143841. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jeleket képpé átalakító eszköz és ahhoz való berendezés, illetve kapcsolás

2 143.841 peni kiviteli alakját tüntetjük fel. Az ábrán (11) és (12) jelöli a szigeletőlapokat, amelyek közt az előző ábrához hasonlóan, egymást keresztezve helyezkednek el egyenként, párhuzamosan a (9) és (10) vezetőhuzalok. A távolságtartást a huzalok közt elhelyezett, a huzaloknál nagyobb átmérőjű szigetelőanyagból, pl. műanyagból készült (13) fonalak biztosítják, amelyeket a (11), ill. (12) szigetelőlapra ragasztunk. Fémháló, ill. huzalok helyett lehetséges a szigetelőlapokra valamilyen ismert módon hálószerk«. zetű vezetőrétegsort is rávinni, amely pl. akár átlátszó is lehet. A hálóval ellátott két lemezt összeforrasztjuk, vagy összeragasztjuk oly módon, hogy az egymásra merőleges fonalsorok a lemezek belső felén legyenek, mint ezt az 1. és 2. ábra is mutatja. Az összeforrasztásnak vagy ragasztásnak vákuumzárónak kell lennie és gondoskodnunk kell egy vagy több olyan nyílásról, amelyen keresztül a lemezek, ill. a hornyok vagy szigetelőfonalak között levő teret légteleníteni tudjuk és a gázkisüléshez szükséges töltőgázzal meg tudjuk tölteni. A szigetelőlemezek öszszeforrasztásánál gondoskodnunk kell ezenkívül a huzalsorok ill. vezetőréteg sorok légzáró kivezetéséről is. A találmányunk szerinti képátalakító eszköz fényének növelése és esetleg a megfelelő szín biztosítása céljából lehet az átlátszó szigetelőlemezt valamely ultraibolya sugárzás hatására fluoreszkáló anyaggal, pl. valamely halofoszfát anyaggal is bevonni. Ez esetben a találmányunk szerinti eszközt olyan gáztöltéssel kell ellátni, hogy a kisülés hatására ultraibolya sugarak keletkezzenek, így pl. higanygőzt is adagolnunk kell a pl. nemesgáz töltéshez. Használhatunk azonban elektrongerjesztésre működő fluoreszkáló anyagot, pl. cinkszulfidot, vagy cink-kadmiumszulfidot is, ez esetben azonban olyan feszültségkülönbséggel kell a kisülést létrehoznunk, hogy az elektronok kellő hatást keltsenek az ernyőn. Alkalmas a találmányunk szerinti eszköz színes képek keltésére is, E színes képek többféleképpen kelthetők. Az egyik példa képpeni kiviteli alakot a 3. ábra tünteti fel, amelyen (14) jelöli a függőleges -huzal vagy vezetőréteg sort, míg (15), (16) és (17) jelölik a vízszintes huzal vagy vezetőréteg sorokat. Az átlátszó lemez oly módon van kiképezve, hogy a három alapszínnek megfelelően, soronként más-más színű fényt ad. így a (15) vízszintes huzalsorban a (18) kék színt, a (16) vízszintes huzalsorban a (19) sárga színt, míg a (17) vízszintes huzalsorban a (20) piros színt szolgáltatja az ernyő. A (15), (16) és (17) huzalok teljesen egyformák, az ábrán csupán a jobb érthetőség kedvéért jelöltük őket másképpen. A fenti három alapszínt pl. úgy nyerhetjük, hogy a találmányunk szerinti eszköz egyik oldalát képező átlátszó lemezt színszűrőt képező átlátszó festékanyaggal vonjuk be a 3. ábrán jelzett színeknek megfelelően. Festőanyag helyett azonban alkalmazhatunk soronként más-más fluoreszkáló bevonatot is, amely ugyancsak a három alapszínnek megfelelő színt szolgáltatja. Megjegyzendő, hogy lehetséges a színes képet csupán két alapszínnel is megoldani, ez esetben a szokásos sorváltós rendszerrel, amikor is minden második kép lenne ugyanazon alapszínű. A színes kép