145704. lajstromszámú szabadalom • Füstgázzal működő szénosztályozó-szárítóberendezés

2 145.704 Mindezeket a hátrányokat a jelen találmány szerint elkerülhetjük a berendezésnek a 3. ábra szerinti kialakításával, amely példaképpeni kiviteli alakot ábrázol. A füstgáz teljes mennyisége a —8— vezetéken át a —4— gázbevezető-edénybe áramlik. (A 3. ábrán ez a —8— vezeték nincs feltüntetve.) Innen a füstgáz egy része a —3— osztályozócsőbe, (első füstgáz), másik része pedig a —18— „második"-füstgázvezetékbe áramlik, amely a —4— gázbevezető-edényből a —3^- osztályozócső mellett kiindulva enyhén ívelt S-kanyarral jut az osztályozócsővel közös tengelybe és folytatódik a —9— keverőcsőben. A —3— osztályozócső a —18-;— ,,második"-füstgázvezetéken készült nyíláson át nyúlik be ezen a csövön a kívánt magasságig. Itt azonban van egy pont, ahol a visszahulló szén megszorulhat és habár csak igen kicsiny mennyiségben is, de megmaradhat, ami nem volna kívánatos. Ez a pont közvetlenül a —2— csigás adagoló felett, a —3— osztályozócső és a—9— kéverőcső között van. Ha szén huzamosabb ideig tarttózkodik a meleg füstgázban, meggyulladhat és ilyen gyulladási fészkek biztonsági szempontból nem engedhetők meg. El lehet azonban kerülni azt, hogy a lehulló szén ide kerülhessen, ha ide már előre beteszünk egy ékalakú terelőt, amelynek meredek felületein lecsúszva a szénszemcsék kikerülik ezt az elszűkülő helyet, ahol egyébként megszorulhatnának. Egy ilyen ékalakú terelőt a 3. ábra jobboldalán, e részlet másik képe ábrázol. Ennél a megoldásnál az ék is lemezből készült és mögötte ki van vágva a —9— keverőcső fala. A 3. ábrán látható még a —19— csappantyú, amellyel a „második" füstgáz mennyiségét lehet szabályozni, továbbá a —20—- mérőszűkület, amelynek segítségével ezt a füstgázmennyiséget mérni lehet. Ha a 3. ábra kapcsán ismertetett kialakítású szerkezet esetén leállásnál a lehulló szén megakad a —19— csappantyún, akkor indulás előtt semmi mást nem kell tenni, mint a csappantyút röviden teljesen nyitott helyzetbe forgatni, majd visszaállítani az üzem közben helyesnek talált helyzetébe. Ilyenkor a szén a csappantyún át és a —20— mérőszűkületen át lehull a —4— gázbevezető-edénybe és az —5— cellás ürítő kihordja. A készüléket természetesen úgy kell kialakítani, hogy a szükséges helyeken elosztva peremekkel legyenek egymáshoz szerelve a részei, ami az elkészítés és szerelés szempontjából szükséges. Szabadalmi igénypontok: 1. Szikla—Rozinek-rendszerű „tölcséres" szénosztályozó-szárító-berendezés, melyet az jellemez, hogy nemcsak a (3) osztályozócső, hanem a (18) „második" füstgázvezeték is a (4) gázbevezető (pormentes daraszenet gyűjtő) edényből indul ki. 2. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a (18) „második" füstgáz-vezeték legkésőbben az osztályozócső felső végén már körülveszi a (3) osztályozócsövet és (9) keverőcsőként folytatódik tovább felfelé. 3. Az előző igénypontokban védett berendezés kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a (18) „második" füstgáz-vezetéknek a (3) osztályozócsővel való találkozása előtti szakaszában egy mérőszűkület és egy szabályozószerv van beiktatva. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 593408. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.