144353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa és alfa, alfa'-fluorozott oktahalogén-metilén-tetrahidroftalánok előállítására

144.353 3 lizátorok alkalmazásával, melyek pl. ezüstfluorid­ból, antimontrifluoridból, vagy antimontriklorid­ból állhatnak. Ilyenkor a kitermelés is javul és a végtermék is tisztább. A reakció befejezése és a reakcióedény lehűtése után a keletkezett sósavat lefúvatjuk. A reakció során át nem alakult, fölös mennyiségű fluorhidro­gént frakcionált kondenzálással elkülöníthetjük. A visszamaradó reakcióterméket ezután a hozzá­tapadt fluorhidrogén eltávolítása végett vízzel többször kimossuk és megszárítjuk. Benzinből vagy alkoholból való átoldással, színtelenítőszerek hozzáadása mellett, a reakciótermékek további tisztulását érhetjük el. Az így kapott készítmények barnás színűek és kromatográfiai úton végzett kvantitatív vizsgála­tok szerint pl. 60% l-fluor-3, 4, 5, 6, 7, 10, 10-A fluorhidrogénnel átalakítandó 1, 3-diklór-4; 5, 6, 7, 10, 10-hexa-/klór és/vagy fluor/-4, 7-metilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalánokat hexa-/klór és/vagy t!uor/-ciklopentadiénnek 2,5-dihidrof uránra való addicionálása, majd ezt követő klórozása ' útján könnyen állíthatjuk elő. A találmány szerinti eljárással kapott vegyüle­tek nem éghetők. Ha ezeket kis' mennyiségben anyagokhoz, különösen oldószerekhez, pl. könnyen forró szénhidrogénekhez adjuk, ezek lobbanási pontja jelentékenyen emelkedik. \ 1. példa: 700 mm hosszú és 18 mm belső átmérőjű saválló acélból (1880/SS kereskedelmi megjelölés) készült nyomásálló esőben 20 g 1, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 10-okta­heptaklór-4, 7-metilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalán­ból (olvadáspont 103—105 C°) és 35% 1,3-difluor-4, 5, 6, 7, 10, 10-hexaklór-4, 7-metilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalánból (olvadáspont 182—183 C°) álla­nak. Melléktermékként még ismeretlen összetételű, olajos anyagok kis mennyiségét kapjuk, át nem alakult kiindulási anyag mellett. A találmány szerinti eljárást a _ illetve a./r — fluorozott ciklikus éterek előállítására az olyan 1, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 10-oktahalogén-4, 7-metilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalánokra is alkalmazhatjuk, ame­lyek biciklo-/2, 2, l/-heptén-részükben klór mel­lett még fluort is tartalmaznak, sőt perfluorozva is lehetnek. Ha a klórt és/vagy fluort X-szel jelöl­jük, a találmány szerinti a —illetve a, a' — fluoro­zott éterek előállítása az alábbi általános reakció­séma szerint megy végbe: klór-4, 7-metilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalánt a cső külső részének jéggel való hűtése mellett 30 ml vízmentes hidrogénfluoriddal öntöttünk le. A csövet rézzel tömített csavarmenetes zárófedél­lel lezártuk, majd a zárt csövet elektromos kemen­cében 10 órán át 100 C°-on hevítettük. Kihűlés és folyékony levegőben végzett lehűtés után, miköz­ben a reakcióban keletkezett sósav kondenzált, a csövet felnyitottuk és a reakcióterméket közönsé­ges hőmérsékletre hoztuk. Eközben a sósav és a fölös fluorhidrogén egy kis része elillant. A szi­lárd maradékot vízzel többször leöntöttük és de­kantáltuk. A mosóvíz közelítőleg semleges reakció­jának elérése után a barna, szilárd reakciótermé­ket agyagtányéron lepréseltük és 30 ml etanolból átkristályosítottuk, amikor is az olajos alkatrészek az oldószerben maradtak. Ily módon 15,6 g gyen-0 fro "=HET H^Cl H ^Cl »T^F

Next

/
Thumbnails
Contents