143130. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tömegcikkeknek különféle paraméterek szerinti osztályozására
2 143.130 Az egyes paraméterek szerinti minősítésre szintén lépésenként működő választót — ún. minősítő egységet — használhatunk, amely a komparátor által a minősítésnek megfelelő számban kibocsátott áramlökések hatására beáll és egyrészt a statisztikai feljegyzés céljára megfelelő számlálókészüléket hoz működésbe, másrészt pedig az összes paraméterek megvizsgálása után a cső végső minősítésének megfelelően bélyegző, vagy más osztályozó, pl. a csöveket különböző gyűjtőhely felé irányító készüléket működtet. A vizsgálandó csövek egy forgókeret kerületén vannak elhelyezve, amely minden cső vizsgálatának befejezése után egy pozícióval tovább fordul. Mielőtt a mérési helyhez jutnánk, a csövek egy bizonyos előmelegítési folyamatón mennek át. Ha több válogató berendezést alkalmazunk, a mérés gyorsabb lehet, mert pl. valamely paraméter alsó és felső határértéke szerinti minősítés egyetlen mérőállásban történhet, nem két mérőállásban, mint fentebb láttuk. Végső esetben, ha minden paraméter és minden válogatási határ számára külön válogató berendezést 'alkalmazunk, — természetesen az egész berendezés terjedelmének lényeges megnövelése árán — a teljes csővizsgálatot egyetlen mérés ideje alatt elvégezhetjük. A sorrendkapcsolót, továbbá a vizsgálati eredmények statisztikai feljegyzését végző, a végső minősítés alapján a csöveket lebélyegző, vagy más osztályozó készülékeket egy vezérlő szelektor vezérli, amely egyúttal a berendezés részeinek szinkronizmusát is biztosítja. A találmánynak elektroncsövek sorozatos vizsgálatára való kiviteli alakját a rajzmeUéklet tünteti fel, amelyen az 1. ábra egy teljes berendezés kacsolási vázlatát, a 2. ábra pedig a végső minősítő választót tünteti fel. Az 1. ábrán (C) a vizsgálandó elektroncső, amelyen a berendezés villamos kapcsolásával meghatározott, előírt sorrendben a méréseket el kell végezni. A vizsgálathoz szükséges áramok, ill. fe szültségek hozzávezetését, továbbá a vizsgálat eredményének megállapításához, vagyis a minősítéshez szükséges adatoknak a berendezés kiértékelő elemeihez való továbbítását ún. sorrendkapcsoló (SÍ) végzi. Ezt a feladatot egy, a távbeszélő technikában használatos választó (szelektor) látja el, amelynek annyi (KI—Kol kapcsolókarja van, amennyi a fent megjelölt feladatok szerint szükséges. Az ábra hat kapcsolókart tüntet fel, amelyeknek közös (ti) forgástengelyét az (Ml) léptető mágnes mozgatja. A karok felülről lefelé sorban a vizsgálandó cső anódjához, második rácsához, első rácsához, fűtőszálához, végül a két utolsó az (E) erősítő bemeneti pontjaihoz vannak kapcsolva. A karokkal súrolt érintkezősorozatokhoz a vizsgálathoz szükséges áramkörök további részei vannak kapcsolva. Az ábra csak az áramforrások pólusait tünteti fel. (Va = anódfeszültség, Vg2 = a második rácsfeszültség. Vgl = első rácsfeszültség, = a meredekség méréséhez szükséges váltakozó feszültség, Vfl = a fűtőfeszültség, amelynél a fűtőáramot mérjük, Vf2 = üzemi fűtőfeszültség. amelynél a cső működik.) Amely körben árammérést kell végezni, ott ún. figyelő ellenállás (RÍ van bekapcsolva és ott az áramerősség vizsgálata a figyelő ellenállás kapcsain mutatkozó (x, y, z) feszültség alapján az 5. és 6. kapcsolókaron és az (E) erősítőn át csatlakozó, később ismertetendő válogató berendezéssel történik. A figyelő ellenállás nagysága az egyes áramkörökben úgy van megválasztva, hogy a vizsgálandó paraméterek előírt határértékeinél az öszszes figyelő ellenállásokon ugyanakkora analóg feszültség keletkezik. Az erősítőre azért van szükség, mert a figyelő ellenállásokon mutatkozó pl. 10 mV nagyságrendű feszültség nem elegendő a kiértékelő készülékek működtetésére; ebből a célból azokat pl. 25 V-ra erősítjük. Az egyenfeszültségeket — hogy erősíthessük — áramszaggatóval négy- - szöghullám alakúvá tehetjük. A figyelő ellenállások (x, y, z) végpontjai a sor- ' rendkapcsoló két utolsó (K5, K6) karjának (x, y, z) érintkezőivel vannak összekötve úgy, ahogy az példaként az (x) kapcsoknál fel van tüntetve. Az ábrán látható, hogy a sorrendkapcsoló első állásában csak a fűtőszál kap áramot, a hozzátartozó (K4) karon át; a többi kar szigetelt érintkezőkön nyugszik. Az 5. és 6. kar pedig a fűtőáramkör figyelő ellenállásán mutatkozó analóg feszültséget az erősítőhöz vezeti, ahonnan az tovább a válogató berendezéshez jut. A sorrendkapcsoló az első állásban marad mindaddig, amíg a fűtőáram teljes vizsgálata meg nem történt, mint azt később látni fogjuk. A további csőparaméterek vizsgálatához szükséges áramköri csatlakozások a sorrendkapcsoló kontaktusíveinek további érintkezőihez vannak vezetve. A konkrét esetben, ha a sorrendkapcsoló karjai a második helyzetbe lépnek, az összes elektródák a következő paraméterre (meredekség) vonatkozó vizsgálathoz szükséges feszültséget kapnak és az anódkörbe kapcsolt (R) figyelő ellenálláson mutatkozó (y) feszültség a két utolsó karon át az erősítőbe jutva, anódárammérést tesz lehetővé. A sorrendkapcsoló léptetését és a további válogató stb. készülékek működtetését is az (S2) vezérszelektor végzi. E vezérszelektor a sorrendkapcsolóhoz hasonló szerkezetű lépésenként működő választó, amelynek négy (KI—K4) karját hordozó (t2) hajtótengelyét az (M2) hajtómágnes mozgatja. A hajtómágnest a (J2) és (J3) relékből álló rendszer hajtja, amely úgy működik, hogy (J2) a (J3) relé (1. sz.) nyugalmi érintkezőjén át áramot kapva, (2. sz.)-nél zárja (J3) áramkörét, amely viszont (J2) áramkörét (l)-nél megszakítja. E váltakozó működés során (J2) a mágnes áramkörét (3)-nál váltakozva zárja és megszakítja és így a vezérlőszelektort (másodpercenként háromszornégyszer) lépteti. A lépési sebesség a (J3) késleltetésének mértékétől függ. (J2) emellett (4)-nél az (O) feszültségosztóról levett feszültséget a (Ko) komparátorhoz vezeti. Az áramforrás bekapcsolásával tehát a vezérszelektor megindul és egyenletes lépésekkel előre haladva, az egész berendezés ..működését az alább ismertetendő módon vezérli. A vezérszelektor (K4) vezérlőkarja a sorrendkapcsolót lépteti, mindazon pozíciókban áramlökést küldve annak hajtómágneséhez, amelyek elérésekor a sorrendkapcsolót tovább kell léptetni. A példa szerint a vezérszelektor első és második pozí
