143462. lajstromszámú szabadalom • Keresővel ellátott tükörreflexes fényképezőgép

2 143.462 megkívánnak. Az okok a következők: mivel ezeknél a kereső betekintő-nyílása, vagy a fényképezőgép házában, vagy pedig közvetlenül a fényképezőgép házának hátsó falán ülő szekrényszerű kereső házban van elrendezve, a fényképezőgépet használó személynek az okulárba bepillantó szeme előtt, vagy a fényképezőgép fala, vagy keresőház hátsó fala a perifériás látás Övezetét többékevésbé teljesen elzárja. Eme 180°-ból, melyet a szem látómezeje közvetlen vagy közvetett látással felölel, a mozgó felvételi tárgy követésére és a legalkalmasabb felvételi pillanat megállapítására csupán csak a közvetett látási mező viszonylag kis részét hasznosíthatjuk, melyet az okuláron át való nézés biztosít. Az 1. ábra a fényképezőgépen vázlatosan azokat a viszonyokat mutatja, amikor a prizmakereső okulárja a ház hátsó falán van elrendezve. Ha a fényképezőgépet használó személy —la— balszeme a keresőkép megfigyelése és az élesre való beállítása céljából a 3 prizma kereső 2 okulárja előtt van, akkor a látómezeje közvetlen nézésnél a C—D övezetet, közvetett nézésnél pedig csupán az egészen perifériálisan fekvő A—B övezetet öleli fel. A közvetett látásnak a vonalkázással megjelölt B—C és D—E övezetét, mely a szem tengelyének egyszerű elfordításával a közvetett látás övezetébe kerülne anélkül, hogy a szemet az okulártól lényegesen el kellene távolítania, a 4 fényképezőgép házának hátsó fala elzárja. A jobb lbszem látási körzete is megfelelő módon korlátozott, csupán csak a perifériálisan fekvő F—G övezetet láthatja, ha a szem tengelyét megfelelően elforgatjuk. Ezek a viszonyok az okulárra helyezett szem esetében sem lényegesen előnyösebbek, ha az okulár a fényképezőgép házának felső oldalán van elrendezve. Ebben az esetben a keresőház hátfala egész szélességében közvetlenül a betekintő személy szeme előtt fekszik és a közvetlen látás B—C és D—E széles övezeteit zárja el, melyek a felvétel készítése szempontjából számbajövő C—D övezet szomszédságába vannak és melyek a felvétel szempontjából különösen fontosak. Csak teljesen a periférián fekvő A—B övezet növekszik kissé meg. Csupán a fényképezőgép éles beállításában részt nem vevő másik szemre vonatkoztatva kedvezőbbek a viszonyok. E szem kisebb-nagyobb mértékben szabad látást élvez a fényképezőgép házán túl, még abban az esetben is, ha az ily módon felépített tükörreflexes fényképezőgépeknél szerkesztési rendszabályok révén a közvetett nézés körzetében jobb látási viszonyokat tudnánk biztosítani, az a nem kiküszöbölhető hátrányuk megmaradna, hogy ezeknél a prizmakeresőt a fényképezőgép rövidsége folytán nem lehet elég hosszúra építeni, hogy az a dioptria beállításra alkalmassá válna. Ha a nem normális látással rendelkező, vagy távolbalátó használó személy a kép szemlélete és az okulárba való bepillantás között a szemet cseréli, a szemének különböző mértékben kell alkamazkodnia. Ezáltal a felvétel legkedvezőbb pillanatának „villámgyors" megállapítása és kihasználása vagy lehetetlenné, vagy legalábbis, igen nehézzé válik. Az effajta tükörreflexes fényképezőgépek felvételi készségét a nagy szélességi "méretük is csökkenti, mert a kevéssé gyakorlott személynek a fényképezőgépet mindkét kezével meg kell fogni és ez oknál fogva az egy kézzel készenléti helyzetében csak nehézkesen vagy egyáltalán nem tartható, ha a másik kézzel a felvétel előkészítése szempontjából fontos kézműveleteket (rekeszállítást, fényszűrő kicserélését) kell végrehajtani. A találmány célja, hogy a jelenleg ismeretes tükörreflexes fényképezőgépeknek a fentemlített hátrányait kiküszöböljük és olyan fényképezőgép-típust létesítsünk, mely a lehető legjobb kezelhetőséget a keresőberendezés legnagyobb teljesítőképességével egyesíti. A találmány abban van, hogy effajta tükörreflexes fényképezőgépek házformájánál a szokásossá váló viszonyt a hossza és a szélessége között megváltoztatjuk és ellenkező értelművé változtatjuk, amennyiben a fényképezőgép házának hosszát az objektívtengely irányában nagyobbra választjuk, mint az objektívtengelyre harántirányú szélességi méretét. A találmány értelmében ennek a hosszúra nyújtott fényképezőgép testnek a keresztmetszete négyzetes vagy megközelítőleg négyzetes és a felső részén elrendezett, előnyösen trapézalakú keresztmetszetű, az objektív-tengellyel párhuzamos prizmakeresővel vagy hasonló keresővel van szerkezeti egységgé kialakítva, melynek alaprajza az okulár felé keskenyedik és melynek az okulárnyílása a fényképezőgép végével esik egybe. A 2. ábra vázlatosan bemutatja azokat az előnyöket, melyek a keresőnek a hosszanti irányban elnyújtott és keskenyedő alakjából optikai szempontból adódnak. Ha a használó személy az ily módon felépített fényképezőgép 3 keresőjének 2 okulárnyílására az egyik szemét, például a bal la szemét helyezi, ebben az esetben e szemnek a látási mezeje nemcsak a közvetlen látás C—D övezetét, hanem korlátozás nélkül a közvetett látás A—C és D—E övezeteit is éspedig nemcsak a vízszintes síkban, hanem felfelé is és lefelé is felöleli. Mivel a szem mindkét övezetét tengelyének egyszerű elfordításával a közvetlen látás övezetévé alakíthatja át anélkül, hogy a szem az okulártól lényegesen eltávolodna. A látási mezeje tehát sokszorta nagyobb, mint az 1. ábra szerinti fényképezőgép-formáknál. Ehhez járul még az a további kedvező lehetőség, hogy a jobb lb szem látási mezeje a fényképezőgép részeitől teljesen gátlásmentesen, nemcsak a közvetett látás D—F övezetét, hanem a közvetett látás egész F—G övezetét is uralja. E megnagyobbított látási mező előnyéhez az a lehetőség is járul, hogy a keresőt beállítható dioptriával is elláthatjuk úgy, hogy a nem normális látású vagy a távolbalátó használó személy szemének nem kell különböző mértékben alkalmazkodnia, ha a felvételi tárgy beirányzásánál a kép szabad szemlélete és az okulárba való bepillantás között változtat. Ezenkívül a kereső ilyen szerkezeti hosszának még az is előnye, hogy az okulár-részt elfordíthatóan lehet kialakítani. Ezáltal a fényképezőgépnek a készenléti helyzetbe való tartása nincsen egyoldalúan a horizontális keresőbe való