143130. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tömegcikkeknek különféle paraméterek szerinti osztályozására

143.130 3 ciójában a sorrendkapcsoló a vezérszelektor (K4) karján át nem kap áramlökést, tehát az 1. pozíció­ban marad, mialatt a vezérszelektor 3-ik karja két lépésben a fűtőáram vizsgálatát végzi el. Harma­dik pozíciójában azonban a fűtőáram vizsgálatá­nak befejezése után már áramlökést kap a sor­rendkapcsoló és így a 2. pozícióba lép, amelyben a meredekség vizsgálata történik. A többi csőpara­méter vizsgálata a további pozíciókban hasonló módon folyik le. A sorrendkapcsoló minden pozí­ciójának, vagyis minden egyes paraméterre vo­natkozó mérési periódusnak a vezérszelektor érint­kező sorozataiban egy vagy több érintkezőből álló érintkezöcsoport felel meg. A vezérszelektor (K3) 'vizsgáló karja az (O) -feszültségosztót és a (Ko) komparátort működ­teti, amely az (R) figyelőellenállásokon mutatko­zó feszültségeknek az (E) erősítővel megnövelt értékeit a minősítés céljára megvizsgálja. Egyszerű a minősítés és a feszültsegosztóra nincs szükség. ha a cső egyetlen válogatási határ alap­ján minősíthető. Pl. a cső a meredekség szempont­jából jó. ha a meredekség bizonyos alsó határérté­kénél nagyobb; a rácsáram megfelelő, ha bizonyos felső határnál kisebb. Megvizsgálás végett a ve­zérszelektor harmadik karja az analóg feszültsé­get a komparátorhoz vezeti. A komparátor pl. két stabil állapotú multivib­rátor, amelynek egy meghatározott ún. billenési feszültsége van. Ennél kisebb feszültség hozzáve­­zetése esetén a komparátor billen és a (J5) relébe áramimpulzust ad, amely munkakontaktusát zárja és ezzel az (S4) minősítő egység (M4> hajtómág­nesébe áramlökést küldve, a minősítő egységet lépteti. Ha a komparátorhoz vezetett feszültség a billenési feszültségnél nagyobb, a komparátor nem billen, a (J5) relé nem kap áramot és a minősítő egység nem lép. A vizsgált cső tehát meredekség szempontjából akkor jó, ha nem keletkezik áramimpulzus, vagy­is az (S4) szelektor az eredeti pozícióban marad; rácsáram szempontjából pedig akkor jó, ha áram­impulzus keletkezik, vagyis (S4) szelektor előre­lép. Komplikáltabb a minősítés, ha három (L, K, F) válogatási osztály van. Ennek két válogatási ha­tár felel meg, amelyek között (K osztály) az ér­ték jó, az alsó határ alatt (L osztály) és a felső határ felett (F osztály) azonban rossz. Ekkor a válogatást két lépésben, a vezérszelektor (K3) kar­jának 1. és 2. pozíciójában az (O) feszültségosztó segítségével végezzük el. Ilyenkor — pl. a fűtőáram vizsgálata esetén — a figyelő ellenállást úgy választjuk meg, hogy az erősítő kimeneti feszültsége a fűtőáram alsó határ­értékénél egyenlő legyen a komparátor billenő fe­szültségével. A fűtőáram vizsgálata a sorrendkap­csoló 1. pozíciójának felelvén meg. a vezérszelek­tor 1. pozíciójában a berendezés a fűtőáramot az alsó válogatási halár szempontjából fogja meg­vizsgálni. Ha a fűtőáram a két határérték között van (K osztály), akkor az erősítő feszültsége a kompará­tor billenési feszültségénél nagyobb, tehát a kom­parátor nem billen, (J5) relé áramot nem kap, 1S4) minősítő egység az 1. pozícióban marad. Ez­után a vezérszelektor a 2. pozícióba lép; ekkor