142911. lajstromszámú szabadalom • Analitikai-geodetikai készülék

2 142.911 rendszerben valamely meghatározott helyzetéhez tartozik. Ha az mi és ma értékeket az I és II egyenle­tekbe helyettesítjük, akkor a következőket kap­juk: yi , yi + W T y = — x es y = —- ' x — L XI Xl E két egyenletnek x és y szerinti megoldása esetén a következőket kapjuk: x — — • xi , y • W w yi mely egyenletek segítségével a B (x, y) pont koor­dinátáit meg lehet találni. Ha az L és w egyenes darabok hossza állandó. akkor — = const. = K és ez esetben a B(x, y) W pont koordinátáinak meghatározására való egyen­letek a következők- f X = Kxi Y = Kyi Feltéve, -hogy az említett A(0,0) derékszögű koordináta-rendszer tengelye helyén a találmány szerinti készülék távcsövének tengelye van, akkor lehetővé 'válik a készülékkel xi és yi nagyságú hosszúságokat meghatározni, ami a készülék ható-' sugarán belül a terep egyes pontjai közötti .víz­szintes távolságok és redukált magasságkülönbsé­gek meghatározásával azonos és ezt a mérést a <erep minden egyes pontján elvégezhetjük, ame­lyen a tachimetriai mérőrudat az állandó L egye­nesdarabbal felállítjuk. Ha az említett mérőrúdon az L állandóhossz nagysága L = 1 m, akkor — feltéve, hogy a w hosszúság nagysága 1 mm, a K állandó értéke egyenlő 1000, mely esetben a terep valamely pont­jának, amelyen a mérőrudat felállítottuk, a készü­lék látcsövének forgástengelyétől mért közvetlen vízszintes távolság: X = 1000 xi és a redukált magasságkülönbség: Y = 1000 yi. A találmány szerinti készülék működési alap­elve a mérőrúd nélküli mérés számára a követ­kező: A terepen a 2. ábra szerint a B(x, y) pont van: az A(0,0) pontból, amely a derékszögű koordi­náta-rendszer kezdőpontja, valamint az Ai(O.k) pontból, amely az Y-tengelyen a k nagysággal van eltolva az A ponthoz képest, az A© és AiB vona­lakat húzzuk, mely esetben a következő analitikai egyenletet állíthatók fel: (I) y = mix (II) y = ma x + k ahol mi és rm az AB és AiB egyenesekben az x tengellyel bezárt szögeinek tangensei. Emellett ha az AB egyenesen lévő M(xi,y) pon­ton át az y tengellyel párhuzamost húzunk, ez a vonal az1 AB és AiB egyeneseket metszi. A két metszéspont között a w vonalszakasz áll elő. Ilyen módon az AB és AiB' egyeneseknek az y tengellyel bezárt szögeit, illetve e szögek tangenseit a követ­kező egyenletekkel lehet kifejezni: yi , yi -| w -mi ="• — es ms — X1 . Xl ahol xi és y, az M pont koordinátái, k az Ai pont koordinátái, w pedig az említett egyenesdarab az M pont fölött. Ha ezekbe az egyenletekbe az mi és m2-nek az I és II egyenletek szerinti értékeit helyettesítjük, a következőket kapjuk-vi y — — x es y : xi yi + w — k Xl és ezeknek az egyenleteknek a megoldása révén k k—w xi es y k —w yt mely egyenletekkel a B(^,y) pont koordinátáit meg lehet találni. Ha a k és*w értékeit állandó értékeknek tekint­jük, akkor: const. O, akkor a B pont koordinátái: k — w x ~; C xi és y = C y, Tegyük fel, hogy az elképzelt derékszögű koor­dináta-rendszer A(0,0) kiindulási pontjában a ké­szülék távcsőjének forgástengelye van, mely ké­szülék a találmány alapelvei szerint készült, akkor az xi és yi egyenesdarabok meghatározása által a készülék tulajdonképpen a terep minden pontjának vízszintes távolságát és redukált magasságkülönb­ségét állapíthatja meg, mely pontok a készülék távcsövével láthatók. A 3—5. ábra szerinti készülék szerkesztési alap­elvei a következők: A D és Di emeltyűk, amelyek egymástól a k távolságban vannak, az a—a lemezen lévő mere­ven megerősített b—b keretben vannak elhelyez­ve. Az emeltyűk a p és pi csapágyakban foroghat­nak a kúpos c és ci tengelyek körül, amelyek mindegyike egy-egy A és Aj távcsövet tart, me­lyek kevésbé pontos mérések számára dioptriák­kal helyettesíthetők. Ha a készüléket csak mérő­rúd segítségével akarjuk használni, akkor az alsó Ai távcsőre vagy dioptrára nincsen szükség. Az a—a lemezen egy vízszintes e—e horony van, amelyben a mozgatható v—v kerettartó csúszhat és ez a függőleges u—u horonnyal van ellátva. Eb­ben a horonyban a T emeltyű fel és alá mozog­hat, melynek köralakú r és rí végei a vízszintes f és fi hornyokban csúszhatnak, mely utóbbiak peremei a távcső tengelyével párhuzamosak. A távcső durva beállítására való m csavar és a finom beállítására való mi csavar segítségével a Di emeltyű elmozdítható, miáltal a T emeltyű köz­vetítésével a v:—v kerettartón a D emeltyű, illetve az A távcső is elmozdul. A távcsövekben közönséges szálkeresztek van­nak, amelyek kizárólag a becélzásra valók. A készülékben még két nX • és nY számlálómű, vagy ehelyett megfelelő beosztással ellátott két henger van. A számlálók az x vízszintes távolság és az y redukált magasságkülönbség önműködő

Next

/
Thumbnails
Contents