145038. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nemezjellegű anyagok előállítására

Megjelent: 1959. július

31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.038. SZÁM 8. h. OSZTÁLY ~ HA-304. ALAPSZÁM Eljárás és készülék nemezjellegfi. ara^agok előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók, Hassák József, Halmi Gábor és Bérezi Márton budapesti lakosok jogutóda, Budapest A bejelentés napja: 1953. május 16. valamely fázisában az anyagban a tér minden irányába terjedő, nagysebességű rezgéseket keltünk, egyenletes eloszlású s ezáltal lényegesen jobb minőségű terméket kapunk. A rezgések közlése a nemezjellegű anyaggal (illetőleg rostszuszpenzióval) a gyártás bármelyik és tetszésszerinti számú szakaszában eszközölhető. Erre a célra a gyártási berendezésekből, eszközökből és készülékekből bármelyik — pl. a foszlató, keverő, szállító (csővezeték), valamint lapképző berendezés — ellátható rezgéskeltő apparátussal. A gerjesztett rezgés — természetét tekintve — lehet mechanikus, szónikus, vagy mágneseselektromos eredetű. A rezgések keltésére vagy közlésére bármely rezgésforrás alkalmas, legcélszerűbben a betoniparban használatos mechanikus vibráló-berendezések (tűvibrátor, lapvibrátor stb.) alkalmazhatók. A találmány értelmében a rezgésforrást az anyag belsejében helyezzük el, ahonnan a rezgések gömbszimmetrikusán, a tér minden irányában terjednek tova. Ez a módszer a rostos anyagban nagy jelentőségű változásokat hoz létre, amelyek kapcsán a rostok aktív felülete megnövekedik, a kötőanyagok diszperzitása kedvezőbbé válik, a ragasztás hatásfoka megjavul, stb. és ezek eredményeképpen a gyártási nehézségek nagyrészt kiküszöbölődnek, valamint a késztermék minősége lényegesen (30—70%-kal) megjavul. — A foszlatás során vagy foszlatás után alkalmazott rezgés fokozza a rostok elkülönítésének hatásfokát, megkönnyíti a foszlatást és nagy fajlagos felületű, homogén szuszpenziót eredményez, mintegy „szétrázza" a rostokat, anélkül, hogy durva, roströvidítő hatást is kifejtene. — A rezgésközlés szabályozásával a kicsapás folyamata tetszés szerint szabályozható és így jól kézbentartható. Ezáltal az üzembiztonság nagymértékben emelkedik. Lehetőséget nyújt ezenkívül koagulens csökkentésére is, mivel a rezgésközlés mechanikai koaguláló hatást is fejt ki. Ugyanakkor megnövekszik a rostokon kicsapódott anyagok diszperitásfoka Nemezjellegű anyagok — pl. rost- műbőr, papír, kartonlemez, stb. — gyártása közben gyakran olyan hibák merülnek fel, amelyek elégtelen minőségű termékeket eredményeznek. A gyártás során főképpen a következő hibalehetőségekkel kell számolni: 1. A rostokat tartalmazó szuszpenzió előállításával kapcsolatban az őrlés, ill. foszlatás nem történt meg kellő mértékben, ennek következtében a nyersanyag nem különül széjjel teljes mértékben finom rostokra, a rostok karakterisztikus tulajdonságai sem a legkedvezőbbek (hosszúság, vastagság, fajlagos felület stb.). 2. A rost szuszpenzió és a kötő- valamint egyéb segédanyagok összekeverése nem történik meg kellő alapossággal, s ezzel a kicsapott anyagok kedvezőtlen eloszlása következtében a rostok közötti adhézió csökken és ennek folykésztermék minősége gyengébb lesz. 3. Az egyenlőtlen eloszlatás miatt tárolás vagy szállítás közben a massza könnyen kiválhat s ez az anyag értékcsökkenéséhez, gyártási komplikációkhoz (csővezetékek, csapok eldugulása, stb.) vezethet. 4. A lapképzés során — akár szűréssel, akár centrifugálással vagy egyéb módszerrel történjék az, a legváltozatosabb káros eshetőségekkel kell számolni, mint pl. a szuszpenzió diszperzitásfokának csökkenésével, a kötőanyagok vagy más anyagok felületi kiválásával. A filcelődés és az összeragasztás tökéletlenné válik, a késztermék pedig csökkent szilárdságú, kisebb nyúlású és szögtartósságú, egyenlőtlen vastagságú lesz és minden esetben nagyobb hajlamot mutat a rétegeződésre. Ismeretes, hogy pl. a papíriparban a rostmasszát szűrőszitán való, horizontális irányú rázassál oszlatják el; a rázás sebessége meglehetősen csekély. Az egyirányú és alacsony sebességű mozgatás következtében a rostok eloszlása nem kielégítő és ennek kapcsán a fentiekbén vázolt hibák jelentkeznek. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a nemezjellegű anyagok gyártásának