143841. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jeleket képpé átalakító eszköz és ahhoz való berendezés, illetve kapcsolás

143.841 3 és ugyancsak a (44) katódából és (45) Wehnelthengerből álló elektronágyúval, valamint a (46) ráccsal és a (47) mágneses eltérítőberenlezéssel van ellátva. Természetesen itt is lehet elektrosztatikus eltérítőberendezést és másfajta elektronágyút is alkalmazni. A (43) kapcsolócső a (49, 50) kapcsolóelektrődákkal van ellátva, amelyek egyformák és csupán egymás mögött helyezkednek el. A (49) kapcsolóelektródák képezik a (43) kapcsolócső katódjához közelebb eső sort, míg az (50) kapcsolóelektródák a távolabb eső sort. Ezen kapcsolóelektródák egyébként az előbbi sorban levőkkel azonos kiképzésűek, A (49, 50) kapcsolóelektródák az (51) összekötővezetéken keresztül vannak a (30, 31) vízszintes huzalokhoz kapcsolva. Amennyiben a (30, 31) vízszintes huzalok száma összesen 625, úgy célszerűen a (49, 50) kapcsolóelektródák száma is ugyanennyi. A (49), (50) kapcsolóelektródáknak az elmondott módon, tehát egymástól párhuzamosan eltolt két sorban való elhelyezése elsősorban sorváltás esetén célszerű, tekintettel arra, hogy ilyenkor egy-egy fél vagy negyed kép esetén mindig csak minden második vízszintes vagy függőleges képsor van feszültség alá helyezve. Az elektródáknak egy vagy két vonalban való elhelyezése esetén a letapogató sugár lehet nemcsak pont, hanem egyenes vonal alakú is és ezzel lehetővé válik lényegesen nagyobb áram átvitele a sugárral a kapcsoló elektródákhoz. A két katódsugár kapcsolócső* (32) és (43) működése a következő: az egyik kapcsolócső (43) kapcsolóelektródái (49; 50) az (51) összekötővezetékek révén a (30, 31) vízszintes sorokhoz vannak kapcsolva és így a (48) elektronsugár árama azokra átvivődik, míg a (32) kapcsolócső (38) kapcsolóelektródái a (39) összekötővezetékek révén a (29) függőleges sorokkal vannak összekapcsolva és így a (37) elektronsugár árama vivődik azokra át. Az egyes sorokat a kapcsolócsőnek úgy kell kapcsolni, hogy míg a függőleges (29) sorokat kapcsoló (37) elektronsugár végigfut az összes „függőleges" (38) elektródán, ez alatt az egyik vízszintes sornak (49) végig bekapcsolva kell maradnia és ezután egyszerre kell lépnie a (37) elektronsugárnak ismét az első (38) kapcsolóelektródára, valamint a (48) elektronsugárnak a következő (50) kapcsolóelektródára. Sorkihagyásnál nem a közvetlenül utána következő sort, hanem mindig a második sort kell kapcsolnia a (43) kapcsolócsőnek, tehát pl. sorban a (49) kapcsolóelektródákat az (50) kapcsolóelektródák kihagyásával. Amikor a páratlan sorok (30), ill. a páratlan kapcsolóelektródák (49) elfogytak, akkor kezdi a kapcsolócső elölről kapcsolni a páros sorokat (31) ill. a páros kapcsolóelektródákat (50). Két sorban elhelyezett elektródák esetén az egyik elektródasor (49) a páratlan, a másik (50) a páros sorok kapcsolására szolgál. Annak biztosítására, hogy a sort kapcsoló (48) elektronsugár ne állhasson meg két elektróda (49 és 50.) között és így ne kapcsolhasson két sort (30) és (31) egyidőben, a sorok, ill. a kapcsolóelektródák közé egy rácsot helyezünk el (52). A rácsnak az a szerepe, hogy ha az elektronsugár nem a két rácshuzal között a kapcsolóelektródán (49) vagy (50) van, hanem az