143100. lajstromszámú szabadalom • Írógép, különösen írószedőgép

Megjelent: 1957. október hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.100. SZÁM 15. g. 25—31. OSZTÁLY Go —288. ALAPSZÁM írógép, különösen irósxedogép A Magyar Állam, mint a feltaláló Goy Andor műszerész jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1953. május 14. A találmány oly írógép, amellyel nyomdai sze­­dethez hasonló oly írás állítható elő. amelyben az egyes betűk és szavak közötti köz gyakorlatilag egyenletes. Evég'ből a gépnek oly szerkezete van. amely a gépben levő különböző betű és írásjel ese­tenkénti szélességének megfelelő távolságra üzem­biztosán továbbítja az írófelületet hordozó hen­gert. Az ilyen célra készült írógépet a 142.252 lajst­romszámú szabadalom leírása és rajzai ismertet­nek. Az egyenletes közök létrehozása végett az említett szabadalom leírásában oly kivitelt ismer­tettem. amelynél az írógépben levő betűk és egyéb írásjelek térfogatuk szempontjából három csoport­ba vannak beosztva. Ennek megfelelően az ismeri ttép szerkezetét akként alakítottam ki. hogy az első csoportba osztott legkarcsúbb betűk vagy írásjelek leütésekor a kocsi egy egységet, a második csoport­ba osztott betűk vagy írásjelek leütésekor a kocsi két egységet, a harmadik csoportba tartozó írás­jelek vagy betűk leütésekor a kocsi három egysé­get lép. Az ismert gép a két-két szőre szédcs betű közötti közöket számos célra gyakorlatilag kielégítő mértékben egyenlíti ki. A jelen találmány a fent hivatkozott szabadalom, leírásában ismertetett gép további tökéletesítése. A találmány szerinti, különösen írószedőgépként alkalmas írógép elvi szerkezete olyan, hogy annak betűi háromnál több, előnyösen nyolc csoportba oszthatók és ennek megfelelően az egyes külön­böző térfogatú betűk, illetőleg írásjelek közötti kö­zök mérete messzemenően kiegyenlíthető. A találmány szerinti írógépnél az írásjelek tér­fogatuk figyelembevételével szintén több csoportba vannak osztva és a több csoportba osztott írásjelek­hez tartozó kocsilépéshosszak egymástól csoporton­ként eltérőek, mimellett a kocsit menesztő osztó­­kerék mozgását a leütött jel térfogata függvényé­ben a késtömbön elrendezett ütköző és azzal együtt dolgozó állítható ellenütközők vezérlik. A talál­mány értelméből az említett ellenütközök a kés­tömbön elrendezett ütköző mozgásirányában egy­más mögött vannak elrendezve, illetőleg az ütköző pályájába állíthatók és e pályából kiiktatható ele­mekként vannak kiképezve. Az említett ellenütkö­zök előnyösen közös tengely körül elforgatható két­karú emelők. Ezeket a kétkarú emelőket, célsze­rűen helytálló hordozóban, például szegmensalakú test hasítékaiban rendezzük el. A munkahelyzet­ben a kétkarú emelő egyik karja a késtömb ütkö­zőjének pályájában helyezkedik el és azt határolja, míg másik karja az emelőket elforgató egy vagy több vezérlőeszköz behatása alatt áll. Ezek a ve­zérlőeszközök célszerűen a kétkarú emelők hátsó, tehát nem az ellenütközőt alkotó karjával össze­kötött rudak vagy más hasonló elemek, amelyeket a célszerűen a betübillentyük alatt elrendezett esz­közök. az úgynevezett hidak közvetítésével moz­gatunk. A gépben levő betűk és írásjelek csoportokba való osztásakor úgy járunk el. amint azt a fent hivatkozott szabadalom leírásának harmadik be­kezdésében részletesen ismertettem. Nyolc cso­­porba való beosztás esetében is az egyes csoportok­ban előforduló jelek létszáma egymástól eltérő, nevezetesen nyolcas osztás esetén is a nyolc osz­tály között van egy. amely a betűk túlnyomó nagy részét tartalmazza. így például, ha a betűtérfoga­tot a 142.252. számú szabadalom leírásában ismer­tetett módhoz hasonlóan, azonban nyolc egyenlő részre osztjuk, akkor a legtöbb betű a negyedik csoportba, a legkevesebb betű az első csoport­ba esik. míg a kettő, három, öt é> többi csoportok egyenként csak kevés számú betűt tar­talmaznak. Ebből a felismerésből kiindulva a ta­lálmány szerinti írógépet úgy szerkesztettük meg. hogy a legtöbb írásjelet tartalmazó csoport­hoz tartozó, tehát a nyolcas osztás esetén a negye­dik csoport ellenütközőjét nem látjuk el külön ve­zérlőszerkezettel. hanem csak a fennmaradó többi ellenütközőt vezéreljük a betűtérfogat függvényé­ben. Mivel azonban, amint ezt fent már említettük, minden ellenütköző működésekor a késtömb ütkö­zőjének pályájában áll. a legnépesebb betücsalád­­hoz tartozó említett, külön nem vezérelt ellenütkö­­zőt normális helyzetéből ki kell téríteni ;;kkor. ha a neki megfelelő betűtérfogatnál nagyobb térfo­gatú írásjelet ütünk le. A fentiekhez még megjegyezzük, hogy természe­tesen a legtöbb tagot tartalmazó csoporthoz tartozó ellenütköző a sorban tetszőleges helyre osztható be és még nyolcas csoportbeosztás esetén sem szüksé­ges, hogy az említett kivételezett ellenütköző a negyedik helyen álljon.

Next

/
Thumbnails
Contents