142979. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerekes erőátviteli mechanizmus
2 142.979 sos veszteség is, elhanyagolható mennyiségre redukálódik. (A vezérelhető csúsztatásos kapcsoló az áttételi viszonyok figyelembe vételével például előre meghatározott 2%-os szlippel működik.) Az említett tengelykapcsoló lehet oldható fogaskapcsoló is; a párhuzamos erőút csúsztatásos kapcsolója segítségével az oldható fogaskapcsoló részére könnyen tudunk olyan sebességi és terhelési feltételeket teremteni, hogy ez a kapcsoló a mechanizmus erőátvitelének megfelelő szabályozásával simán be- és kikapcsolható. Tengelykapcsolóként dörzskapcsolót is alkalmazhatunk, mely kis méretű lehet nagy fajlagos terheléssel, minthogy a párhuzamos erőútban csúsztatásos kapcsoló jelenléte miatt a dörzskapcsolót be- és kikapcsolhatjuk, annak a feltételnek fennforgása mellett, hogy a dörzskapcsolóban gyakorlatilag szlip nincsen. Előnyös azonban, ha a tengelykapcsoló az ún.. önműködően szinkronizáló tengelykapcsoló' (synchronising self-shifting clutch = S. S. S. Clutch) típusához tartozik. Ebben az esetben a párhuzamos erőútban csúsztatásos kapcsoló jelenléte folytán az önműködően szinkronizáló tengelykapcsolónak (az S. S. S. tengelykapcsolónak) könnyen biztosíthatunk olyan terhelési és sebességi föltételekét, amelyek szükségesek az önkaposolódáshoz és alkalmasak a kioldáshoz; ezek a feltételek a szükséghez képest a mechanizmus segítségével átvitt teljesítmény megfelelő szabályozásával idézhetők elő. Abból a célból, hogy a mechanizmust kívánság szerint előrehajtáshoz és hatrahajtáshoz is alkalmazhassuk, a csúsztatásos kapcsolót tartalmazó erőútba irányváltóművet iktatunk. Ebben äz eset-, ben lényeges az, hogy a párhuzamos mecjianik(is erőútban tengelykapcsoló legyen; ezt a kapcsolót oldjuk, amikor az irányváltóművet a csúsztatásos kapcsoló segítségével hátrahajtásra kívánjuk hasz-> hálni. Ennek az elrendezésnek egyik változatában, mely különösen alkalmas gázturbinás meghajtáshoz, a csúsztatásos kapcsolót párosával hásznaitiatjuk, ahol isi ö két kapcsoló elsődleges elemei össze vannak kötve, másodlagos eleméi általában, ugyancsak össze vannak kötve, de a másodlagos ele-,: mek az irányváltóműnek előrehajtó és hátrahajtó fogaskerekeivel is megfelelően kapcsoltak, amikor az irányváltóművet előrehájtásrá ill, hátrahajtásra állítottuk be. . ! ,..,',' A találmány további kivitelezésében me| égy vágy több erőút lehetséges, párhuzamos elrendezésben a mar említett erőutakkal, amikor is az adalékos érŐutakhak csúsztatásos kapcsolóik ill. vezérelhető csúsztatásos kapcsolóik vannak. Ez azt jelenti, hogy a találmány: szerinti mechanizmus' egyetlen mechanikus erőutát és olyan két vagy több adalékos erőutat ölel fel,> amelyek;v-mindegyike egy csúsztatásos kapcsolót, vagy -- amint már mondtuk — két csússztatásos kapcsolót tartalmaz, ahol is a csúsztatásos kapcsolók vezérelhető típusúak lehetnek, irányváltóművel felszerelve. Ha erőgépként , gázturbinát használunk, akkor előnyösen olyan csúsztatásos kapcsolókat alkalmazunk, amelyeknek a forgatónyomatékot átadó kapacitása üzem közben nem csökkenthető egy megállapított legkisebb érték alá, ami viszont bizonyos legkisebb terhelést jelent az erőgép részére. Ez a