keltésének egy másik példaképpen! módját a 4. ábra tünteti fel.Ezen az ábrán (23) és (24) jelöli a vízszintes, míg (21) és (22) a függőleges huzalsorokat. Minda (21, 22), mind pedig a (23, 24) sorok egymás között egyformák, csupán a jobb érthetőség kedvéért jelöltük azokat másképpen. A 4. ábra szerinti kivitelnél minden huzalkeresztezésí pontnál van más-más színszűrővel vagy fluoreszkáló bevonattal ellátva az átlátszó ernyő. így a (21) és (23) huzalok keresztezésénél a bevonat kék, ill. a fluoreszkáló anyag kék színt szolgáltat (25). Ha^nlóképpen a (22) és (23) huzalok keresztezésénél a szín sárga (26),.a (21) és (24) sorok keresztezésénél a szín piros (27), míg a (22) és (24) sorok keresztezésénél a kép fekete-fehér (28) lesz. A működésnél nemcsak vízszintes sorváltás történne, hanem a (21), (22) függőleges sorokat is úgy kapcsolnánk egymás után, hogy mindig minden második sor lenne bekapcsolva, tehát egy-egy végigtapogatáskor nem egy fél képet, hanem egy negyed képet nyernénk. így megoldható az, hogy háromszor egymás után a három alapszínnek, éspedig kéknek (25), sárgának (26), pirosnak (27") megfelelő képpontok _ jelennének meg és negyediknek pl. fehér-fekete kép jönne létre. Ezzel a módszerrel ugyanannyi képpont, tehát frekvencia sávszélesség mellett lehet teljesértékű színes képet kapni, mint amennyit fehérfekete képeknél használunk. A találmányunk szerinti képátalakító eszköz függőleges és vízszintes sorainak megfelelő ütemben való feszültség alá helyezését az 5. ábrán mutatjuk be. Az 5. ábrán A függőleges huzalokat (29), míg a vízszintes huzalokat (30) és (31) jelöli. Megjegyezzük, hogy a (30) és (31) huzalok egymással egyenértékűek és csupán a jobb érthetőség kedvéért jelöltük őket másképpen. Találmányunk értelmében a vízszintes és függőleges sorok feszültség alá helyezése két katódsugár kapcsolócső (32) és (43) segítségével történik. A (32) kapcsolócső ismert módon egy elektronágyút tartalmaz, amely a (33) negatív feszültségen levő katódából és a (34) Wehnélt-hengerből áll. (35) jelöli a cső rácsát. (36) jelöli a mágneses eltérítőket. Megjegyezzük, hogy bár az ábrán mágneses eltérítőt tüntettünk fel, ehelyett elektrosztatikus eltérítőket is használhatunk, valamint az elektronágyú és a rács is más ismert elrendezésű lehet. A (32) kapcsolócső a (38) kivezetett kapcsolóelektródákkal van ellátva, amelyek a (39) összekötővezetékek révén vannak a (29) függőleges huzalokkal összekötve. A kapcsolócső célszerűen annyi (38) kapcsolóelektródát tartalmaz, ahány függőleges huzalt használunk. Ha pl. a találmányunk szerinti képátalakító eszköz 625 függőleges huzallal (29) rendelkezik, úgy célszerűen a (32) kapcsolócsőnek is 625 kapcsolóelektródája (38) legyen. A (37) elektronsugár ezeket a kapcsolóelektródákat (38) sorban letapogatja és a (39) összekötővezetékeken keresztül sorban feszültséget ad a (29) függőleges huzaloknak. A(38) kapcsolóelektródákat ismert módon lehet egy vonalban elhelyezni, mint ezt pl. az 5. ábra feltünteti, lehet azonban' azokat ugyancsak ismert módon körben is elhelyezni. Ebben az esetben a letapo. gató elektronsugárnak (37) egy körpályát kell állandóan leírni, míg egy vonalban elhelyezett kapcsolóelektródák (38) esetében a szokásos fűrészfogrezgést lehet a (36) eltérítőrendszerre rávinrii. A (43) kapcsolócső hasonló a (32) kapcsolócsőhöz