egyik rácshuza-, Ion (52), akkor a megnövekedő rácsáram indikációjával elektronikusan továbbtolja a (48) elektronsugarat a megkívánt helyre. Megjegyzendő, hogy kapcsolócsöveknek ily módon való kiképzése kódmodulációs kapcsolócsöveknél Önmagában ismert, ugyancsak önmagában ismeretes több módszer az elektronsugár lépcsőzetes továbbvitelére is. A találmányunk szerinti berendezés esetében egy sor kapcsolási ideje (lépési idő) a nálunk szabványos 625 sor 2X25/sec-nál 1/625X25 = 1/15,625 sec. A függőleges sorokat kapcsoló (32) katódsugárcső elektronsugarának (37) végig kell haladnia a soridő alatt az összes függőleges sorú elektródán. Ez-történhet folyamatos mozgással, de itt is lehet lépcsőzetés mozgást alkalmazni. A kép létesítése céljából a függőleges sorokat kapcsoló katódsugárcső rácsát (35) a képfrekvenciával moduláljuk a célból, hogy ezzel pontonként a modulációnak megr felelően változtatjuk a gázkisülés fényerejét. Színes képeknél, amikor negyed képet állítunk elő, mint ahogy azt a 4. ábrával kapcsolatban leírtuk, a (32) kapcsolócsőnél is minden második pá- ' ros vagy páratlan sort kapcsoljuk, hasonlóan a vízszintes sorkapcsolóhoz. Ahhoz, hogy a két kapcsolócső (32) és (43) elektródái között feszültségkülönbség jöjjön létre és így lehetségessé váljék a két egymást keresztező bekapcsolt sor köpött (pl. 29 és 30) gázkisülés létrehozása, a két kapcsolócsövet nem lehet ugyanazon feszültségszinten működtetni, hanem a két kapcsolócső elektródái (pl. 38 és 49) között feszültségszintkülönbséget kell létrehozni, oly mértékben, hogy az elegendő legyen a gázkisülés megindítására. Ezt legegyszerűbben úgy érjük el, hogy a két katódsugárcső (32) és (43) anódjának (40) és (53) feszültségét különböző értékre vesszük és így az elektronsugárral bombázott elektródák között is feszültségkülönbség jön létre, mert ezek az elektródák (38) és (49, ül. 50) a szekunderemissziós hatás következtében az anódfeszültséghez közeli értékre töltődnek fel. Megjegyzendő, hogy bizonyos esetekben esetleg célszerű a hatás fokozására a kapcsolóelektródákat olyan anyagból készíteni amelynek nagy a szekunderemissziós tényezője. Célszerű egyébként nemcsak az anódfeszültséget, hanem a katódfeszültséget is más szinten tartani a két kapcsolScsőnél, így pl. az egyik katódsugárcső katódfeszültsége azonos vagy magasabb szinten lehet a másik cső anódfeszültségénél. Az 5. ábra a két kapcsolócsőnek (32) és (43) ilyen módon való kapcsolását tünteti fel. A (32) kapcsolócső v

(40) anódja ugyanis a (41) összekötővezeték révén a (43) katódsugárcső (44) katódájához van kapcsolva. Ha azt akarjuk, hogy a (44) katóda magasabb feszültségszinten legyen, mint a (40) anóda, akkor közbeiktathatjuk a (42) telepet is. A fenti kapcsolásban tehát a legnegatívabh a (32) kapcsolócső katódája, míg a legpozitívabb a (43) kapcsolócső (53) anódája lesz. A jelen esetben mindkét cső azonos nagyságú, csak egymástól eltolt szintű feszültséggel működtethető. Megjegyzendő, hogy a fentiekben a találmánynak csupán néhány példaképpeni kiviteli alakját írtuk le, az igénypontok azonban számos kivitelre kiterjednek. Szabadalmi igénypontok: 1. Nagyméretű, közvetlen látású, elektromos je. leknek, különösen televíziós jeleknek képpé való átalakítására szolgáló eszköz, amely két szigetelő-