143617. lajstromszámú szabadalom • Gyorsfékek működését gyorsító berendezés, sínjárművek légnyomásos fékberendezéseihez

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.617. SZÁM 20. f. OSZTÁLY — KO-1022. ALAPSZÁM Gyorsfékek működését gyorsító berendezés, sínjármíívek légnyomásos fékberendezéseihez Knorr—Bremse G. m. b. H. cég, München. A bejelentés napja: 1956. március 5. Németországi elsőbbsége: 1955. március 18. Sínjárművek légnyomásos fékberendezéseinél szokásos eljárás az, hogy a főlégvezetékből nyomólevegő elvétele céljából az üzemi fékgyorsítókon kívül különleges fékgyorsítókat is alkalmaznak, amelyek csak gyors fékezésnél a főlégvezeték nyomását a vonat teljes hossza mentén oly gyorsan csökkentik, éspedig legalább a legerősebb fékezés-, nek megfelelő értékre, hogy előáll, a fékezőnyomásnak az a hirtelen emelkedése, amelyre a gyors fékezésnél szükség van. Fontos azonban, hogy a gyors fékezést ilyen módon létesítő ill. gyorsító' alkatrészek az üzemi fékezésnél ne lépjenek működésbe, mert ezzel megzavarnák a szokásos vagy előírásos üzemi fékezést tehát a fokozatos lefékezést. A gyors fék gyorsítóinak e szándékolatlan működésbe lépése ellen megkísérelték már a vezérlő-szelep dugattyúszerkezetének azt a szerepet adni, amelyet ezek a gyorsítók töltenek be és e célból a dugattyú szerkezet számára különleges gyorsfékező helyzetről gondoskodtak, amelyben ez a szerkezet csak bizonyos értékre előfeszített rugó erejének legyőzése után tudott jutni. Az ilyen berendezésnek azonban hátránya, hogy a kitűzött célt vagyis a gyorsítók szándékolatlan működésbe lépése elleni biztonságot nem érik el, mert a dugatytyúrendszer bizonyos esetekben üzemi fékezések folyamán is képes lehet a rugó erejének legyőzésére és ezzel a gyorsfékezés helyzetébe jut. Ha pedig ennek a hátránynak az elkerülése végett az említett rugót igen erősre méretezzük, akkor a szerkezet érzékenysége csökkenne és ennek töb- • bek között az lenne a következménye, hogy olyan vasúti kocsik alkalmazásánál amelyeknek saját légfékjük nincsen csupán átmenő légvezetékkel vannak ellátva, még gyors fékezésnél sem lenne elegendő a nyomásesés ahhoz, hogy a gyorsítókat működésbe hozza. A gyors fékhez tartozó gyorsító eszközöknek a vezérlő szeleppel való egyesítéséből származó, fent leírt hátrányok kiküszöbölésére felmerült már az a gondolat, hogy ezeket a gyorsítókat a vezérlő szeleptől ül. e szelep dugattyúrendsizerétől a működés szempontjából elválasszák és ehelyett e gyorsítóikat külön vezérlő kamrával lássák el, amelynek túlnyomása a főlégvezeték nyomásának megfelelően gyors csökkenésiénél a gyorsító dugattyút a főlégvezetéken lévő kibocsájtó szelep nyitása végett működésbe hozza. A gyors fék gyorsító eszközeihez tartozó, említett vezérlő kamrák azonban azzal, hogy közvetlenül csatlakoznak a töltésük célját szolgáló fővezetékkel, oly mértékben megnövelik ennek a fővezetéknek a köbtartalmát, hogy aligha sikerül elérni azt a rendkívül gyors átmenő sebességet vagyis a nyomásváltozások gyors végighaladását, ami a korszerű fékberendezéseknél szükséges. További hátrány, hogy a fővezeték révén megtöltött vezérlőkamrák alkalmazása különleges intézkedéseket követel, hogy e kamrákat töltőlökéseknél túltöltődés- ellen Védeni lehessen. Az ilyen intézekdések ellenére sem lehetett az ilyen gyorsfékeknél azt a biztonságot a szándékolatlan működésbe lépés ellen elérni, amely a vasúti üzemben feltétlenül szükséges. Ismeretes végül az üzemi fékgyorsítóknál azok vezérlő kamráját a kisegítő légtartánnyal összekapcsolni, hogy ez utóbbiból nyomólevegő jusson a gyorsítók működtetésére. Ennél a szerkezetnél különleges észközökről kell gondoskodni, hogy a gyorsítók csak az első fékezési fokozat bevezetésénél lépjenek működésbe. A találmány célja vasúti gyors fékek számára oly fékgyorsítókról gondoskodni, amelyek mint ilyen gyorsítók tudnak működni amint a fővezeték nyomása a gyorsfékezésnek megfelelő rövid idő alatt csökken. Emellett ez a fékgyorsító kiküszöböli az ismert gyorsítók valamennyi hátrányát, beleértve a fővezeték meg nem engedhetően nagy mértékű térfogatnövelését. Ezt a feladatot oly fékgyorsítóval oldjuk meg,, amelynek a fővezeték számára alkalmazott kibocsátó szelepét működtető dugattyúja az egyik oldalon a főlégvezeték nyomásával, a másik oldalon pedig egy vezérlő kamra nyomásával jut érintkezésbe, a feladat megoldása pedig oly módon történik, hogy a fék oldott állapotában ez a vezérlő-