144317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves karbonil-vegyületek redukciójára

Ű : Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.317. SZÁM 12. o 26-27. OSZTÁLY — GO-273. ALAPSZÁM Eljárás szerves karbonil -vegyületek redukciójára Bejelentő: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Kollonitsch János, Gábor Valéria és Hajós Andor Bejelentés napja: 1953. március 20. Azt találtuk, hogy az alábbi képletű szerves karbonil-vegyületek • R —CRi II(I) O (ahol R: valamely szerves gyököt, mint pl. alku-, aril-, aralkil-, cikloalkil-,. ül. ezek szubsztituált vagy telítetlen formáit jelenti és ahol a szubsztituens, pl. halogén, nitro, karboxi, oxi, stb csoport lehet, Rí pedig vagy valamely, az ,R-hez hasonló csoportot jelent, mely lehet R-rel azonos, vagy attól különböző, de jelenthet hidrogént is) a H • ' . I R —C —Rí (II) általános képletű vegyületekké (ahol R és Rí' jelentése ugyanaz, mint az I képletben) redukálhatok olyan módon, hogy azokat a MBH(OCH3)3 (III) általános képletű komplex fémhidridekkel reagáltatjuk, (M: valamely alkálifémet jelent, pl. nátriumot). A (III) általános képletű vegyületek az irodalomban ismeretesek (Journ. of the Am. Chem. Soc. 1953. 193. old.). A kiindulási anyagként használt szerves karbonil-vegyületek a következők lehetnek, pl.: alifás és aromás ketonok és aldehidek, cikloalifás és aralkil ketonok és aldehidek, melyek amellett még karboxil-, vagy nitro-, vagy halogén-, vagy- egyéb szubsztituenseket is tartalmazhatnak és lehetnek telítetlenek, vagy telítettek egyaránt. Az eljárás legfőbb előnye, hogy specifikusan csak a karbonil-csoportok redukciója történik meg és a telítetlen kötéseket, a nitrocsopor tokát, a karbonil-csoportokat és egyéb redukálható csoportokat a reagens érintetlenül hagy. További előnye az eljárásnak az, hogy közönséges nyomáson és hőmérsékleten a legegyszerűbb berendezéssel lefolytatható. A redukciót célszerűen oldószer, ill. higítószer jelenlétében végezzük. Ilyen célokra jól alkalmazhatók a szokásos szerves oldószerek, mint az éter, benzol, etilacetát, stb., de szükség esetén dolgozhatunk vizes, vagy alkoholos, vagy vizes-alkoholos közegben is. Ez igen meglepő, mert az irodalmi adatok szerint az alkálifémtrialkoxi-bórhidridek (III képlet) vizes vagy alkoholos közegben rendkívül gyorsan, pár perc alatt, teljesen elbomlanak. Igen előnyös ezen eljárás alkalmazása a klóramfenikol egyik szintézisénél. Az iparilag használatos klóramfenikol-szintézisek közül az egyik leggazdaságosabb szintézis egyik fázisánál a NO2 — C ) — C — CH —CH,OX \ —/ || | (IV) O NH —A (ahol A: valamely alifás, vagy aromás karbonsav-maradékot, vagy halogénezett karbonsávmaradékot, vagy hidrogént jelent, X pedig: acilcsoportot vagy alkil-csoportot, vagy hidrogént jelent) általános képletű vegyületek karbonilcsoportjának a megredukálása a feladat a NO,— S \— CH — CH — CH..OX X X I | (V) OH NH —A általános képletű vegyületekké (ahol A és X jelentése ugyanaz, mint a IV képletben). Erre a redukcióra az irodalom egyedül a Meerwéin-féle redukció módszerét alkalmazza. (Lásd pl.: Journ. of the Am, Chem. Soc. 1949. évf. 2475. old.). A Meerwein-féle módszernek hátránya jelen esetben az, hogy a kitermelés 41%, ill. ha a keletkező kevés eritro-vegyületet is figyelembe vesszük, kb. 44%. A másik lényeges hátrány az, hogy optikailag aktív kiindulási anyag redukciójára nem alkalmas, mert a re-