143838. lajstromszámú szabadalom • Bevéső ajtózár

Megjelent: 1957. november hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.838. SZÁM 68. a. 1-7. OSZTÁLY — CI-167. ALAPSZÁM Bevéső ajtózár Csicsel György szerkesztő technikus, Budapest. A bejelentés napja: 1955. szeptember 19. A találmány ajtókba véshető zárószerkezet, mely felhasználható mindazon helyeken, ahova az eddig ,.bevéső zár" gyűjtőfogalom alatt ismert zárószerkezetek használatosak. A számtalan gyártmányú és típusú ily bevéső zárak lényege, hogy kilinccsel működtethetők (becsukhatok és kinyithatók) és kulccsal bezárhatok és kizárhatók. Ezek legtöbbje két tolókával, úgynevezett felső (kilincs) tolókával.és alsó zárótolókával rendelkeznek. Ismeretesek oly zárak is, amikor egy tolókát működtet a kilincs és a kulcs is ugyanazt a tolókát zárja el, úgyhogy egy biztonsági szerkezet révén elreteszeli a tolókát. Ezek az ún. egytoiókás zárak. Ismeretesek továbbá még olyan zárak, amelyek nincsenek kilinccsel ellátva és az a céljuk, hogy az előbb tárgyalt zárak alá, vagy fölé szerelve, nagyobb biztonságot nyújtsanak az illetéktelen behatolás ellen. Ezeket a zárakat beyéső retesz-záraknak nevezik és csak kulccsal zárhatók, vagy kizárhatók. Lényeges haladást jelentett az ún. biztonsági zárbetétek feltalálása, pl. „Yale" stb. Ezen betétek ugyanis úgy szerelhetők be a kilinccsel is működtethető bevéső zárakba, hogy nem kell egy másik zárat is az ajtóra felszerelni, hanem a fent leírt zárakba betétként beszerelve, azoknak záró biztonságát megnövelik. Ezen ismert záraknak azonban még hátrányaik vannak. Egyik ily hiányosság az, hogy sok olyan, főleg lakásokon belüli ajtő van, ahol soha nincsen szükség az ajtónak kulccsal való bezárására, mert szükség esetén egyszerűbb zárószerkezet áll rendelkezésre. Ilyen a tolóretesz, melyek főleg fürdőszobák és mellékhelyiségek ajtóin használatosak. A kulcs, mivel különálló a zártól, elveszhet és emiatt külön gondot okoz annak kezelése. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy oly helyen, ahol tolózár van az említett helyiségek ajtóin felszerelve, a kulcs már régen elveszett vagy soha nem használják. Ezekre a helyekre is kénytelenek azonban az iparosok oly zárakat szerelni, amelyeken a kulccsal zárható rész is megvan, miután e célra más zárak nincsenek. További hiányosság még, hogy e zárak feleslegesen sok anyagot használnak fel. A ikilincsszerkezet és a zárszerkezeti rész között üres hely van, melyet a zár alap- és fedőlemeze feleslegesen borít. Ugyanakkor a hosszú és mély zárszekrénynek a fába való bevésésekor a nagy nyílás vagy üreg az ajtó deszkáját lényegesen meggyöngíti. További hiányosság (pl. bejárati ajtókon tapasztalható), hogy két, sokszor három különböző zár is fel van szerelve. Tegyük fel, hogy felszerelnek valamely új lakás bejárati ajtajára egy bejárati ajtózárat, mely öntött kulcsos biztonsági zár és kívülről a kilincs helyén gomb van, tehát a kilincs tolókaja • kulccsal működtethető. A lakó nem találja zárját elég biztonságosnak és felszerel még egy külön biztonsági zárat. Nem tudja kellőképpen kielégíteni igényét, mert zárbetétes, ún. cilinderzárat szeretne. Ez esetben fel kell szerelnie egy komplett zárat még, melyen alsó és felső tolóka is van, mert nem áll másféle rendelkezésére, amelybe a biztonsági cilinder zárbetét felszerelhető, csak rászegező reteszzár kivitelben, melynek ára kétszeres az előbbihez viszonyítva, vagy kénytelen megmaradni legtöbb esetben egy másik öntött kulcsos biztonsági zár mellett, pl. Lálithy-féle zár, mely biztonságra nézve nincs olyan, mint a hengerzáras biztonsági zárak. Hiányossága továbbá még a meglevő zárak nagy részének, hogy kulcsaik sok anyagot. vonnak el az ipar egyéb termékeitől, a kulcsok a zsebben nagy helyet foglalnak el és elősegítik a ruhanemű gyorsabb elhasználódását és súlyukkal kényelmetlenséget okoznak. A találmány szerinti zár fenti hiányosságokat eredményesen küszöböli ki. Abból kiindulva, hogy sok esetben megtakarítható a zárnak alsó vagy felső része, a szokásos bevéső ajtózárat a találmány két egymástól független egységgé alakítja ki, de úgy, hogy azok előlapjuk révén, pl. előlapjukon alkalmazott ún. fecskefarkú kiképzésüknél fogva összekapcsolhatók és mint két-tolókás normális bevéső ajtózár az ajtókra felszerelhetők. A találmány példaképpeni kiviteli alakját a csatolt rajzok mutatják. Az 1—2—3. ábrák a zár felső, csak kilinccsel mű-