142911. lajstromszámú szabadalom • Analitikai-geodetikai készülék
142.911 3 megállapítására valók, olyképp, hogy a távolságot a készülék forgástengelyétől a mérőrúdig vagy pedig addig a pontig mérjük, amelyet mérőrúd nélkül közvetlenül becélozunk. Emellett a készüléken két q és qi keresztlibella van megerősítve. A vízszintes szögek leolvasására vízszintes limbuszt használunk, úgymint a közönséges tahimétereken, de a találmánynál a limbusz önműködő, hasonlóan mint a tüzérségi mérőkészülékeknél. A mérőrú.ddal történő méréseknél az S emeltyűféket is alkalmazzuk, amellyel a készülék egy kézmozdulattal a C helyzetbe vihető. Ha a készüléket mérőrúd nélkül használjuk, az emeltyűfékre nincsen szükség. A 3—5. ábra a készüléket természetes nagyságban mutatja,. A 3. ábra nézet, a 4. ábra metszet és az 5. ábra felülnézet. Természetes azonban, hogy itt csak kiviteli példáról van szó, a készülék nagysága is eltérhet az ábrákon látható nagyságtól. Az anyag amelyből a készüléket előállítjuk, főleg fémötvözetekből és fémekből áll, amelyeket közönséges geodetikai készülékeknél használni szoktak, így pl. bronz, acél, dúralumínium és más effélék. Ha a készüléket mérőrúddal használjuk, a 6. ábra szerinti rudat alkalmazhatjuk, amely a gyakorlatban előnyösen 2 méternél nem hosszabb. Ez a mérőrúd nem centiméter* beosztással,, hanem méterbeosztással van ellátva, keresztek vagy más feltűnő jelek segítségével. A rúd egy részén egy k jelet alkalmazunk, amely a készülék méréseinek helyesbítésére való. A találmány szerinti készülék leírt kiviteli alakjánál az állandó hosszúságú w darab, amelyről az 1. és 2. ábrával kapcsolatban említést tettünk, a T emeltyűvel van megvalósítva, amely a w-vel a k távolságot matematikailag megvalósítja; ez a k távolság a D és Di emeltyűk tengelyei között van, vagyis w •+ T = k. Egyidejűleg a' T emeltyűn két r és n lemez van, amelyek a 7. ábra szerint a T emeltyű végénél lévő kicgi tengely körül elfordulhatnak. Ezek a lemezek arra valók, hogy a T emeltyű súrlódását oly kis felületre vigyük át, amely szükséges ahhoz, hogy ennek a súrlódásnak a hatását egy gyakorlatilag nem hátrányos mérési pontosságra csökkenteni. Hivatkozással mármost a 4. és 5. ábrára, a függőleges irányban csúszó T emeltyű vagy rúd az u horonyban helyezkedik el, amely egyben vezeték is. Ez a rúd oly fémtömbből áll, amelyben több üreg vagy mélyedés van több különböző elem elhelyezésére a „w" egyenesdarab beállítására, a műszer kalibrálása folyamán. A T rúd felső végén van az r csúsztatótömb vagy lemez, amely csukló*son kapcsolódik a villaszerű t rúddal. Utóbbi a T rúdban készített furatokban csúszhatik. A ti rugó az említett villaszerű t alkatrésszel koaxiális elhelyezésű és utóbbit állandóan a finommenetű „z" beállí tócsavar szára felé'' igyekszik vinni. Ez a csavar a T rúd üregeinek másik falába van csavarva és a t rúddal koaxiális. A t2 állítócsavar segítségével a z csavart beállítás után rögzíteni lehet. Ez azt jelenti, hogy a készülékkel a mérőrúd nagyságát a mérésnek megfelelően változtathatjuk, illetve sokkal nagyobb- távolságokat és magasságkülönbségeket mérhetünk, mint az eddig ismeretessé vált geodetikai autoredukciós készülékeknél lehetséges volt. A találmánynál a mérés több kilométer távolságra is lehetséges. Hogy a mérfírudat gyorsabban és pontosabban változtathassuk, a készülékhez a 8. ábra szerint egy dobozt adunk, amelyben meghatározott nagyságú, különleges fémlemezek vannak és ezeken a léptékek, illetve azok viszonyai véséssel vannak megjelölve. Ezeket a lemezeket a T-emeltyű g helyére egy kézmozdulattal könnyen lehet behelyezni. Az 1:1000 léptékhez ilyen lemezre nincsen szükség. A készülék kezelése egyszerű. Az alapfeltétel az hogy a készüléket központosítani kell, a—a alapzatát pedig vízszintes helyzetbe kell hozni. E célból két q és qi keresztlibellát alkalmazunk. A készülék használatának további műveletei a következők : A tahimetriai mérőrúd használatánál három műveletre van szükség, amelyek a következők: . Az S emeltyűvel a készüléket egy mozdulattal a 0 helyzetbe visszük; a durva beállításra való m és a finom mi csavarral becélozzuk a tárgyat olyképp, hogy a Di emeltyűt mozgatjuk, amely az S emeltyű révén közvetve az A távcső irányzékát arra a pontra irányítja, amely a mérőrúdon a kerek 1 méternek felel meg. Egyetlen kézmozdulattal az S emeltyűt szabad helyzetbe hozzuk és az ma csavarral a számolókészüléken, vagy az nX hengeren, amely a mozgatható v—v kerettartóhoz tartozik, mindaddig nyomást fejtünk ki, amíg az irányzék a mérőrúd 0 pontjával fedésbe nem kerül. Mikor ezt a harmadik műveletet is elvégeztük, a számolókészülékek vagy az nX és nY hengerek mutatói közvetlenül mutatják a vízszintes távolságot és a redukált magasságkülönbséget, azon pontok között, amelyek egyikén áll a mérőrúd, másika pedig a pi távcső forgástengelye. A készülékkel mérőrúd nélkül a következő műveletek elvégzése segítségével mérünk: Az m durva beállítású és az mi finom beállítású csavarok segítségével az Ai távcsövet becélozzuk, vagyis égy látható pontra beállítjuk. Az ma csavar felhasználásával az nX hengeren, vagy a számlálóművön a mozgatható v—v kerettartót mindaddig mozgatjuk, amíg a felső A távcső irányzéka ugyanezzel a ponttal fedésbe nem kerül. Ebben a pillanatban az nX vagy nY hengeren vagy számlálóművön a mutatók a becélzott pont és a pi távcső közötti pontok vízszintes távolságát és redukált magasságkülönbségét mutatják. A becélzott pont és a készülék helye közötti magasságkülönbséget úgy kapjuk meg, hogy a készülék már ismeretes magasságát az előbbi értékekhez hozzáadjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Analitikai-geodetikai készülék, melynek jellemzője, hogy a függőleges (b—b) kereten két (D és Dj) emeltyű van, amelyek egymástól állandó (k) távolságban vannak ésaz emeltyűk az (o ésoi) tengelyek körül elfordulhatnak és (A valamint Ai)