143192. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus rugózás

2 143.192 Kétségtelen tehát, hogy a másik módon, az önlea­gés frekvenciák olyan módosításával, hogy az ösz­szes kritikus sebességek 60 km/óra alá eső sebes­ségi tartományba kerüljenek, lényegesen jobb fu­tási tulajdonságok érhetők el, mint lengéscsillapí­tók alkalmazásával, mivel resonantia az utazó se­bességi tartományban nem lép fel, és a rugózás nagymértékű lágyítása folytán fellépő egyes ger­iesztések amplitúdója lényegesen kisebb. Mint az előzőkből nyilvánvaló, ez csak úgy le­hetséges, ha a jármű magassági helyzetét a hasz­nos terhelés nem befolyásolja a megengedett mér­téknél jobban, szükséges tehát a jármű magasságát a terhelés függvényében módosítani. Levegő rugózás esetén, ha a levegő nyomását a terhelés függvényében módosítjuk, ül. automatiku­san módosul a levegőnyomás a terhelés függvényé­ben, a kívánt mértékben korlátozható a hasznos terhelés kocsimagasságát csökkentő hatása. A találmány szerinti megoldásokat az 1., 2. és 3. ábra szemlélteti. A pneumatikus rugózás elvi megoldását az 1. sz. rajz tünteti fel. A kocsiszekrényen kiképzett tá­maszkodó felület 1. a 2. csavarrugókra támaszko­dik, mely egy légzáróan kiképzett levegőpárnát 3. terhel. A 3. levegőpárna a forgóvázra támaszkodik. A levegőpárnának rugókarakterisztikája a levegő térfogatától és nyomásától függ. Lágy rugózás esetén adott levegőnyomás mellett nagy levegőtér­íocat szükséges. Ezért a légpárna légterét vele köz­lekedő csővezetékkel kapcsolva a 4\ légtar tány egé­szíti ki. A kocsi magasság határok között tartását az 5. töltő és 6. kibocsátó szelep biztosítja. Az 5. töltőszelep levegőellátását a 7. tároló légtartányon keresztül a kocsifék levegő csővezetékéből kapja, motorkocsi esetén a kocsi főiégvezetékéből. Az 5 levegőtöltő szelep szeleprúdja és a légpárna felső fala között normális kocsimagasság mellett „a!i mm hézag van. Ha a kocsiba utasok szállnak be, minek következtében a légpárna összenyomódik, „a" mm berúgózás után nyílik a töltőszelep és a kocsi to­vább nem süllyedhet. A 6 kibocsátó szelep rúdja és a légpárna felső falához erősített mozgató rúd „b" jelzett csapja között szintén „a" hézag van, tehát a normális kocsimagassági helyzetből utasok kiszál­lása esetén „a" miliméter emelkedés után a ki­bocsátó szelep nyílik és tovább a kocsi nem emel­kedik. Utasterhelés következtében tehát a kocsi a normális kocsimagassághoz képest ± „a" milimé­méter magasságváltozást szenvedhet. Ahogy a kocsi futni kezd, a gerjesztett lengések a támaszkodó szeleprudat, vagy az 5, vagy a 6 sze­leprudját elmozdítják, levegőbeömlés, ill. .kiömlés áll elő és ha az „a" mm méret meghatározása he­lyes volt, a kocsimagasság beáll a normális közép­értékre. A 7 elzáró csap azt a célt szolgálja, hogy meghibásodás esetén a pneumatikus rugózást a kocsi levegőellátásból ki lehessen iktatni. Ez eset­ben a futóképesség fenntartását a pneumatikus párna fölött lévő rugózás biztosítja. A 8 átömlő szelep beállítása olyan, hogy kisebb nyomás oldala a pneumatikus párna, nagyobb nyomás oldala a tá­roló tartány felé van, célja, hogy az egyik oldali pneumatikus rúgó sérülése esetén az egész rend­szer levegőnyomás alól mentesüljön. Az 1. sz. rajz szerinti 