143462. lajstromszámú szabadalom • Keresővel ellátott tükörreflexes fényképezőgép

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.462. SZÁM 57. a. 9 OSZTÁLY - Ze-88. ALAPSZÁM Keresővel ellátott tükörreflexes fényképezőgép Bejelentő: VEB Zeiss Ikon Dresden, Dresden Feltalálók: Walter Hennig, Dresden és Alfred Scheinert, Dresden Bejelentés napja: 1955. szeptember 28. A találmány keresővel ellátott tükörreflexes fényképezőgép. , . . • A fényképezőgépek építésénél eddig meg­oldatlan feladat, hogy a tükörreflexes fényké­pezőgépek felvételi készségét olv módon fokoz­zák, hogy a fényképezőgép kezelésében kis mér­tékben járatos személy is gyorsan mozgó tár­gyakról felvételeket készíthessen, mint ami pél­dául fotóriportereknél, sportversenyeknél vagy hasonlóknál mindennapos. A tükörreflexes fényképezőgépeknek az ere­detileg kocka- vagy szekrényalakja ilyen célokra számításba nem jön, mert azoknál a homályos üvegen keletkező kép szokásos szemlélete nem alkalmas arra, hogy a gyorsan mozgó tárgyakat fordított oldalakkal betükrözótt keresőképpel megfelelően gyorsan kövessük. Avégett, hogy kis alakú tükörreflexes fényké­pezőgépek felvevőkészségét növeljék, azokat át­néző keresővel látták el és úgy alakították ki, hogy azok nemcsak a homályos üveg képének a mell előtti megkívánt helyzetben való szemléle­ténél, hanem a szem magasságában tartva is fel­használhatók. Az effajta fényképezőgépek nem rendelkeznek már az eredeti kocka- vagy szek­rényalakkal, hanem azok a távolságmérő fényké­pezőgépeknél szokásos széles alakúak, melynél a fényképezőgép házának a tárgylencse tengelyé­vel merőleges kiterjedése sokszorosa annak, mellyel a ház a tárgylencse tengelyével párhu­zamosan rendelkezik. Az alaprajzuk, ha a tárgy­lencse a mellső oldal közepén van elrendezve „T" betűhöz hasonlít. Ezek a fényképezőgépek a tü­körtér és mellső részen beépített tárgylencse miatt tömörebbek, sutábbak és nehezebben hor­dozhatók, mint a távolságmérő fényképezőgépek, mert ezeknél a fényképezőgép tükre miatt a tárgylencse hátsó részét nem lehet a fényképező­gép házának mellső részében elrendezni, hanem az objektív egész hosszában a ház előtt fekszik és ezenkívül a „fényrekesz előválasztással", vagy „beugró fényrekesszel" ellátott objektívek, me­lyeket tükörreflexes fényképezőgépeknél hasz­nálnak, nagyobb átmérővel rendelkeznek és na­gyobb a hosszuk, mint a távolságmérő fényképe­zőgépek objektívjei. Ha azi effajta szerkezetű fényképezőgépeknél a beállítást az átnéző-kereső segélyével végzik, tehát szabad távolságbecsléssel, ekkor természe­tesen azok az előnyök veszendőbe mennek, ami­ket a képnek a homályos lemezen való éles be­állítása nyújt. Avégett, hogy a felvételi tárgynak a közvetlen beirányozását és élesre való beállítását a felvétel irányában lehetővé tegyék, ezért vízszintes be­pillantású prizmakeresőt szerkesztettek, mely a reflextükör képét nemcsak oldalhelyesen fordítja meg úgy, hogy a felveendő tárgy mozgásai az okulárban úgy látszanak, miként azok a valóság­ban lefolynak, hanem melyek a tükörképnek 1 :1 arányra való nagyításával a beirányzott tárgya­kat természetes nagyságukban mutatják. A tükörkép 1 :1 nagyításának eme különös előnyével azok a prizmakeresők nem rendelkez­nek, melyeket járulékosan helyezhetünk fel a tü­körreflexes fényképezőgép fényaknájára. Avé­gett, hogy a tükörképet 1 :1 mértékben megna­gyítsuk, a kereső-okulár gyújtótávolságának a felvevő objektív, különösen pedig a standard ob­jektív gyújtótávolságával kell megközelítőleg megegyeznie. Ezt a követelményt azonban a fel­helyezhető keresővel, a homályos lemeztől való nagy távolsága miatt, nem lehet minden további nélkül kielégíteni. Az oldalhelyesség és a keresőkép természetes nagyságának eme előnye ellenére effajta, a priz­más keresővel egybeépített tükörreflexes fényké­pezőgépek még nem rendelkeznek azzal a felvé­teli készséggel, melyet nagyértékű optikával el­látott tükörreflexes fényképezőgépektől újabban

Next

/
Thumbnails
Contents