143304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hisztidin monoklórhidrát előállítására

ő • Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.304. SZÁM 12. q. 1-13. OSZTÁLY — Ci—154. ALAPSZÁM Eljárás hisziidin monokíériaídrát elSáiiílására CMnoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Feltaláíók: Dr. Zemplén Géza műegy. tanár és Kisfaludy Lajos vegyészmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1955. március 25. A hisztidin monoklórhidrát állati vérből történő előállítására vonatkozólag az irodalomban közölt eljárások két lényeges pontban j avarészí megegyeznek egymással: a vért sósavval hidrolizálják és a kapott hídrolizátumból szublimáttal csapják ki a hisztidint. Többéves gyártási tapasztalataink során azt találtuk, hogy az eljárás során sok esetben racemizálódás következik be; a kész termékek optikai tisztaságának vizsgálata során kapott forgatási értékek, valamint a termelési hányadok is ennek következtében jelentős ingadozásokat mutatnak. Az ismert eljárás e hátrányainak kiküszöbölését célozza a találmány szerinti eljárás, amely az irodalomban leírt eljárásoktól három lényeges pontban különbözik: 1. Az állati vér hidrolízisét a találmány értelmében két fokozatban folytatjuk le. A vért a sósav hozzáadása után homogenizáljuk, majd az elegyet huzamosabb ideig pl. éjszakán át hidegen állni hagyjuk. Az ily módon végzett előhidrolízis után már csak kb. 8 órai forralásra van szükség a hidrolízis teljes befejezéséhez, A hidrolízis ily módon való lefolytatása sokkal jobban kíméli az anyagot, mint az irodalomban is leírt 24 órás forralás és így racemizálódás nélkül, jobb termelési hányaddal folyik le a hidrolízis. 2. A szublimáttal leválasztott Hg-hisztidin kénhidrogénnel való megbontását híg sósavas oldatban végezzük, ilyen körülmények között tökéletes elbontást érhetünk el és a folyamat végpontját pontosan észlelni tudjuk. * Az eddig ismert eljárás szerint ezt a megbontást vizes szuszpenzióban végezték; e heterogén reakció hátránya volt, hogy a megbontás sohasem volt tökéletes és a végpontot nem tudták észlelni. A találmány szerinti eljárásmód mindkét hibát kiküszöböli és a megbontás időtartama az eddiginek kb. tizedére csökken. 3. A nyers hisztidin-klór hidrát tisztítása az eddigi eljárás szerint lényegileg úgy történt, hogy a hisztidin-klórhidrát vizes oldatát szulfátmentesítés után nátronlúggal lúgosították, a vas-szennyezéseket nátriumszulfiddal leválasztották, majd szűrés után sósavval visszasavanyították az oldatot. E műveletek során, ciz oldat nátriumkloríddal és a savanyítás hatására kiváló kénnel szennyeződött. Ezt az oldatot bepárolták, a kivált hisztidin-klórhidrátot elválasztották, újból oldották, derítették, majd az oldat tisztaságának ellenőrzése és bepárlás után alkohol hozzáadásával csapták ki a tiszta termákét Ennek az eljárásnak hátránya volt, hogy a műveletek folyamán képződött hasonló oldékonyságú konyhasó és esetleg a kén is szennyezhette a végterméket, a vizes oldatból történő kristályosítás során jelentős mennyiségű anyag marad az anyalúgban és az eljárás emellett számos munkafázist igényel. A találmány szerinti eljárás esetében a lúgosítást mésztejjel végezzük és utána a vas-szennyezést kénhidrogéngáz segítségével választjuk le, majd lúgos alapot ban történő részleges bepárlás után savanyítjuk meg az oldatot. Ily módon á féntemíített hibák kiküszöbölhetők; laboratóriumi és üzemi körülmények között egyaránt kifogástalan minőségű végterméket kapunk az eddigi eljárásnál jóval nagyobb termelési hányaddal. Példa: 500 súlyrész 30% szárazanyagtartalmú marhavért 360 súlyrész tömény sósavval leöntjük és 5 órán keresztül szobahőfokon erős keverés közben homogenizáljuk. Egy éjszakai állás után az elegyet 8 órán keresztül enyhe forrásban tartjuk. Kihűlés után a hidrolizátumot oltott mésszel semlegesítjük, a szilárd részektől leszűrjük és hígítjuk kb. ötszörösére. Forró vízben oldott szublimát hozzáadása után az oldat értékét kereken 8-ra állítjuk be. A kivált Hg-hisztidin csapadékot éjszakai állás után leszivatjuk és gondos mosás után kbj. 400 súíyrész híg sósavban oldjuk, derítjük és zárt készülékben addig vezetünk bele kénhidrogéngázt, míg a kivett kis mintában a Hg-sók teljes elbontását észleljük. A szulfid-csapadék leszűrése után kapott víztiszta szüredéket vákuumban bepároljuk, vízzel utánapároljuk a sósav javarészének elűzése cél-