143457. lajstromszámú szabadalom • Berendezés indirekt működésű légfékek vezeték-töltésének vezérlésére

143.457 3 38 hüvely a 61 szelepülésre szorítja és így meg­akadályozza a sűrített levegő kiáramlását az 52 vezérlőtartályból az 50 fojtófúraton át. A vonat fékjeinek részleges oldása céljából a mozdonyvezető a 10 szabályozókart egy bizo­nyos oldási fokozatnak megfelelő állásba fordít­ja, ezáltal a 8 test lefelé tolódik el, a 13 rugó erősebben megfeszül, míg a 25, 26 és 33 szelepek az ábrázolt helyzetben maradnak. A 18 szelep­tányér ennek folytán eltávolodik 19 üléséről és az 55 főlégtartályból sűrített levegő áramlik a 16 membrán alá, majd innen az 52 vezérlőtar­tályba, az 53 "vezérlőkamrába és a 62 membrán alá. Az egyensúly, mely eddig fennállott a 41 és 62 membránokon, ezáltal felbomlik és a 43 sze­leptest, valamint a 38 hüvely felemelkedik. Eközben az 57 rugó magával viszi a 36 szelep­szárat, úgy, hogy a 37 szeleptest,továbbra is fel­fekszik a 38 hüvely alsó végén. Ezáltal összeköt­tetés jön létre az 59 és a 49 kamrák között, míg az 59 és 64 kamráknak a 38 hüvely furatán át­menő kapcsolata továbbra is megszakítva ma­rad. Most az 55 főlégtartályból sűrített levegő jut az 54 vezetékkamrába, innen a 29 fékveze­tékbe és a 67 fojtófúraton át a 64 kamrába és a 66 segédtartályba. Egyidejűleg sűrített levegő jut az 52 vezérlőtartályból a 71 vezetékágon át a 62 membrán alá és a nyitott 37, 61 szelepen keresztül a 49 kamrába, miközben a nyomás az utóbbiban, és a 62 membrán alatt azonnal fel­emelkedik a szabáiyozókar által beállított érték­re. Az 52 vezérlőtartályban a nyomás emellett nem csökken, minthogy minden nyomáscsökke­nés a 16 membrán alatt a főlégtartályból való utántáplálást vált ki. A 29 fékvezeték lassanként megtelik, míg az, 54 vezetékkamrában a nyomás egyensúlyt tud tartani a 49 és 53 kamrák egy­mást segítő nyomásával. Még mielőtt ez bekö­vetkezne, a 64 kamrában a nyomás, mely a 67 fojtás miatt szintén csak lassanként nő, eléri az 52 vezérlőtartály nyomásának az értékét, úgy, hogy a 37,.61 szelep a 39 rugó hatása alatt zá­ródik. Ezáltal a 49 kamra nem kap többé sűrített levegő utánpótlást, így aztán az 50 fojtófúraton át lassanként kiürül. Mialatt az 53. vezérlőkam­rában a szabályozókar által meghatározott nyo­más uralkodik, addig a 49 kamrában csak át­meneti nyomás keletkezik, amely a 29 fékveze­tékbe un. lökésszerű töltést ad. Ez annál to­vább tart, mennél nagyobb oldási fokozatra van beállítva a szabályozókar, mivel a 62 membrán alatt a nyomás az; oldási fokozat emelésével nö­vekszik, úgy, hogy a 66 segédtartálynak azonos nyomásra való feltöltéséhez szintén hosszabb időre van szükség. Ha a mozdonyvezető a szabályozókart teljes fékoldás céljából menetállásba fordítja, akkor a 33 szeleptest szára közvetítésével a 4. ábrán látható helyzetbe kerül. Az 54 vezetékkamrának a 70 és 74 vezetékeken, valamint a 69 fojtáson át a 66 kamrával ezáltal létrehozott kapcsolata azt eredményezi, hogy — mivel a 69 fojtás ke­resztmetszete nagyobb, mint a 67 fojtásé — a 66 segédtartály hamar megtelik, úgyhogy az, 59 és 64 kamrákban az egész fékoldási folyamat alatt gyakorlatilag ugyanazon nyomás uralko­dik, a 37 