143243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénpárlatok kéntelenítésére

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.243. SZÁM 23. b. OSZTÁLY - He-215. ALAPSZÁM - Eljárás széfshidrcsgénpáriatok kénteEenítésére Nagynyomású Kísérleti Intézet, Budapest A bejelentő intézet által megnevezett feltalálók: Dr. Hesp Vilmos (40%-ban), Dr. Barabás Jenőné (25%-ban), Dr. Varga József (20%-ban) és Dr. Eabó Gyula 15%-ban). A szabadalom bejelentésének napja: 1954. október 6. A találmány szénhidrogénpárlatok, különösen nagy kéntartalmú ásványolajokból származó párlatok, pl. gazolin, petróleum, gázolaj kéntelenítésére vonatkozik. A kéntartalmú ásványolajokból közvetlen desztillálással, illetve hőbontással gyártott párlatok különféle kénvegyületeket tartalmaznak. Gázolajpárlatok kéntartalma pl. a forrási hőmérséklethatártól és a nyersanyag kéntartalmától függően változik és 2,0%-ot is elérhet. A kénvegyületek káros hatása közismert: benzineknél csökkentik az ólamérzékenységet, gázolajoknál pedig — az újabban végzett fékpadkisérletek tanúsága szerint, már a szabványokban megengedettnél kevesebb, mintegy 0,5%-os mennyiségben is — korróziót okoznak huzamosabb használat esetén. Az iparban számos eljárást dolgoztak ki szénhidrogénpárlatok kénmentesítésére. A jelenleg használatos eljárások három csoportba sorolhatók, még pedig 1. az oldószeres, 2. a hidrogénező és 3. a katalitikus hőbontással egybekötött, gőzfázisú aluminiumszilikátos vagy bauxitos eljárások csoportjába. A kénvegyületek poláros tulajdonsága régóta közismert. Ezért már régebben is történtek próbálkozások ezek adszorpciós eltávolítására. A javasolt eljárások nem valósultak meg az iparban, mert a használt adszorbensekkel csak kismértékű (17—18 %-os) kéntelenítést lehetett elérni és igen nagy volt a fajlagos adszorbens^fogyasztás, mert az oszlopot nem regenerálták. Az adszorpciós technológia az utóbbi időben az ásványolajipar egyéb területein egyre nagyobb tért hódít. Az „arosorb" eljárás benzinek aromás vegyületeit nyeri ki szilikágél adszorbenssel és az oszlopot helyben regenerálják, fehér olajok előállítására pedig hazánkban dolgoztak ki folyamatos, ciklusos kromatografáló eljárást. A 2.537.756. sz, amerikai szabadalom szerinti eljárás az alacsony hőmérsékletű adszorpciót a gőzfázisú katalitikus kénmentesítéssel köti össze. A tiofán-származékok és merkaptánok nagy részét bauxit-adszorbensen kötik meg 10—90 C° közötti hőmérsékleten, azután a részben kénmentesített terméket felmelegítik és 310—450 C°-on ugyancsak bauxit, mint katalizátor, jelenlétében kéntelenítik. A termék a leírás szerint teljesen kénmentes, azonban a kitermelés hányadát nem adják meg. A találmány eljárásra vonatkozik, természetes vagy mesterséges eredetű kéntartalmú szénhidrogénpárlatoknak adszorpciós úton történő kéntelenítésére, melyre jellemző, hogy a kénvegyületektől mentesítendő nyersanyagot 20—70 C° hőmérsékleten adszorbenssel, célszerűen szilikagéllel töltött oszlopokra töltjük fel, az adszorbeált vegyületeket fokozatosan nagyobb polaritású oldószerrel eltávolítjuk, majd a deszorbeáló folyadékot kisebb polaritású szénhidrogénpárlattal kimossuk, miáltal az adszorpciós oszlop további nyersanyagmennyiség kéntelenítésére válik alkalmassá. Az eljárás célszerű kiviteli módjánál az adszorbens szárított, finomszemcséjű szilikágél, amelyet az adszorpció előtt pentánnal vagy könnyűbenzinnel előnedvesítünk. Emellett deszorbeáló folyadéknak benzolt, kioldó folyadéknak pedig pentánt vagy hasonló szénhidrogéneket tartalmazó könnyűbenzint használunk. A találmány további kiképzésénél a nyersanyagot iners gáz, célszerűen nitrogén nyomása alatt áramoltatjuk át az adszorpciós oszlopon, amikor is a nyomást a.z áramlás kívánt sebességének és ezzel a kéntelenítés kívánt mértékének megfelelően szabályozzuk, A nyersanyag összetételétől és a munkakörülményektől függően, az anyag egy része (hazai, kb, 1% kéntartalmú /gázolajpárlatokból mintegy 60—70%) teljesen kénmentesre finomítható. A kénmentes termék csak parafinnaftén vegyületeket tartalmaz, aromás vegyületektől pedig teljesen mentes, ami különösen a lökhajtásos repülők üzemanyagául szolgáló petróleumpárlatok finomításánál fontos. A találmány fontos ismérve, hogy az adszorbenst magában az adszorbeáló oszlopban kisebb