változat biztosítékot nyújt arra, hogy az erőgép — ha turbina — nem válik teljesen terheletlenné és nem szalad meg, ha a mechanikus erőutat kikapcsoltuk és az erőátvitel a csúsztatásos kapcsolók segítségével történik. Olyan mechanizmusban, amelyben a csúsztatásos kapcsoló elektromágneses típusú, gondoskodhatunk pl. permanens^ mágneses gerjesztésről, ami a kapcsoló minimális forgatónyomaték-átviteli kapacitását biztosítja. Hidraulikus turbokapcsoló esetében ezt úgy szerkeszthetjük meg, hogy a munkakörfolyam kiürítése nem történhetik kisebb értékre, mint arra. amelyik a kívánt legkisebb forgatónyftnaték-átadó kapacitást szolgáltatja. A találmány szerinti mechanizmus előnye, hogy a szlip (elmaradásos) veszteség abban az erőútban, amely a cst'isztatásos kapcsolót vagy kapcsolókat tartalmazza, csak a fele annak a veszteségnek, amely különben az átvitt egész teljesítményre előállna, feltételezve azonban, hogy a két erőúton — vagyis a mechanikus erőúton és a csúsztatásos kapcsolót,:.tartalmazó erőúton — a terhelés egyenlően oszlik meg. Ha a hidraulikus turbokapcsoló teljes sebességgel és feltöltött munkakörfolyammal dolgozik, a normális szlip veszteség mintegy 2%, és há az áttételi visOTöy^k-^^abbian'ái/utban,, amelyben á turbokapcsoló van — olyanok, hij)'gy a, csúsztatásos kapcsoló például az egész teljésíthienyiiek a felét vészi fél, nyilvánvalóan a szlip •veszfo ség az erőgép leadott teljesítményének csak 1%-á. A mellékelt rajzok a találmány szerinti fogaskerekes erőátviteli mechanizmus két; kiviteli álakját példaképpen tüntetik fel. • • ; " ''Az l; peidát'az 1. ábra. ••",' ,;• a 2. példát a 2. ábra mutatja, mindkét kiviteli alakot vázlatos felülnézetben. Az 1. ábra szerinti erőátviteli mechanizmushoz tartozó 1 erőgép, pl. turbina, 2 kimenőtengelyén 3 hajtófogaskereket rögzítettünk, mely 6 ill. 7 tengelyre erősített 4 .és 5 fogaskerékkel kapcsolódik. A jobb érthetőség kedvéért mindkét kiviteli alakban a különféle tengelyek csapjait elhagytuk. A 6 tengely 8 tengellyel koaxiális, ahol is a két tengely között 9 mechanikus tengelykapcsoló van, mely önműködően szinkronizáló tengelykapcsoló (Ő. S. S. Clutch). A 8 tengelyre 10 hajtófogaskereket rögzítettünk, mely 11 fogaskerékkel kapcsolódik; a 11 fogaskereket a mechanizmus 12 kiménőtengelyére, pl. hajócsavártengelyre erősítettük. A 7 tengelyt A hidraulikus turbokapcsoló 13 forgókoszorújával és — 14, 15 tokok útján — B hidraulikus turbokapcsoló 16' forgókoszorújával kapcsoltuk. Az A és a B turbokapcsolónak eltolható 17 ill. 18 merítőcsöve van, mely utóbbiak segítségével a turbokapcsolók munkakörfolyamának töltési foka változtatható. A merítőcsövék 19 ill. 20 átömlőkamrákban működnek, melyek a hozzájuk tartozó munkakörfqlyamokkal szabadon közlekednek; e 17, 18 merítőcsöveket fel nem tüntetett vezetékcscatornával kötöttük össze, melyben munkafolyadékot közvetlenül vihetünk át az egyik munkakörfolyamból, a másikba, például előre-hátra manőverezés esetén. Az említett vezetékcsatorna szelep útján gyűjtőteknővel közlekedik, melybe folyadékot például akkor transzferálhatunk, ha kiürítjük az A kapcsoló murtkakörfolyamát, míg a B kapcsoló munkakörfolyama töltve van. A gyűjtőteknőből a folyadékot szivattyú viszi vissza a munkakörfolyamokba.
