144435. lajstromszámú szabadalom • Pályafelépítményi mérőkocsi

6 144.435 A 41 írószerv ekkor az x// nullvonallal párhuzamos egyenest rajzol''fel. A vízszintesbe eső 34 vágánysíkba visszavezető rámpa befutásakor a 118 integráltárcsa az előbbivel ellentétes irányban menesztődik, úgyhogy ismét forgásnak indul, ez alkalommal azonban az előbbivel ellentétes értelemben. Ez a 122 fogasrúdnak, illetőleg a 41 írószervnek az előbbivel ellentétes értelmű kitérését okozza, úgyhogy az utóbbi most a II integrálgörbe x// nullvonalába visszavezető vonalat rajzol fel. Szerkezeti szempontból az integráló szerkezet a 35 mérőalváz által megtett út függvényében közös mértani 123 középvonal körül egymással ellentétes értelemben forgó két 119', 119" hajtótárcsából áll, amelyek a közöttük élére állítva elrendezett 118 integráltárcsát súrlódás útján hajtják, az integráltárcsa pedig a 35', 35" alvázrészek viszonylagos függőleges szöghelyzetét továbbító 108 kábel útján való menesztése végett a 124 eredményvonallal jelzett tengelyirányban eltolhatóan van elrendezve és forgásával a II integrálgörbét felrajzoló 41 írószerv kitérését váltja ki. A 119', 119" hajtótárcsák forgó mozgásukat a 62 hajtótengelyről a 63, 64 kúpfogaskerékpáron, 125, 126 kúpfogaskerékpáron, valamint 127 kúpkeréken át kapják. A 108 kábel 128 kulisszához van csatlakoztatva, amely 130 vezetékhoronnyal ellátott 129 vezetékcsőben hosszirányban eltolhatóan van elrendezve. A 118 integráltárcsa maga a 129 vezetékcsövön hosszirányban eltolhatóan van ágyazva. A 128 kulissza és a 129 vezetékcső viszonylagos szöghelyzetét 131 vezeték csapok biztosítják, amelyek a 130 horonyba fognak és a 128 kulisszában vannak rögzítve. A 108 kábel 132 zsinórtárcsán át a 41 írószervnek a többihez hasonló 117 támtárcsajához van visszavezetve, majd 109 rugó közbeiktatásával a 30 járműszekrényen van kikötve. Ha a 118 integráltárcsa túlemelés nélküli egyenes szakasz befutásakor a 119 hajtótárcsa középpontja fölötti helyzetét nem foglalná el, a 108 kábelt emeltyűszerkezettel feszíthetjük vagy lazíthatjuk. Erre a célra három 134—136 tárcsát alkalmaztunk, amelyek közül a középső 135 tárcsa kétkarú 137, 138 emeltyű egyik 137 karján van ágyazva. A másik 138 kar 139 szabályozó rúd csavarmenetével kapcsolódik. A szabályozó rúdnak 140 kézikerékkel való forgatásakor a 137, 138 emeltyű elfordul. A 135 feszítőtárcsa ennek következtében többé vagy kevésbé a 108 kábelnek nyomódik és ezzel a 118 integráltárcsát tengelyirányban megfelelően elállítja. C) A vágány dinamikus deformációjának mérése Ezen a sínszálankénti rugalmas süppedéseket, illetőleg emelkedéseket, illetőleg ezek különbségét értjük. E jellemzők mérése végett a 35 mérőalváz a találmány értelmében a járműszekrényt hordozó 141 kerékpárral dolgozik együtt, amely egyenesen evégből alkalmazható, vagy pedig a mérőjármű tulajdonképpeni futószerkezetének 31 részét alkothatja, amint ezt az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén láthatjuk. Vannak továbbá oly eszközök is, amelyek a 35 mérőalváz és a 141 kerékpár viszonylagos függőleges elmozdulásait leszármaztatják és a 39 regisztráló szerkezetre átviszik. A 141 kerékpárral való akadálytalan