144317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves karbonil-vegyületek redukciójára
2 144.317 dukció közben racemizálódás történik. Erre a redukcióra egy korábbi bejelentésünkben a Meerwein-féle redukciós módszernél sokkal előny ösebb redukciós módszert ismertettünk, az alkálibórhidridekkel való redukálás módszerét. Jelen bejelentésünkben foglalt módszer ugyanerre a célra az alkálifém-trialkoxi-bórhidrideket alkalmazza az alkálibórhidridek helyett; az alkálibórhidridek alkalmazásával járó előnyök itt is megmaradnak. Á redukció kitermelése 95— 100%-ra tehető; ha optikailag aktív keton-származékból indulunk ki, a kapott termék is optikailag aktív marad. Ez utóbbi körülmény igen meglepő, mert a (IV) általános képletű vegyületek alkalikus közegben igen könnyen racemizálódnak; az alkálifém-trialkoxi-bórhidridek oldatai pedig általában erősen lúgosak. A (IV) általános képletű vegyületek alkálifém-trialkoxi-bórhidrides redukciójánál kapott aminodiol-származékok általában az eritro- és treo-izomérek elegyéből állnak. Az eritro- és treo-termékek mennyiségi aránya a fenti képletekben A, ill. X-szel jelölt szubsztituensektől függ elsősorban. Az eritro- és treo-izomérek elválasztása általában alkalmas oldószerben végzett frakcionált kristályosítással történik. Ha azonban a treo-izomérre van kizárólag szükségünk (ez a helyzet pl-, a klóramfenikol szintézisénél), .akkor célszerű lehet az eritrotreo-elegyet az irodalomban leírt módszerrel (lásd pl.: Parke & Davis 2 513 346. sz. USA szabadalmat) treo-izomérré alakítani, mert így az elválasztással járó veszteségek csökkenthetők. Természetesén eljárhatunk olyan módon is, hogy előbb szétválasztjuk a redukciónál kapott elegyet és a különválasztott eritro-izomért alakítjuk át treo-izomérré. Igen előnyösen alkalmazható az új redukciós módszer a klóramfenikol egy másik szintézisénél is. A N02 —•( > — CHOH — CH — CHO NH —CO — CeHs képletű vegyület Meerwein módszere szerinti redukciójánál a megfelelő karbonil az eritrol(p-nitrofenil)2-benzoilamino-l,3-dioxipropán csak kb. 10% termeléssel képződik. Kalciumbórhidriddel, vagy nátriumbórhidriddel a redukció jó termeléssel végrehajtható; ezek azonban nehezen előállítható és aránylag drága vegyületek. Azt találtuk, hogy nátrium-trialkoxibórhidriddel ez a redukció is jó kitermeléssel és simán megvalósítható. Jól használható a redukcióhoz; a nátrium-trimetoxi-bórhidrid, vagy a nátrium-trietoxi-bórhidrid. A leírásban szereplő D, ül. L jelzések az optikai forgatás irányát jelzik; nem vonatkozik tehát a jelölés a konfigurációra. A megadott forgatási értékek a nátriumfény hullámhosszán mért értékek. Példa: L-treo-l(p-nitrofenil)2-amino-l,3-dioxipropán előállítása. (Ez a vegyület konfigurációjára nézve D(-)és szónos konfigurációjú a természetes klóramfenikollal.) 1,74 g D-p-nitro-a-acetamino-^-oxipropiofenont 20 kcm metanolban oldunk, majd keverés közben, kb. 45 perc alatt hozzáadagolunk 1,74 g nátrium-trimetoxi-bórhidridet. A reakciót szobahőfokon végezzük. A redukció teljességét, ill. befejeződését olyan módon észlelhetjük, hogy a redukciós oldat kis mintáját 5n nátronlúggal elegyítjük. Amíg változatlan kiindulási anyag van jelen, a lúgtól az oldat gyenge vörös színt kap, míg a redukció teljes megtörténte után a lúgtól színeződést már nem kap. Az oldatot még 15 percig keverjük, majd kb. 2 kcm 5n sósavval 7 pH-ra állítjuk be, a kivált kevés kristályról az oldatot leszűrjük, vákuumban bepároljuk és a maradékot absz. alkohol ledesztillálásával teljesen megszárítjuk. 2,33 g megszilárdult hab formájában kapjuk a D-eritro-l(pnitrofenil)2-aeetamino-l,3-dioxipropán és. az L-treo-l(p-nitrofenil)2-acetamino-l,3-dioxipropán elegyét, mely még kevés anorganikus vegyületet is tartalmaz. Az L-treo-vegyületet a fenti elegyből célszerűen a következő módon kaphatjuk meg, pl.: 6 kcm tionilkloridot öntünk rá, majd egy órán át szobahőfokon állni hagyjuk. A kapott oldatot 8 kcm vízzel óvatosan elbontjuk, majd vízfürdőn melegítjük 50 percen át. A.kapott oldatot 0,05 g csontszénnel derítjük, majd 11 kcm konc. ammóniával meglugosítjuk, a kapott L-treo~l(pnitrofenil)2-amino-l ,3-dioxipropánt lenuccsoljuk, 3 X 1)5 kcm jeges vízzel mossuk: 0,65 g 1601—162°-on olvadó bázist kapunk, mely 2%-ús n. sósavval készült oldatában —26° fajlagos forgatást mutat. Anyalúgját eoetéterrel kirázzuk, az ecetétert vákuumban bepároljuk (magnéziumszulfáton való szárítás után), majd a visszamaradt 0,58 g ragacsos kristályt ecetéterrel elkeverjük és lenuccsoljuk. Ilyen módon még 0,30 g aminodiolt kapunk, összkitermelés kb. 68%-a az elméletinek. A jelen példa kiindulási anyagja, mely az irodalomban nincs leírva, előállítható pl. az 1952. dec. 13-án „Eljárás az; «-amino-^-oxipropiofenon származékainak optikai izomerekre való szétválasztására" címmel bejelentett szabadalmi bejelentésünk példájában leírt módon. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az alábbi képletű szerves karbonilvegyületeknek R — C —Rí II O (I) (ahol R: valamely szerves gyököt, mint pl. alkil-, aril-, aralkil-, cikloalkil-, ill. ezek: szubsztituált, vagy telítetlen formáit jelenti és ahol a szubsztituens lehet például halogén-, nitro-, karboxi-, oxi-, sib. csoport, Rí pedig vagy. valamely, az R-hez hasonló csoportot jelent, mely lehet R-rel azonos, vagy attól különböző, de jelenthet hidrogént is) a H I R_C—Rí 1 OH (II)
