145704. lajstromszámú szabadalom • Füstgázzal működő szénosztályozó-szárítóberendezés

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIYATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.704. SZÁM 24/a. 1-14. OSZTÁLY — BE-594. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Füstgázzal működő szénosztályozó-szárítóberendezés Hőtechnikai Kutató Intézet Feltaláló: Benes Zoltán oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. március 18. A Szikla—Rozinek rendszerű „tölcséres" osztályozó szárító (Si-405 és Ro-166 sz. találmányi bejelentés) szerkezete a mellékelt 1. ábrán látható. Az —1— szénhombárból a —2— csigás adagoló a —3— osztályozócsőbe adagolja a nyers, nedves, vegyes (poros) szenet. Ebben a —3— osztályozócsőben a kazánból (a tűztérből, vagy a huzamokból) megcsapolt meleg füstgáz áramlik felfelé. A nagyobb szénszemcsék az áramló füstgázzal szemben lehullanak a —4— gázbevezető edény alsó, kúpos részébe, innen pedig az —5— cellás ürítő kizsilipeli a depresszió alatt álló térből a külső levegőre. A —3— osztályozócsőben a felfelé áramló meleg füstgáz az apróbb szénszemcséket magával ragadja felfelé, végeredményben a —6— szárítóhengerbe, ahol a jó kiszáradás céljából az aprószén hoszszabb ideig, 1—2 másodpercig, esetleg még tovább marad érintkezésben a meleg füstgázzal. Bizonyos mértékű száradás már a —3— osztályozócsőben is végbemegy, ami azt jelenti, hogy a füstgáz átadja a hőjét a víznek, mint párolgási hőt, vagyis a füstgáz erősen lehűl már a —3— osztályozócsőben is. Ez a lehűlt füstgáz már nem volna alkalmas arra, hogy a —6— szárítóhengerben erősen megszárítja az aprószenet. Ezért a -—7— keverőfejben további forró füstgázt („második" füstgázt) keverünk hozzá, hogy a hőmérsékletét lényegesen megnöveljük. A kazánból megcsapolt forró füstgáz a —8— vezetéken érkezik a szénosztályozó'-szárító-berendezéshez, amely kettéágazva egyrészt a —4— gázbevezetőedénybe torkol, másrészt a —7— keverőfejbe. így aztán az aprószenet ismét meleg, kevert füstgáz viszi fel a —9— keverőcsövön át a —6— szárítóhengerbe. Ebben a tágabb hengerben a szénszemcsék kiesnek a felfelé áramló füstgázáramból, a henger fala mentén lehullanak, a henger kúpos alsó részében („tölcsér") középre csúsznak, ezzel ismét bekerülnek a füstgáz-áramba, ismét feldobja őket a füstgáz és ily módon hosszabban időznek a füstgázban és eközben megszáradnak. Előbb-utóbb azonban a —10— résen keresztül kiesnek a —6— száritóhengerből a —11— ejtőcsőbe, ahonnan a —12— cellás ürítő kizsilipeli a messzemenően megszáradt aprószenet a depresszió alatt álló térből a külső levegőre. A —6— szárítóhengerben lehűlt füstgáz a —13— vezetéken át a —14— porleválasztóba áramlik, innen pedig a —15— ventillátorba, amely a szabadba nyomja, vagyis ez a ventillátor szívja át az egész berendezésen a füstgázt. A —14— porleválasztóban kiválasztott szénpor a —16— ejtőcsövön és a —17— cellás ürítőn át jut a szabadba. A —7— keverőfej alsó része szintén tölcséresen van kiképezve, hogy a —9— keverőcsőből esetleg visszahulló szénszemcsék (pl. berendezés megállítása alkalmával) ne juthassanak a —18— „második"-füstgázvezetékbe és így ne torlaszolhassák el ezt a vezetéket, hanem az osztályozócsövön át le-, hulljanak a —4— gázbevezető-edénybe, ahonnan az —5— cellás ürítő kihordja. A —9— keverőcső is azért nyúlik oly mélyen a —7— keverőfej be, legalábbis a —18— „második" füstgázvezeték aljáig, esetleg még valamivel ennél is mélyebbre, hogy a visszahulló szénszemcsék bejutását ebbe a füstgázvezetékbe biztonsággal megakadályozza. Így \ azonban a „második" füstgáz a —7— keverőfejben előbb lefelé áramlik, majd közel 180° irányváltoztatással áramlik felfelé a —9— keverőcsőbe. Ez az erős irányváltozás a keverőcsőben igen erős örvénylést és nagy nyomásveszteséget okoz. Ha viszont a •—7— keverőfej et az áramlási szempontokra való figyelemmel a 2. ábrán látható módon úgy képezzük ki, hogy a nyomásesés kisebb legyen: a —7— keverőfej felül kúpos, a —3— osztályozócső pedig magasabbra nyúlik fel, mint a —18— „második"-füstgáz-vezeték, akkor a berendezés minden megállítása alkalmával számottevő mennyiségű szén hull a—7— keverőfej be, amelynek eltávolításáról minden indulás előtt gondoskodni kell. Ez üzemi szempontból kellemetlen terhet jelent és nehezen vihető keresztül, mert az egész berendezésnek gáztömör zárása fontos.