144353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa és alfa, alfa'-fluorozott oktahalogén-metilén-tetrahidroftalánok előállítására

2 144.353 hidroxiddal kezeltek. Ismeretes az is, hogy Booth H. S. {2 066 905. sz. U. S. szabadalom) tetraklór­dimetiléterből ahtimontrifluorid behatására fluor­metil-fluorklórmetiléterhez jutqtt. Ezenkívül Swarts F. (Chem. Zentralblatt 1899," IL, 281. old.) 2-bróm-l,l-difluor-dietilétert káliumetilátnak 1,2-dibróm-l,l-difluoretánnal, illetve 1, 2, 2-tribróm-1,1-difluoretánnal való reakciója útján állított elő. Gowland T. B. hasonló úton a 2,2-diklór-l,l-di­fluoretil-alkiléterhez (523 449. sz. brit szabadalmi leírás) jutott. Minthogy az éterek folyékony fluorhidrogénnel kondenzálási reakcióra hajlamosak, a találmány szerinti átalakulás az oktaklórozott endometilén­tetrahidroftalán gyűrűrendszer esetében nem volt előrelátható. Meglepőnek bizonyult, hogy az egyéb­ként elkerülhetetlen kondenzálási reakciók az 1, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 10-oktaklór-4,7-metilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalán átalakulása esetében csak igen kis mértékben lépnek fel. Eszerint főtermékként ki­cserélési reakció folyamán l-fluor-3, 4, 5, 6, 7, 10, 10-heptaklór-4,7-metilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalán­hoz és l,3-difluor-4, 5, 6, 7, 10, 10-hexaklór-4,7-metilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalánhoz jutunk. A szénváz emellett meglepő módon teljesen változat­lan marad. A találmány szerinti fluor- és klórtartalmú éte­rek előállítása az antimonfluoriddal dolgozó ismert eljárással szemben azzal az előnnyel jár, hogy igen gazdaságos, mert a fluorhidrogén feleslegét a lehasadó sósavtól közönséges nyomáson végzett egyszerű frakcionálással el lehet választani. A klór vagy bróm kicserélése fluorral fluorhidrogén se-Mindezektől eltérően a találmány szerint a 4, 5, 6, 7, 10, 10-hexahalogén-4,7-metilén-4, 7, 8, 9-tetra­hidroftalán gyűrűrendszer «, a'-diklórozott étereit, melyekben a bicikloheptén-részben levő halogén atomok klór és/vagy fluor, folyékony fluorhidro­génnel hozzuk reakcióba. Ily módon különösen az 1, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 10-oktaklór-4,7-metilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalánt az alábbi reakcióséma szerint alakíthatjuk át 1-fluor, illetve 1,3-difluor-szárma­zékká, miközben a megfelelő sósavmennyiség sza­baddá válik. gítségével a HF nagy fluortartalma folytán igen előnyös. ^ A találmány szerinti eljárás igen egyszerűen va­lósítható meg 1, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 10-oktaklór-4,7-metilén-4, 7, 8, 9-tetrahidroftalánnak fölös meny­nyiségű vízmentes fluorhidrogénnel zárt, flucr­hidrogénnel és sósavval szemben ellenálló edény­ben végrehajtott hevítése útján. A reakció folya­mán a kicserélési reakcióban felszabaduló sósav lassú nyomásemelkedést okoz, az edényzet falvas­tagságának erre méretezettnek kell lennie. A találmány szerinti termékek előállítására 50 és 150 C°, előnyösen 100—120 C° közötti reakció­hőmérséklet szükséges. Lehet azonban olyan hő­mérsékletet is alkalmazni, amely e határokon túl esik. Túl magas hőmérséklet esetén azonban nem kívánatos mellékreakciók jelentkeznek, amelyek a fluorozott endometilén-tetrahidroftalánok terme­lését kedvezőtlenül befolyásolják. Közepes hőmér­sékleten 2—40 órás, előnyösen 10—24 órás reakció­időket választunk. A reakcióidő lerövidíthető kis mennyiségű kata-

Next

/
Thumbnails
Contents