145677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átvihető pozitív filmek előállítására a textilnyomás nyomóhengerei számára
Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.677. SZÁM 8. n. 1-4. OSZTÁLY — TE—172. ALAPSZÁM Eljárás átvihető, pozitív filmek előállítására a textilnyomás nyomóhengerei számára Dr. Thenhalter Franz hites könyvvizsgáló, Wien A bejelentés napja: 1958. február 26. Ausztriai elsőbbsége: 1957. február 27. A találmány eljárás átvihető pozitív iilmek előállítására a textilnyomás nyomóhengerei számára, aholis a teljes, fél ós negyed tónusokhoz raszternegatívot 'használunk. A találmány azzal válik ki, hogy mind a fél, mind a negyed tónushoz 45° hajlást feltüntető kontraszternegatívokat a teljes tónushoz 25—30° hajlással rendelkező vonalraszternegatívokkal kombináljuk és az egyes raszterek vonalkáit és pontjait egymáshoz viszonyítva azonos számarányban választjuk meg. Ezáltal a hengeren végzendő későbbi maratásnál rnind a teljes tónus, mind a fél és negyed tónus számára szonos maratási mélységet kapunk és így valamennyi tónuséi tékhez csupán egyetlen maratásra van szükség. Ellentétben az ismert eljárásokkal, melyeknél a vonalkák és a pontok viszonya pl. 18 : 35-től 18 : 40-ig terjed és így három maratási fokozat szükséges, a találmány szerinti eljárásnál pl. olyan rasztereket választunk, amelyeken a teljes tónushoz centiméterenként 22 vonalka, a fél és negyed tónushoz pedig centiméterenként 22 pont van. E rendszabály következtében a nyomahengeren a fél és negyed tónus pontjai csak nagyságukban különböznek egymástól, egyébként azonban a hengeren 'Ugyanakkora mélységig terjednek, mint a vonalkák. Az ilyenfajta ismert eljárásoknál, amint említettük, a teljes, fél és negyed tónushoz három maratási fokozat és két aszfaltlakkos hengenborítás szükséges úgy, hogy három különböző maratási mélység keletkezik. Ezért nem lehet akár csak kismértékben sérült nyomóhengereket javítani, hanem ilyen esetben többnyire új hengereket kell készíteni. Az ismert- eljárásokkal kF.pott nyomatok sem megbízhatóak, hanem többnyire egyenetlenek. Egy másik isimert mélynyomóraszteres eljárásnál a teljes matt tónust és a fél tónust egyetlen maratással lehet ugyan elkészíteni, ehhez azonban nagy fényképészeti szaktudás és az új metszőberendezés beszerzéséhez aránylag nagy beruházás szükséges. A nyomatok ennél az eljárásnál jók, de nem mindig teljesen kielégítőek. A hengerjavítás itt is teljességgel kizárt úgy, hogy a henger sérülése esetén csak új metszet jöhet szóba. Az ismert eljárások hátrányait a találmány szerinti eljárás teljesen megszünteti. A mélynyomóraszterrel ellentétben az új eljárásnál hengerjavítások minden nehézség nélkül elvégezhetőek, mert a teljes, fél és negyed tónus maratási mélysége azonos. A későbbi nyomásnál a színárnyalati különbségeket az adja, hogy a negyed tónus kisebb pontja kevesebb festéket vesz fel, mint a fél tónus nagyobb pontja. A teljes tónus végigmaratott vonalkái veszik fel természetesen a legtöbb festéket. 45°-os rasztervonalfca állásnál, amint ez néhány ismert, hasonló eljárásnál tapasztalható, különösen hígfolyós és nyúlós (zügig) nyomófestékek esetén, nem lehet kifogástalan nyomatot elérni, mert a festékek a meredek vonalkákoan folynak és egyenetlen nyomatot adnak. Nagy nyomóteljesítmény eléréséhez azonban nem sűrűnfolyós, hanem nyúlós festékek szükségesek. Sűrűnfolyós nyomópasztáknál a nyomtatandó áru áthaladási sebességét csökkenteni kell, ami a nyomóteljesítmény csökkenését is jelenti. Ezzel szemben a találmány szerinti exjárasnál alkalmazott raszterek vonalkáinak hajlana a teljes tónus számára 25—30° úgy, hogy nyúlós nyomópaszitákkaL nyomhatunk és nagy nyomóteljesítményt érhetünk el. A fél és negyed tónus raszterpontjainak hajlása a találmány szerinti eljárásnál azért 45°, mert ez a fokhelyzet a szövet szerkezetét (vászonkötését) megosztja és így jó festékelosztást ad. Az átvihető pozitív filmhez szükséges valamennyi negatív készítése a találmány szerinti eljárásnál azért nagyon egyszerű, mert csak a fényképészeti kontakteljárást alkalmazzuk, amely a fényképésztől nem kíván különleges S7akismereteket. A legtöbb esetben elégséges, ha ezeket a munkákat betanított segéderő végzi el.