143087. lajstromszámú szabadalom • Légabroncs, valamint eljárás és berendezés előállítására
2 143.087 okából azonban az éleket az alábbi leírásban néha szegélyeknek nevezzük. A kord acélból vagy más alkalmas, természetes vagy mesterséges textilanyagból, pl. pamutból, műselyemből, nylonból vagy a tereftálsavnak és etilénglikolnak ..Terylene1' elnevezés alatt a kereskedelmi forgalomban kapható poliészteréből is készülhet és célszerűen több sodrott pézsmából áll. melyeknek mindegyike sodrott szálakból van öszszetéve. A rugalmas anyag lehet természetes vagy műgumi. pl. butadién-sztirén-kopolimér. vagy az izobutilénnek csekély butadiénadalékot tartalmazó, butilénguminak is nevezett kopolimérje. A találmány továbbá eljárásra vonatkozik légabroncsok előállítására, amelynek ismérvei a következők: kordot folyamatosan tekercselve egy alakozónak lényegében gömbívalakú tekercselő felülete köré olyan merevítőbetétet alakítunk, amelynek egyenlő átmérőjű szélei vannak s amely legalább egy kettős kordrétegből áll olyképpen, hogy az egyik réteg kordtekervényei a másik réteg kordtekervényeit keresztezik, úgyhogy a kettős réteg rácsot alkot, mindegyik réteget egyenlő térközű menetekben úgy tekercselve az alakozóra köröskörül. hogy az egyes menetek rézsűtosan geodetikai pálya mentén haladjanak körül az alakozón és érintőlegesen simuljanak a merevítőbetét ellentétes széleinek lényegileg átlósan szembenfekvő pontjaihoz. majd a merevítőbetétet az alakozóról levesszük és természetes gumit vagy más rugalmas anyagot tartalmazó vulkanizálható keverékkel hevítés közben úgy formázzuk a keverék vulkanizálása és az abroncs alakítása céljából, hogy a formázás alatt a merevítőbetét szélei tengely irányban befelé tolódjanak, a gerincrésze pedig kifelé nyomuljon és a kord eközben úgy deformálódjék, hogy az abroncs két széle mentén körívalakban helyezkedjék el akkora darabokon, amelyek elég nagyok ahhoz. hogy az abroncs felíúvásakor a széleit összehúzódásra késztessék. A találmány szerinti kerékabroncs fontos eiőnye az. hogy a merevítés felépítése félautomatikusan foganatosítható oly gép segélyével, amely a kordrétegeket az alakozónak és a kordetetésnek megfelelő viszonylagos mozgása folytán az alakozóra a kívánt pályán rakja le. Ily gépben mind az alakozó-. mind az etetőszerv elmozoghat, azonban az említett szervek egyike helyhez kötött lehet, míg a másik mozog. 'Az abroncsfelépítés folyamata ily módon nagymértékben gépesíthető. A találmány továbbá tekercselő berendezést ölel fel a légabroncs gyártásához, amelyre jellemző egy lényegében gömbövalakú alakozó két párhuzamos egyenlő átmérőjű köralakú éllel határolt tekercselő felülettel, szerkezet kordnak az alakozóra való vezetésére, továbbá e szerkezet és az alakozó között olyan viszonylagos mozgást létesítő hajtóberendezés. hogy a kord egymás mellé térközzel sorakozó menetekben mindig ugyanazon irányban fektetődik az alakozó köré és a menetek mindegyike rézsútosan geodetikai pálya mentén halad körül az alakozón és érintőlegesen simul a tekercselési felület mindkét köralakú határoló éléhez. Az alakozó célszerűen gömb- vagy szferoid, amely egy átmérő ellentétes végein úgy van levágva, hogy egyenlő nagyságú sík körfelületek, azaz köralakú sík lapok keletkeznek. E körfelületekhez hengeres vagy csonkakúpalakú részek csatlakoznak, amelyek tengelyirányban nyúlnak ki a gömbből. Ezáltal meggátoljuk a kordmeneteknek a tulajdonképpeni alakozó éleiről való lecsúszását. Ily formájú alakozóval a kordot menetek sorozatában csévéljük oly módon, hogy az egyik körfelület határvonalának egy pontjához érintő irányában hagyja el az élet és görbe pályát követ, amely geodétikai vonalat alkot az alakozó görbe külső felületén és a másik kerek felület határvonalán lényegében átlós irányban szembenfekvő, másik ponthoz vezet. A kord e második felülethez is érintőleg csatlakozik és görbe pályában folytatódik, amely geodetikai vonalat alkot az alakozó ívelt külső felülete körül és vissza, ahol érintőileg csatlakozik az első felülethez. mégpedig a kiindulási ponttól szomszédos helyen A kordot azáltal fektetjük igy, hogy az aiakozot szimmetria-tengelye körül lassan forgatjuk és egyidejűleg vezetjük a kordot geodétikai pályán, amely a tengellyel oly szöget zár be. hogy a kord tangeneiális irányban érintkezik az alakozónak kerek éleivel. Az alakozó forgása és a kord áthaladása viszonylagos sebességének beállításával elérhetjük, hogy mindegyik menet a kívánt mértékben van a megelőző menethez képest kerületi irányban viszonylag c-liolva. A kord célszerűen gumival van borítva. E célból pl. gumioldattai befecskendezhető vagy gumioldatba mártható vagy pedig vulkanizáló és gyorsító szert tartalmazó gumikompozícióval van bevonva, ahogy ezt gumiabroncshoz való k:<rdszövet gyártásánál rendesen szokásos. A kordot előnyösen az a lakozó t borító gumirétegre tekercseljük. A merevítés egy vagy több kettős kordréteget tartalmazhat. A merevítés felépítése után gumiréteget rakhatunk fel a külső kordrétegre. Az abroncsot azután a szokásos módon, keréktalpcsíknak és kopási csíkok felrakásával kiegészíthetjük. Ezután az abroncsot levesszük az alakozóról, vulkanizáló tőmiőt iktatunk be, majd formában való alakítás és vulkamzálás következik. A kordnak az alakozóra való tekercselésénél, amint ezt fent említettük, a kord csupán az alakozó két élének lényegében átlósan szembenfekvő pontjait érinti. Az összeillesztett alkatrészeknek az alakozóról való levétele után az abroncsszegélyek tengelyirányban egymás felé és a futófelület sugárirányban kifelé kénytelen mozogni. A formázás alatt a kord hossza minden egyes geodetikai vonalban. amely eddigelé lényegében körívalakú volt, kissé elliptikus alakúvá deformálódik és a formázás alatt a kordnak ama részei, amelyek eddigelé csupán érintették a merevítés széleit, oly helyzetbe kerülnek, hogy a vulkanizált és formázott abroncsban minden egyes élnek egy része körül kerületileg helyezkedik el. A kordnak e részei, melyek az abroncs élein az íveket alkotják, együttesen az abroncsszegély-merevítéseket szolgáltatják. Az egyes szomszédos menetek közötti távolság, a kord vastagsága és a kettős rétegek száma változhat és az abroncstól megkívánt szilárdságnak megfelelően választandó. A tekercselőkészülék egyik, példaképpeni kiviteli alakja a következő részeket tartalmazza: egy lényegében ívalakú, összecsukható alakozot oly gömb alakjában, amely átmérőjének ellentétes vé-
