143100. lajstromszámú szabadalom • Írógép, különösen írószedőgép

143.100 A találmány további részletei a csatolt rajzokból tűnnek ki, amelyekben az 1. ábra a szerkezet egy részének oldalnézete, amelyben egy betübillentyűt és a váltóbillentyűt tüntettük fel, a 2. ábra vázla­tos kép. amelyben a gépbe beépített alább ismer­tetendő vezérlőhidak és a már említett ellen ütkö­zők közötti mechanikus kapcsolatot csak vázlatosan ábrázoltuk. Mindkét ábrában az azonos hivatkozási számok azonos alkatrészeket jelölnek. 1 a késszerkezet késtömbje, amelynek 2 a vele szilárdan, összeütközött ütközője. A késtömb, amely a 3 osztókerék fogaival együtt dolgozó és az osz­­iókereket beállító késszerkezetet mozgatja, egyéb­ként a szokásos módon van kialakítva. A késtömb baljelé való elmozdulását. (2. ábra) a 2 ütköző­nek a 4 nyíllal jelölt pályájában elrendezett, ille­tőleg vezérlés útján ebbe a pályába állított ellen­­iilközők határolják. Ezeket az ellenütközőket a rajz­ban a 11-től 18 hivatkozási számokkal jelöltük. Minden c-gyes ellenütköző az 1. ábrában feltünte­tett módon kétkarú emelőként van kiképezve és a 19 szegmensben kialakított hornyokban a közös 20 tengely körül elforgathatóan van ágyazva. Az 1. ábrában a 19 szegmens! a 2. ábrabeli II—II vonal­menti metszetben tüntettük fel. A II—II metszés­­¡■■onalat a 4. csoportnak, tehát a legtöbb írásjelet tartalmazó csoportnak megfelelő 14 ellenütköző előtt választottuk. Amint az 1. ábráról látható, ez az ellenütköző a gép normális helyzetében a többi 1 ! 13. illetőleg 15—18 ütköző közül, amelyek egy­más mögött helyezkednek el. mélyebb helyzetben van. az úgynevezett alapállást foglalja el. amely­ben egymaga ál! a 2 ütköző pályájában. Ha. tehát normál térfogatú betű. illetőleg írásjel billentyűjét ütjük le. úgy a gép normális írógép módjára mű­ködik és az ilyen betűhöz tartozó billentyű leütése­kor különleges vezérlőszerkezet nem lép műkö­désbe. Ha a normális betűtérfogatnál kisebb térfogatú he tű, illetőleg írásjel billentyűjére ütünk, úgy az alább részletesen ismertetett állítószerkezet a betű térfogatának megfelelően a 14 ellenütköző elé a 11. 12 vagy 13 ellenütközőt süllyeszti le. Az ezt a feladatot, végző szerkezetet az 1. ábra kapcsán ismertetjük. 5 egy betűbillentyű, amely a gépben a szokásos módon van felfüggesztve. 6 a betűváltóbillentyű, amely a 7 csap körül forgat­ható el. Az 1. ábrában példaként felvett esetben az 5 betűbillentyükarnak, amely nem normális térfogatú. tehát nem a negyedik csoportba, hanem például az 1—3 csoportok egyikébe osztott betű­höz tartozik, oldható 8 csavarral rögzített 9 ütkö­­xőcsapja van. Ez az ütközőcsap az 5 kar alatt el­rendezett és az alábbiakban hídnak nevezett 20 szerkezeti elemen megerősített 21 menesztővel dol­gozik együtt. A 20 híd a 22 csap körül elfordít­ható és baloldali végén elrendezett 23 kötőelem útján 24 emelővel van csuklósán összekötve. A 24 emelő felső vége a 20 hídhoz tartozó betűtérfogat­hoz rendelt ellenütköző hátsó karjával csuklósán van összekötve. Ha az 5 billentyűkart leütjük, úgy az 1. ábrában feltüntetett helyzetben a 9 csap a 21 menesztőbe ütközik, és a 20 hidat az óramutató