144241. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektroncsövek kongásának mérésére és csúcsfeszültségmérés

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.241, SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY .— JA-300. ALAPSZÁM Berendezés elektroncsövek kongásának mérésére és csúcsfeszültségmérés VEB Funkwerk Erfurt, Erfurt, mint Jansen Martin mérnök és Wiesemann Helmut mérnök, Erfurt NDK. jogutódja. A bejelentés napja: 1956. június 3. A találmány olyan, elektroncsövek kongásának és Zörgésének .mérésére szolgáló berendezésre vonatkozik, amellyel lehetségessé válik a kongásjelenség időtartamának és a kongásfeszültség csúcsértékének minden különös technikai előismeret nélkül, szubjektív hibaforrások nélkül és a mérési értékek külön kiértékelése nélkül, az indikáló^szközről való közvetlen leolvasása. A találmány tárgyát képezi továbbá a csúcsfeszültség mérésére szolgáló különleges, kapcsolási elrendezés is. Kongás mérésére általában az elektroncsöveket ejtő- és kopogtatóberendezésen pontosan megszabott erővel rázzák és az ezáltal, a csőre adott üzemfeszültségek mellett fellépő váltakozó feszültségeket felerősítve vezetik a kongás mérésére szolgáló berendezéshez, amely azután vagy a kongásgörbe lefolyására nézve, vagy pedig annak egyes pontjaira nézve szolgáltat felvilágosítást. Ismeretes, hogy a kongásgörbék felrajzolására elektromechanikus rajzolóberendezést, pl. egy un. Neumann-írót, szoktak használni. A rajzoló miftatő tehetetlensége (tömegerői), továbbá a kongási feszültségnek az idő függvényében logaritmikusan felvitt görbéinek időtrabló és különleges felkészültséget igénylő kiértékelése azonban különösen hátrányos. Egy másik ismert berendezésnél a kongási görbéket egy katódsugárcső utóvilágítással rendelkező ernyőjére rajzoljak fel. Mivel azonban a görbe az ernyőn csak rövid időre jelenik meg, a görbe lefolyásának megfigyelésénél és megjegyzésénél erős koncentrálás elengedhetetlen, ami azonban fáradás következtében idővel lehetetlenné válik. Az is ismert, hogy lehet a kongási görbéket ballisztikus galvanométerrel kimérni. Ennek során a galvanométer ballisztikus maximumkitérését kell a kongás mértékéül kiértékelni. A galvanométer túlterhelésekkel és rázassál szembeni nagy érzékenysége mellett azonban e módszernél még külön hátrányt jelent az a körülmény, hogy a galvanométer egyenlő nagyságú kitérései mellett nem ismerhető fel az, hogy a galvanométer e kitérését nagy kongésfeszültségcsúcs idézte-e elő rövid kongásidő mellett, vagy pedig hosszú kongásidő kis kongásfeszültségcsúcs mellett. A műszer ugyanis csupán elektromos mennyiséget, vagyis a kongási görbe integrációját jelzi. Találmányunk értelmében a felsorolt hátrányok azáltal küszöbölhetők ki, hogy a berendezés a kongástartam és a kongásfeszültség nagyságának különálló indikálóeszközeivel ellátott kapcsolási elrendezéssel rendelkezik. Emellett a kongástartam és a fellépő legnagyobb kongásfeszültség szolgáltatják a kongásra nézve jellemző adatokat. A megadott kapcsolási elrendezések segítségével módunkban áll ezen értékeket elektronikus úton mérni. A kongástartam egy a kongástartammal arányos értékű, egy töltőkondenzátoron keletkező feszültséget mérő, milliszekundumokra kalibrált mérőműszeren közvetlenül olvasható le, éspedig úgy, hogy a. töltőkondenzátorra, ellenálláson keresztül, egy relé segítségével, a kongásimpulzus tartamára töltőfeszültséget adunk. A relé mágnesesen működtetett mechanikus, vágy pedig az ismert flip-flop kapcsoláshoz hasonló módon, elektronikusan vezérelt kapcsolóhíd. lehet. A kongástartam mérésére, a kongásimpulzus tartamára, célszerűen elosztófokozaton keresztül, egy számlálóberendezésre mérőfrekvenciát is lehet kapcsolni. A kapcsolási elrendezés segítségével a legnagyobb fellépő kongásfeszültség egymás fölött, vagy egymás mellett elrendezett parázsfénylámpák felvillanásával olymódon mutatható ki, hogy a meggyújtott parázsfénylámpák száma a csúcsfeszültség nagyságától függ. Az egyes parázsfénylámpák közötti feszültségértékek fokozatát célszerűen logaritmikusan választjuk meg és ez az érték tetszés szerint csökkenthető, miáltal a mérési pontosság növekszik. A meggyújtott parázsfénylámpák a felvillantás után tovább -égnek és hasonlóképpen a kongástartam mérőértékei is néhány percig fenntarthatók, ami e mérési értékek leolvasását és feljegyzését jelentősen megkönnyíti. A leolvasás után ezután a'mérési értékek kapcsolók segítségével elolthatok. A kongástartam mérésnél lehet a mérendő cső többszörös rázása révén, a mérési értékek kikapcsolása nélkül, több mérési értéket egymásra is összegezni, úgy, hogy könnyen több mérés átlagértékét képezhetjük.