143087. lajstromszámú szabadalom • Légabroncs, valamint eljárás és berendezés előállítására
Megjeleni: 1956. június ho 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.087. SZÁM 63. e. 1-28. OSZTÁLY — Du~46. ALAPSZÁM Légabrones, valamint eljárás és berendezés előállítására Dunlop Rubber Company, Ltd., London, úgy is. mint Trevaskis Henry William, coventry-i lakos jogutódja A szabadalom bejelentésének napja: március 1. Nagvbrilanniai elsőbbsége: 1951. március 2. A találmány tárgya légabroncs, valamint eljárás és berendezés előállítására. A légabroncsokat eddigelé összecsappantható, hengeres dobon fonalbetétekből építették fel. melyeket gumizott abroncs-kordszövetből rézsutosan vágtak le. Több réteget tekercseltek a dob köré oly nődön, hogy a szomszédos rétegekben fekvő kordok ellentétes irányban haladtak, ahol is a rétegek mindegyike átlapolta a dob mindkét végét. Előgyártott. végnélküli abroncsszegély-’nuzalt csúsztattak a rétegek egymást átlapoló részei fölé és minden egyes végfelületet és a rétegeket felhajlították és a szegélyhúzalok fölé borították, hogy e huzalokat biztosan körülzárják. A keréktalp és az oldalfalak létesítésére való kipréselt gumiszalagot azután a dob köré tekercselték, a dobot összecsappantották és a hengeres burkot levették a dobról. Azután gyűrűs légzsákot helyeztek a burokba, a légzsákot kissé felfújták, hogy a hengeres burkot a szokásos gyűrűs keresztmetszetűvé alakítsa, a burkot és a légzsákot formába helyezték és a légzsáknak teljes felfúvása után, a burkot hő és nyomás hatása alatt sajtolták. A jelen találmány célja oly légabroncsok létesítése, amelyek kordtekercsből álló merevítést tartalmaznak, amelyből a szokásos abroncsszegélyhuzalok hiányoznak és amely felfúvásnál a hozzátartozó koszorúba kapcsolódik. Ez a hatás fordítottja az ismert kereskedelmi forgalom tárgyát képező. szegélyhuzalokat tartalmazó légabroncsoknál fellépő hatásnak, mely huzaloknak az a törekvése, hogy a felfúvó nyomás által a koszorútól eltávolíttassanak. A találmány szerinti légabroncs gumiból vagy más rugalmas anyagból álló teste belső merevítő betétként legalább egy, kettős réteget alkotó kordtekercselést tartalmaz oly módon, hogy az egyik réteg kordtekervényei a másik réteg kordtekervényeit keresztezik, úgy hogy a kettős réteg rácsot alkot. Az egyes rétegekben a kordszál egymás mellé tekercselt, az alább meneteknek nevezett ..egységhullámokban“ halad mindig ugyanabban az iránvban előre az abroncson köröskörül, mely menetek mindegyike két lényegében átlósan szembeníekvő. az abroncs egyik és másik szélét követő körívalakú részből és ezek között, hozzájuk lényegileg érintőileg csatlakozva, az abroncs odalfalain és gerincén lényegében a réteg által meghatározott felülethez képest geodétikai palya mentén áthaladó részekből áll. aholis a köralakú részek hoszsza elég nagy ahhoz, hogy az abroncs felfúvásakor az abroncsszélek összehúzódását a kordban keletkező feszültség hatására biztositsa. Azt a szöget, melyet a légabrcnes középpontjából a kord egy-egy korivalakú részének végpontjaihoz húzott sugarak bezárnak, az alábbiakban ..szegély-átlapolási szög“-nek nevezzük. A gyakorlatban rendesen igen célszerű, ha az egész merevítést egyetlen kordszálból tekercseljük, a merevítés azonban esetleg több szálból is készülhet. Így pl. minden egyes kettős réteg külön kord szálból tekercselhető. Az abroncs széleinek az a törekvése, hogy felfúvásnál összehúzódjanak, arra készteti az abroncsot. hogy abba a kerékkoszorúba fogóddzék, melyre fel van szerelve. Ez a legfontosabb jellegzetessége a találmány szerinti abroncsoknak, miután lehetővé teszi a szegélyhuzalok mellőzését és emellett az alább kifejtett, további előnyöket is feltünteti. Ez a törekvés a kordmenetek konfigurációjának köszönhető, mely menetek mindegyike, mint fent említettük, körívalakú részből áll az abroncs szélén. egy görbe részből, amely az abroncs falain és futófelületén át a másik élhez fut. körívalakú részből ennél a másik élnél és görbe részből, amely az első élhez visszafut. A görbe részek oly pályát követnek, amely lényegében a lehető legrövidebb, azaz amely lényegében úgynevezett geodétikai vonal azon réteg által megállapított sík tekintetében, melyben az ívelt részek fekszenek, ahol is a körívalakú és a görbe részek enyhe, háromdimenziós görbét alkotnak. A találmány szerinti kerékabroncsok szerkezete, mely felfúvásnál a szélek által kifejtett, befelé irányuló erőt eredményezi, feleslegessé teszi a szokásos szegélyhuzalok alkalmazását. Egyszerűség
