143456. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő szelep közvetett működésű nyomólégfékhez

2 143.456 házfalába befeszített 28 membránnal mereven össze van kötve. A 25 persely 26 fenékfelületét all ház válaszfalán megtámasztott rugó normálisan a 24 szeleptányérra nyomja, és ezáltal a 16 szelepemelőt oly mértékben nyomja lefelé, hogy a 15 membrán tányérja a 17 merev perselyen felfekszik. A 28 membrán 29 kamrát zár le, mely a 31 vezeték útján egy további, a kisebb 13 membrán és a nagyobb 14 membrán között bezárt 32 kamrávaL van összekötve. A 31 vezeték továbbá 12 csaphoz csatlakozik, mely a rajzban feltüntetett állásban a 31 vezetéket 18 kamrával és az ahhoz csatlakozó 8 fékhengerrel köti össze, míg az a csapforgatófejnek a rajzolt nyíl irányában 90°-kai való elfordítása esetén ezt a vezetéket 33* furaton keresztül légteleníti. A 15 membrán és a 17 perselyt hordó válaszfal között 34 kamra van elrendezve, mely a fékhenger töltő- és kioldóidejét rögzítő 35 tartályon keresztül 36 vezeték útján 6 nyomásszabályozóhoz van kapcsolva. A 28 membrán felülete olyan nagyságú, hogy a féktuskók felfektetéséhez elegendő nagyságú fékhengernyomás a 27 rugót kikapcsolja. Az 1. ábra szerinti fékberendezés működésmódja a következő: Kis vonatsebességeknél a 12 csap a rajzban feltüntetett állásban helyezkedik el. Ha fékezni kezdünk, akkor a 7 segédlevegő-tartályból a 6 hármasnyomásszabályozón és a 35 tartályt tartalmazó 36 vezetéken keresztül nyomóié vegő áramlik a 34 kamrába és a 22 és 27 rugók erejének legyőzése után a membráncsoportot megemeli. Amint a 16 szelepemelő a 21 szeleptesten felfekszik, akkor ezáltal a 18, 32 és 29 kamráknak és a 8 fékhengernek a 19 kamrán és a 20 furaton keresztül eddig fennálló légtelenítése megszűnik. A 16 szelepemelő további felfelé való elmozdulásakor a 21 szeleptest összeköttetésbe hozza a 7 segédlevegő-tartályt a 18 kamrával. Az így beáramló nyomólevegő a 8 fékhengerben és az ezzel összekötött 18, 32 és 29 kamrákban a nyomás emelkedését okozza. Amint a 26 fenékfelület már nem fekszik fel a 16 szelepemelő 24 tányérján, megszűnik a 27 rugónak a membráncsoportra gyakorolt hatása. Miután a 13 membrán mindkét oldalán ugyanakkora nyomás uralkodik, a membrán hatástalan. A levegőnek a 8 fékhengerhez való vezetésének szabályozása ennek következtében kizárólag a 32 és 34 kamrákban uralkodó nyomások hatására következik be. A 14 membránnak a 13 membránéhoz viszonyítva nagy felülete következtében a nyomás a 8 fékhengerben a fékezés különböző fokozatai folyamán viszonylag lassan emelkedik. Ha nagy menetsebességeknél fékezünk, amikoris a 12 csap az 1. ábrabeli állásához képest 90°-kal elfordított állásban helyezkedik el, akkor a 29 és 32 kamrák a 31 vezetéken keresztül állandóan légtelenítve maradnak. Ennek következtében a nagyobbik 14 membrán hatástalan és a fékhengernyomásnak a fékvezetékben beálló nyomáscsökkenések függvényében hirtelenebb növekedése következik be. A 13 membránon megtámasztott 27 rugó hatására azonban a 8 fékhengerben beálló, az 5 fékvezeték meghatározott nyomáscsökkenéséhez tartozó nyomás csökkenése következik be. Mivel a 8 fékhenger dugattyúját a járműkerekek féktuskóival öszszekötő rudazatba mechanikus működésű, a rajz-Lián fel nem tüntetett nyomásátalakító van bekapcsolva, mely a féktuskókra gyakorolt nyomást növeli, kívánatos a fékhengerben beálló nyomásnak, a fékvezetékben bekövetkező kis nyomáscsökkenéseknél való lecsökkentése, mivel ezáltal lehetővé válik -nagy sebességeknél is a fék finom szabályozása. A fék kioldása ismert módon a nyomásnak a fékvezetékben való fokozatos vagy egyszeri emelése útján valósítható meg. Ennek következtében a 35 tartályban és 34 kamrában lévő nyomólevegő a 6 hármasnyomásszabályozóba kialakított 37 furat útján távozik. A nyomásátalakítóban a 16 szelepemelő a 18 vagy 32 kamrában ható fékhengernyomás túlnyomó befolyása alatt süllyedni kezd és a 18 kamrát a 20 furaton keresztül a szabad levegővel köti össze. A 2. ábrában 41 házban elrendezett nyomásátalakító ván feltüntetve, mely az 1. ábrában bemutatott nyomásátalakítótól kissé eltér, mely azonban minden további nélkül beiktatható az 1. ábrában annak helyébe. Az: egymásnak megfelelő alkatrészeket ezért e^venlő -hivatkozási számokkal jelöltük. Míg az 1. ábra szerinti fékberendezésnél a fékhenger nyomás vagy a 13 membránra, vagy a 14 membránra hat, addig a 2. ábra szerint ezt a szerepet a 8 fékhengerhez csatlakozó 18 kamra egyedül tölti be. A 16 szelepemelőben kialakított 20 furat a külső levegővel összekötött és a két 13 és 14 mdmbrán között fekvő kamrában torkollik. A 14 membrán a kisebb 15 membránnal együtt 42 kamrát zár be, mely 43 szelep útján vagy a szabad levegővel vagy a 35 tartálytól jövő 36 vezetékkel köthető össze. A 17 perselyt hordó válaszfal és a 15 membrán között elrendezett 34 kamra tartósan össze vannak kötve a 36 vezetékkel. A 27 rugó be- és kikapcsolására szolgáló 28 membrán a 29 kamrában uralkodó nyomás alatt áll, mely a 44 szelep állása szerint vagy a 36 vezetékben uralkodó nyomással vagy a külső levegő nyomásával egyezik »meg. A 43 és 44 szelepek 45 szelepemelő útján vannak összekötve, mely utóbbit a rajzban fel nem tüntetett módon sebességfüggő szerv működtet; a 43 és 44 szelepeknek a rajzban feltüntetett állása az alsó sebességtartománynak felel meg. A 41 nyomásátalakító működésmódja, amenynyiben az az 1. ábrabeli 11 nyomásátalakítóétól eltér, a következő: Ha kis menetsebességnél fékezni kezdünk, akkor az 1. ábrabeli 7 segédlevegőtartályból származó, a 6 hármasnyomásszabályozó által átbocsátott nyomólevegő a 36 vezetéken keresztül a 41 nyomásátalakító 34 kamrájába jut, valamint a 44 szelepen keresztül a 29 kamrába. A 16 szelepemelő a 27 rugó erejének legyőzése után a 21 szeleptest felé tolódik el és azt a 20 kioldófurat előzetes lezárása után megemeli. Az, így a 23 vezetéken keresztül a segédlevegő-tartályból a 8 fékhenger felé áramló nyomólevegő hatására a nyomás ebben és a 18 kamrában emelkedik, mígnem elegendő nagy ahhoz, hogy a 12 membránt és azzal együtt a 16 szelepemelőt a 28 membránhoz tolja és ezáltal a 21 szelepet