3 pneumatikus párna összevulkanizált acél-és gumitárcsákból áll. A pneumatikus párna elkészíthető a 2. sz. rajzon feltüntetett kiviteli formában is, mikor is a kivitel az általánosan elterjedt autó pneumatikhoz hasonló, azzal az eltéréssel, hogy a terhelés nem radiális, hanem axiális irányban hat. Az 1. és-2. sz. rajzo­kon a levegőtérfogat változását a terhelés, ill. di­namikus hatások következtében az alkalmazott gumi rugalmassága biztosította. Kivitelezhető á 3. sz. rajzon feltüntetett megoldás is, ahol a térfogat­változást széleihez összehegesztett kúpos rugótányé­rokból alkotott zárt tér teszi lehetővé a kúpos ru­gótányérok terheléstől és belső túlnyomástól függő magasságváltozása folytán. A levegőnyomás módo­sítása kivitelezhető a kocsimagasság függvényében természetesen a pneumatikus rugón kívül elhelye­zett be- és kibocsátó szeleppel is. Mikor nem cél a rugózás nagymértékű lágyítása és a terhelés okoz­ta besüllyedés nem teszi szükségessé, a szabályozó szelepek teljesen el is maradhatnak és mivel ebben az esetben a szükséges térfogat kisebb, elmarad­hat a kiegészítő légtartáriy is. Ebben az esetben csak az autó-pneumatikoknál szokásos töltőszelep szükséges. Ebben az esetben is nagy előny az acélrugózás­sal szemben az, hogy a pneumatikus rugó igen jól szigetel zaj és rezgésekkel, ill. magas frekvenciájú rázassál szemben, közismerten e tulajdonsága miatt alkalmazzák elsősorban a vágányhoz nem kötött­közúti járműveknél, kerékpártól kezdve autóbuszo­kig. Kiegészítő tartánnyal és kocsimagasság állító szelepekkel felszerelve fentieken kívül előnye az, hogy beépíthető helyfoglalás mellett a rugózás szinte határtalan lágyítását teszi lehetővé, miáltal az üzemben egyrészt a függőleges lengések kritikus sebességei az üzemi sebesség alá szoríthatók, más­részt a gerjesztett kocsilengések amplitudófa lé­nyegesen csökken. Mindkét esetben előny a fentieken kívül az hogy a rúgó karakterisztika nem egyenes, hanem hiperbolikus, tehát a kilengés függvényében a len­gésidő változik és az, hogy a lengés munkaemésztés­sel párosul, tehát a szerkezet, mint lengéscsillapító is működik. Kiegészítő tartány alkalmazása esetén ez a lengéscsillapító hatás az átömlő csővezeték át­ömlő keresztmetszetének módosításával, ill. meg­felelő fojtás alkalmazásával tetszés szerint módosít­ható és beállítható a kívánatos csillapító hatás. Ki­egészítő tartány alkalmazása esetén igen egyszerű a rugó állandó módosítása is a kiegészítő tartány térfogatának a módosításával, miáltal esetleges előre nem számolt üzemi panaszok gyorsan meg­szüntethetők Szabadalmi igénypontok. 1. Légpárnás kocsirugó azzal jellemezve, hogy rugalmas anyagból kiképzett tartánya van, melyhez állandó térfogatú tetszésszerinti űrtartalmú kiegé­szítő tartány kapcsolható és az így képzett légpárna levegőnyomása a kocsi magasságától függően be-és kiömlőszelepekkel szabályozható, miáltal a kocsi magassága tetszőleges légpárnás rugó lágyság mellett állandó, a terheléstől független hafárok közé szorítható, a dinamikus rugózás zavartalan biztosítása mellett. 2. Az 1. igénypontban meghatározott szerkezet kivitel ialakja azzal jellemezve, hogy a terhelés ha­tására, ill. dinamikus hatásokra térfogatát változ-

Next

/
Thumbnails
Contents