járásával egyező értelemben elfordítva, a 24 kart megemeli és ezzel a 24 karral összekötött ellenütközőt. amelyről feltesszük, hogy az a 11—13 ellenütközők egyike, a 14 ellenüiköző és a késtömb 2 ütközője közé süllyeszti. Előfordulhat, hogy az 5 billentyűkarhoz beosz­tott két betű. illetőleg írásjel közül az egyik a ne­gyedik. tehát a normális térfogatú írásjelek cso­portjába tartozik. Ez esetben gondoskodnunk kell arról, hogy a késtömb 2 ütközője a 14 ellenütkö­zőbe ütközzék. 'Más szóval a 21 menesztőt a 9 üt­közőcsap útjából ki kell iktatni. Evégből a 20 hidat 25 bilincs útján 26 tartóval kötöttük össze. A 26 tartó baloldali vége csuklósán van összekötve a gépben helytállóan elrendezett 27 csap körül elforgatható 28 hevederrel, míg jobb­oldali vége 29 csuklócsap közvetítésével a 30 csap körül elforgathatóan ágyazott 31 szögemelő alsó vé­géhez van kötve. A 31 szögemelő másik vége 32 ha­sítékban eltolódó 32 csap útján a 6 váltókarhoz csatlakozik. Ha a 6 váltókart lenyomjuk, úgy a 31 szögemelő a 26 hordozót, tehát az azzal összekötött 20 hidat is balfelé tolja el, úgy, hogy a 21 menesztő a 9 üt­közőcsap alól kitér és így az 5 billentyűkar leüté­sekor a 9 ütközőcsap hatástalan. Az írógépben annyi hidat rendezünk el, ameny­­nyi az eggyel kisebbített térfogatcsoportok száma, miután az alapálláshoz tartozó 14 ellenütközőnek vezérlőhídja nincs. Arra az esetre, ha oly betűt kell leírni, amely az alapálláshoz tartozó térfogatcsoport tagjainak térfogatánál nagyobb, tehát amikor a 15—18 ellen­ütközők valamelyikének kell a késtömb 2 ütköző­jének pályáját határolni, úgy ez nyilvánvalóan csak akkor lehetséges, ha a 14 ellenütközőt az alap­állásból kitérítjük. Evégből az 1. ábrából látható módon a 14 elienütköző oly 34 menesztővel dolgo­zik, amely az alapállásnak megfelelő 14 ellenütkö­zőt az alapállásnál nagyobb térfogatnak megfelelő ellenütköző működtetésekor, ez ellenütköző hátsó karjának behatása következtében alaphelyzetéből kitéríti és a 2 ütköző számára az utat a nagyobb betűtérfogathoz tartozó ellenütköző felé szabaddá teszi. A leírt megoldás előnye, hogy az ellenütközők­nek a leírt kialakítása igen finom osztást tesz le­hetővé, mert a 11—18 ellenütközőknek a 2. ábrá­ban felülnézetben látható alsó végei egymáshoz, a karok megfelelő meghajlítása által, oly közel hoz­hatók. hogy két-két szomszédos elienütköző közötti távolság megfelel az osztókerék fogosztásának. Ez­zel szemben viszont egyidejűleg az az előny is adó­dik. hogy a kétkarú emelőként kialakított ellenüt­köző másik karja könnyen köthető be a leírt állító­szerkezetbe, mert az emelők e karjai közötti távol­ság gyakorlatilag tetszőleges nagyra választható. Az 5 betűbillentyűkaron elrendezett 9 ütközőcsap oldhatóan van a karon rögzítve, úgyhogy kicserél­hető. illetőleg az 1. ábrában feltüntetett módon kettős csap alakjában képezhető ki és szükség ese­tén más csoporthoz tartozó híd működtetés végett megfordítható. Szabadalmi igénypontok: 1. írógép, különösen írószedőgép. melynél a több csoportba osztott írásjelekhez tartozó kocsilépés­hosszak egymástól csoportonként eltérőek és amely-

Next

/
Thumbnails
Contents