együttműködése végett a 35 mérőalváz hosszirányú oldalainak közepén a 142', illetőleg 142" hivatkozási számmal jelölt helyeken ki van váltva. A mozgás leszármaztatásának lényege a 19. ábrán van feltüntetve. Cj) A sínszálankénti dinamikus deformáció mérése A 35 mérőalváz és a 141 kerékpár viszonylagos függőleges elmozdulásainak továbbítása végett mármost a 33', illetőleg 33" sínszálak mindegyikéhez egy-egy hetedik, illetőleg nyolcadik 143', illetőleg 143" kábel van rendelve, amelyek egyrészt a 35 mérőalváz és a 141 kerékpár közé iktatott csuklószerkezettel, másrészt a 39 regisztráló szerkezeten át a 30 járműszekrénnyel vannak erőzárlatosan összekötve és a sínszálak dinamikus deformációit följegyző 45', illetőleg 45" írószerveket működtetik. Az erőzárlatot 145', illetőleg 145" rugók biztosítják. A 142', illetőleg 142" kábelek a 141 kerékpár végeiről kiindulva a 35 mérőalvázon ágyazott 146', illetőleg 146" zsinórtárcsákon haladnak át. A 141 kerékpár végeinek, illetőleg a 146' és 146" zsinórtárcsáknak viszonylagos függőleges elmozdulásai így a 143', illetőleg 143" kábelek eltolódását váltják ki, a kábelek viszont a 45', illetőleg 45" írószervek kitérését okozzák. A 35 mérőalváz tehát a 141 kerékpár függőleges elmozdulásainak vonatkoztatási rendszerét alkotja. A csuklószerkezet részei a 4., 5. és 8. ábrából tűnnek ki. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 141 kerékpár 147' csapágyházának a kerékpárral központosán elrendezett hengeres 148' megfekvési felülete van, amelyen a megfekvési felület középvonalára merőlegesen vízszintes hengeres tagként kialakított 149' tapintó erőzárlatosan fekszik meg, a 143' kábel pedig merőlegesen csatlakozik a vele társított 149' tapintóhoz. A 149' tapintó és a 148' megfekvési felület közötti erőzárlatot párosával elrendezett 150' és 151' rugók biztosítják. A 149' ta- • pintó 158' és 159' emeltyűkarok útján a 35 mérőalváz 160' és 161' konzoljaiban 162' lengési tengelyen elfordíthatóan van ágyazva. A 149' tapintó és a megfekvési 148' felület közötti erőzárlatot biztosító 150' és 151' rugók ezeken az emeltyűkarokon támadnak. A 143' kábel 152' csőben a 35 mérőalváznak a 4. ábrán baloldali végéhez van vezetve, ahonnan 153' terelőtárcsán át az 56 zsinórszekrénybr jut, 154' terelőtárcsán át a 143' kábel a 39 regisztráló szerkezet 155' támtár csajához van vezetve. A 141. kerékpár másik végén lényegében hasonló elrendezés van, amit a megfelelő hivatkozási jelek kettős veszszőzésével érzékeltettünk. Annak bemutatása végett, hogy a vágány dinamikus deformációinak, vagyis sínszálankénti süppedéseinek és emelkedéseinek mérésére milyen előnyös lehetőség van, tegyük fel, hogy a mérőalváz önsúlya körülbelül 1400 kg, a kéttengelyes pályafelépítményi mérőkocsi 141 kerékpárjának tengelynyomása pedig 13 000 kg. A 35 mérőalváz kerékpáronkénti tengelynyomása tehát mindössze 700 kg, vagyis körülbelül a huszadrésze annak a nyomásnak, amelyet a 141 kerékpár fejt ki. Ennek következtében a süppedések rugalmas összetevőinek följegyzése zavaró mellékkitérések nélkül megy végbe. A vágány nem dinamikus függőleges egyenetlenségei mindössze paránykitérések alakjában jelentkeznek, amelyeknek nagysága azonban a di-