitán bocsátjuk át. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás megvalósítási módja, melyre jellemző, hogy
