143894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkaloidok ioncserélő gyantával való izolálására, különös tekintettel a mákgubó alkaloidjaira

o Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.894. SZÁM •12. p. 11—17. OSZTÁLY — GO—277. ALAPSZÁM Eljárás alkoloidok ioncserélő gyantával való izolálására, különös tekintettel a mákgubó alkaloidjaira Bejelentő: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók :• Kövér Kálmán vegyészmérnök, Pongráczné Sterk Lili technikus Bejelentés napja: 1953. április 1. Az ioncserélő gyanták alkalmazása a vegyiparban új perspektívákat nyit meg a szelektív tisztítások terén. Igen jó eredménnnyel használják a gyakorlat számos területén hosszadalmas és költséges eljárások leegyszerűsítésére. Már régebben végeztek kísérletekei alkaloidoknak ioncserélő gyantával váló elkülönítésére, de ezek nem jártak kedvező eredménnyel. Különféle alkaloid tartalmú növények gyengén savas exíraktumait ioncserélő gyantára felvive a gyanta saját súlyának 2—3%-át képes megkötni, ugyanakkor. mikor tiszta alkaloidok sóinak vizes oldatából 20—30%-ot köt meg az ioncserélő Í.ÍDUpa szerint. A vizsgálatokat morfinnal végezve különböző gyantatípusokkal: 1 tábla • tiszta morfin HCl vizes mák -extra ki Gvanta- 1 g gyanta Kapacitás ! R íjvanta Knnaritás típns meg'köt °/o megköt o/(| Amberíite IR 105 258 mg 25.8 9.4 mg 0,94 Amberíite IR 120 330 mg 33.0 13,6 mg 1.36 Permutit *194mg 19.4 0,5 mg 0.01 MYKION PS-a 244 mg 24.4 36.8 mg 3,68 A kapacitás csökkenés oka vizsgálatunk szerint az, hogy vizes mák-extrakt nagymennyiségű szervetlen sót tartalmaz, s ezek kationjainak nagyobb a gyantához való affinitása, mint a morfiné. Célszerű tehát mindenekelőtt a szervetlen sóktól való különválasztás, melyet szerves oldószerekkel való extrakcióval érhetünk el. A találmány értelmében az alkaloid tartalmú növények kivonatolásáriál kapott vizes oldatokból az alkaloidokat vízzel nem elegyedő oldószerrel kivonatoljuk és az alkaloidokat tartalmazó szerves oldószert ioncserélő gyantán átvezetve az alkaloidokat ioncserélő gyantán megkötjük, majd az ioncserélő gyantáról leoldjuk. A ,kivonatoláshoz szerves oldószerként vízzel nem elegyedő apoláros oldószert s az alkaloidokat oldani képes oldószer előnyösen fenolos vagy enolos hidroxil csoportot tartalmazó vegyület elegyét használunk. Igen előnyösen a kivonatoláshoz szerves oldószerként benzol és butilalkohol keverékét használhatunk. Ioncserélő gyantaként szulfogyököket tartalmazó ioncserélő gyanták alkalmazása előnyös. Az ioncserélő gyantáról az alkaloidokat vízzel elegyedő alkoholok, savanyú vizes oldatával mossuk le. Az oldószeres kivonat a szervetlen sóknak és egyéb ballas.ztonyagoknak csak jelentéktelen hányadát tartalmazza és a kationcserélőre felvive a gyanta a kapacitásának megfelelően az oldószerben levő' alkaloidokat quantitativ megköti. Ezáltal elérhető, begy az üzemi izoláláshoz aránylag kismennyiségű gyantát használunk. A gyanta a kapacitását hosszú ideig (több évig) megőrzi, használat előtt regeneráljuk és vízzel kimossuk. Ezzel a módszerrel végezve a kísérleteket, pld. a morfint mák-extraktból benzol-butanolos kirázás után ioncserélőre visszük: a gyanták kapacitásai következőképpen alakulnak: 2. tábla Amberíite IR 120 Amberíite IR 105 MYKION PS-A 11 i,5 % 25 Az eljárás további előnye, hogy a gyanta a szerves oldószerbe jutó kevés balíasztanyagnak csak tört részét köti meg, úgyhogy a leoldás után meglehetősen tiszta morfinoldathoz jutunk. Különösen jól alkalmazható ez a módszer pld. savas visszarázások helyett olyan esetekben, amikor a megoszlási hányados alacsony. A találmány másik lényeges pontja a gyantáról való leoldás. Eddig az effajta műveletekhez, melyek egyúttal a gyanták regenerálását is jelenti, általában savak, bázisok vagy sók vizes oldatait használták. Morfinnal' és egyéb alkaloidoknak gyantáról való leoldása vizes oldószerekkel nem tökéletes: a gyanta az alkaloidok jelentős részét megkötve tartja. így pld. 100 ml normál sósavoldattal 1 g gyantáról a gyantán levő morfinmennyi-