egy olyan (O) feszültségosztó kapcsolódik be, amelynek kivezetett (r) részellenállása akkora, hogy rajta a feszütség a fűtőáram felső határ­értékénél egyenlő a komparátor billenési feszültsé­gével. (Ez akkor következik be, ha az egész és a részellenállás nagyságviszonya a két válogatási ha­tárérték nagyságviszonyával egyezik.) A vezérsze­lektor 2. pozíciójában tehát a berendezés a fűtő­áramot a felső válogatási határ szempontjából vizs-. gálja. Ha — mint feltételeztük — a fűtőáram a két határérték között van, akkor most a feszült­ség a billenési feszültségnél kisebb, a komparátor billen, a minősítő egység impulzust kap és a 2. pozícióba lép. A fűtőáram vizsgálatánál tehát (K) osztály esetén a minősítő egység az 1. pozícióból a 2. pozícióba lép. A különböző eseteket szemügyre véve azt talál­juk, hogy három válogatási osztály esetén L osz­tálynak két impulzus, S4-nél két lépés, K osztály­nak egy impulzus, S4-nél egy lépés és F osztály ­nak O impulzus, S4-nél-az 1. pozícióban maradás ' felel meg. Láttuk, hogy az (S2) vezérszelektor (K3) vizs­gáló karja az 1. és 2. pozícióban a fütőáram vizs­gálatát elvégezte és (J5) relé útján az (S4) minő­sítő egységet a minősítésnek megfelelő pozícióba léptette. Láttuk, hogy ezen egység első és máso­dik karjának 1. pozíciója (F), 2. pozíciója (K) és 3. pozíciója (L) osztályt jelez. Ezzel a minősítés statisztikai lerögzítése már elő van készítve. A minősítést és a statisztikai végeredményt le­rögzítő szerveket az (S2) vezérszelektor (KI) mi­nősítő és (K2) számláló karja és az (S4) minő­sítő egység vezérli a következő módon. Az (S4) minősítő egység (KI) bélyegző és (K2) számláló karja által súrolt érintkezők a sorban megvizsgálandó paramétereknek megfelelő csopor­tokat alkotnak. A példakénti kivitelnél az érint­kezők első csoportja a fűtőáram vizsgálatnak fe­lel meg és a három (F, K, L) válogatási osztály­nak megfelelően három (1—3.) érintkezőből áll. Ezek egy-egy (sz) számlálókészülékkel állnak kapcsolatban, amelyeket 3. pozíciójában az (S2) vezérszelektor második karja hoz működésbe. Mi­után a vezérszelektor 1. és 2. pozíciójában a (K3) kar a vizsgálatot elvégezte és a minősítő egység (K2) karja a fűtőáram minősítésének megfelelő F, K vagy L érintkezőre beáll, a vezérszelektor a 3. pozícióba lép és (K3) karja a minősítő egység (K2) karján át a megfelelő számláló jelfogót mű­ködésbe hozva, a vizsgálat eredményét feljegyzi. Ezzel ez a mérési periódus befejeződött, A következő mérés megkezdéséhez a minősítő egység karjait a következő méréshez tartozó érint­kező csoport első (4) érintkezőjéhez kell előrelép­tetni. Ezt a feladatot az (S2) vezérszelektor (K2) számlálókarja végzi el a 4. pozícióban azzal, hogy a (vf) vezetéken át áramkört zár a minősítő egy­ség (K3) szinkronizáló karjához tartozó (1, 2, 3) érintkezőkön, (K3) karon, (sz2) önszaggatón és (M4) hajtómágnesén át, amely a (t4) tengelyt az áramkör végleges megszakadásáig, vagyis addig lépteti tovább, amíg (K3) kar az első méréshez tartozó érintkező csoportot elhagyva, a második csoport első (4) érintkezőjére lép. Minthogy már a vezérszelektor 3. pozíciójában a (K4) vezérlő karral kibocsátott áramlökés a sorrendkapcsolót a

Next

/
Thumbnails
Contents