144983. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus hajtómű vontatási célokra, különösen mozdonyok égési turbinával való hajtásához
144.983 3 A második sebességfokozat 15 fogaskereke például mindkét oldalon 50 illetőleg 51 körmökkel van ellátva, amelyekkel kapcsolásikor a körmös kapcsoló eltolható 54 illetőleg 55 részeinek 52 illetőleg 53 körmei mindkét oldalról egyidejűleg kapcsolódnak. A körmös kapcsoló kétoldalas elrendezését az átviendő nyomatékok és a szögsebességek nagyságára való tekintettel választottuk. A körmös kapcsolók • mindkét oldalról való egyidejű beiktatásával egyúttal elérjük, hogy az eredő tengelyirányú beiktató erő kiegyenlítődik. Elérjük végül, hogy a körmök megfekvési felületét terhelő fajlagos nyomás nagy forgatónyomatékok átvitelekor csökken, ugyanekkor pedig ki van küszöbölve az a veszély, hogy a tengely deformálódása és a körmök ágyazásának: a tengelyeken való játéka folytán a sebességfokozat kikapcsolódjék. Ennek természetesen különösen nyilas fogazású fogaskerekek alkalmazása esetén van nagy jelentősége, minthogy ezeknél a kapcsolás csak körmös kapcsolókkal eszközölhető. Hasonló módon vannak a többi, sebességfokozatot beiktató) körmös kapcsolók is kialakítva. Az 5. és 6. ábrán vázlatosan az elősietést kiváltó körmös kapcsolók beiktatását tüntettük föl. Ez az önmagában ismert elrendezés abban van, hogy a körmök •homlokfelületei némileg le vannak rézselve. Az 5. ábrán például (nagyobb léptékben) az; 52 és 50 körmök a körmös kapcsoló beiktatása előtt, a 6. ábrán pedig a körmös kapcsoló beiktatása után láthatók. A tengelykapcsoló beiktatásakor a lerézselt homlokfelületek kezdetben csúsznak egymáson, ami az egymással összekötendő két rész fordulatszámának szinkronizálását önműködően elősegíti. A körmös, kapcsolók eltolható részei - (például az 54 körmös kapcsoló eltolható része) mindkét oldalon önmagában« ismert módon elrendezett körmökkel vannak ellátva, például az; 54 résznek' 53 és 56 körmei vannak, mégpedig oly módon, hogy az 53 körmök a második sebességfor kozat kapcsolásakor a 15 fogaskerék 5! körmeibe fognak, vagy fordítva, az első sebességfokozat kapcsolásakor az 56 körmök a 14 fogaskerék 57 körmeivel kapcsolódnak. A 23, 24 hajtást befogadó III elosztó ház: esetén — egyébként szokásos elrendezésiben — a 23, 24 fogaskerekek agya célszerű módon ugyancsak mindkét oldalon van ágyazva. Az elosztóház 58 illetőleg 59 falai ez esetben is úgy vannak elrendezve, hogy egyrészt a 23 illetőleg 24 fogaskerék agyát a fogaskerekek kapcsolódásának közelében, kétoldaliról ágyazzák, másrészt a hajtómű olajfürdőjét tároló zárt 60 kamrát alkotnák. A találmány szerinti hajtóműház fentiekben leírt szerkezeti elrendezésében tehát a következő fontos alapelvek érvényesülnek: 1. Minden, egyes, fogaskerék kétoldalasán van ágyazva, ami a tengelyek hajlítási igénybevételét gyakorlatilag elhanyagolható minimumra csökkenti. 2.i A fogaskerekeket tengelykapcsolók kétoldalról iktatják bei, aminek következtében, a fogaskereket beiktatásakor tengelyirányban terhelő eredő igénybevétel ki van küszöbölve. 3. Mindegyik hajtómű önálló olajfürdővel bíró külön kamrában van elrendezve. Ezáltal minden hajtómű viszonylag kis űrtartalom és így viszonylag csekély kenőolaj fogyasztás mellett tökéletes kenésben részesül. A találmány szerinti mechanikus hajtómű alkotta rendszer előnye az: egyszerűség, a turbinatengely és a hajtóműház; között ugyanis nincs szükség külön kiiktató tengelykapcsolóra. Egyszerű szerkezeti elemeikkel tömör és szilárdsági szempontból a legnagyobb mértékben igénybevehető kivitelhez jutunk, amelynél a hatásos alkatrészek nemkívánatos kombinált igénybevétele ki van küszöbölve vagy lényegesen csökkentve van. Ezzel egyúttal azok a feltételek is teljesítve vannak, amelyek a gázturbina teljesítményének vontatási teljesítménnyé való közvetlen átalakításánál a maximálisan elérhető hatásfokot megszabják. A mechanikus hajtómű összelrendezése azután lehetővé teszi a sebességfokozatok menetközbeni kapcsolását, ami hozzájárul a gép optimális kihasználásához,, az üzemanyagfogyasztás csökkenésiéhez: és a gyors indításhoz. Ez a jelentős előny különösen változó emelkedésű (például 0—30%0 ) pályák befutásakor jut érvényre. Szabadalmi igénypontok: 1. Mechanikus hajtómű vontatási célokra, különösen mozdonyok égési turbinával való hajtásához és szabályozó berendezés (5) útján való kapcsolásához, melyre jellemző, hogy a hajtóturbina (1) a hajtóműházhoz (3) közvetlenül van .csatlakoztatva, a kiiktató tengelykapcsoló szerepét pedig szabályozó berendezés látja el, amely szervoberendezést (6) működtet, ez viszont egyrészt valamely sebességfokozat kapcsolása előtt a turbinát, a. hajtógázok mennyiségének vagy hőmérsékletének csökkentésével a kívánt mértékben kikapcsolja, másrészt a sebességfokozatok: be- és, kiiktatásán kívül kapcsoláskor, mégpedig szükség szerint, vagy a, turbinarotor fékezése, vagy a hajtógázok mennyiségének illetőleg hőmérsékletének a turbina előtti növelésével a fordulatszámok- szinkronizálását eszközli. 2. Az, 1. -igénypont szerinti mechanikus hajtómű kiviteli alakja vontatási célokra, melyre jellemző, hogy a fogaskerékhajtásokból (14, 17, 20; 15, 18, 21; 16, 19, 22) álló egyes sebességfokozatok kamrákban (39, 40, 41) önállóan vannak ágyazva, a kamrákat pedig a hajtóműház testében (35) elrendezett kettős harántfalak (42, 45; 43, 46: 44, 47) alkotják, amelyek egyúttal a hajtóműház testét (35) merevítik.-3. A 2. igénypont szerinti mechanikus hajtómű kiviteli alakja, melyre jellle|mző, hogy a fogaskerekek (14—22) agyuknál fogva a harántfalakban (42—47) mindkét oldalon, célszerűen a fogaskerekek (14—(22) kapcsolódásának közvetlen közelében elrendezett gördülő csapágyakban (48, 49, stb.), vannak ágyazva. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti mechanikus hajtómű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kamrák (39, 40, 41) az; egyes sebességfokozatoknak megfelelő hajtásokat (14, 17, 20; 15, 18, 21; 16, 19, 22) kenő olajfürdő önálló tároló terét alkotják.