szeleptest tehát nem emelkedik fel a 61 üléséről és a 49, kamrába nem jut sűrített, leve­gő. Ilyenformán a szabályozókar menetállásában foganatosított fékoldásnál a fékvezeték lökés­szerű töltést nem kap. Ha ellenben a szabályozókart a menetálláson túlforgatva töltőállásba fordítjuk, úgy a 13 rugó feszültsége a 21 öblös rész csavarmenetszerü határló felületének egyik végén lévő említett sík réáze miatt nem növekszik tovább. A 29 fék­vezeték gyorsabban feltöltődik, minthogy a 2. ábra szerint a 26 szeleptest 32 toldata most tel­jesen kilépett a 30 szelepülés nyílásából. Ennek további következménye, hogy a 70 vezetékben a fékvezeték töltésének kezdetén kisebb lesz a nyomás, mint menet-, vagy iekállásnál, úgy­hogy a 66 segédtartály lassabban töltődik fel. Ezáltal a lökésszerű töltés időtartama megnő, ha a szabályozókar töltőállásban van. Egyébként ez az időtartam a fent említett okok miatt an­nál nagyobb lesz,/ mennél erősebb volt a meg­előző fékezés. A kiegészítő üzemi fékezési állás arra szolgál, hogy egy olyan vonat teljes fékezésénél, mely­nek mozdonya nem fokozatosan oldható fékbe­rendezéssel van felszerelve, a mozdonyféket a fékhengerből, való sűrített levegő kibocsátása által foganatosított oldás után újból működtetni lehessen. Azáltal, hogy a 10 szabályozókart a ki­egészítő üzemi fékezési helyzetbe állítjuk, mely­nél mint, ismertettük, a fékvezetékben a nyomás a teljes fékezésnek megfelelő nyomás értéke alá süllyed, a mozdony és a kocsik vezérlőszelepeit fékállásba állítjuk át. Mivel azonban a fogana­tosított, teljes fékezés következtében a kocsik fékberendezéseinél a fékhengerekben jennálló nyomások kiegyenlítődtek a segéd légtartályok nyomásaival, így a fékvezetékben a nyomás to­vábbi csökkentése hatástalan a kocsik fékjeire. Ezzel szemben a mozdony segédlégtartálya új­ból kiürülhet annak fékhengere felé, mivel eb­ben a nyomás a megelőző oldás következtében a kiegyenlítő nyomás alá süllyedt. Ha a vonat fékjeit a szabályozókarnak a ki­egészítő üzemi-fékezési-állásba való beállítása után kívánjuk: részben, vagy egészen oldani, akkor a 10 szabályozókart a megfelelő állásba kell fordítani. Ha töltőállásba fordítjuk, akkor az 53 és 59 kamrákban a nyomás azonnal az üzemi nyomásra emelkedik, míg a 64 kamrában a 67 fojtófúrat miatt csak fokozatosan emelke­dik a kiegészítő üzemi-fékezési-állásnak meg­felelő fékvezetéki nyomás fölé. Ennek következ­tében az 59 és 64 kamrák között akkora nyomás­különbség áll elő, mely elegendő az 57 rugó le­győzésére. A 37, 61 szelep a leírt módon kinyí­lik és sűrített levegőt áramoltat a 71 vezetékből a 38 hüvelyen át a 64 kamrába, úgyhogy a 66 tartály gyorsabban feltöltődik. Ily módon olyan lökésszerű töltés lép fel, melynek időtartama kb. ugyanarra az értékre csökken, mint amekkora előáll a vonat fékjeinek, egy teljes fékezést kö­vető oldásánál. A lökésszerű töltés időtartamá­nak lerövidítésére azért van szükség, nehogy a kocsik fékjeinek a tartályai a kiegészítő üzemi­fékezési állásból foganatosított fékezésnél ala­csonyabb nyomásúra ürüljenek ki, mint amek­kora nyomás a teljes fékezésnek megfelel, így tehát a lökésszerű töltés időtartama is ugyan-

Next

/
Thumbnails
Contents