142832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új izonikotinsavhidrazid származékok előállítására
2 142.832 R, R, R,x /C = Q ^CH' I R„ A x COOH + H,N . NH—OC—Py(4) R,. — /C = N . Nil—OC—Py(4) .H..O " XCH / R,/ xCOOH R,, alkoholos forralás SCH I .CB hol R,, R 2, R ; . jelentése H, alkil, helyettesített vagy helyettesítetlen aril, aralkil, ill. cikloalkil-gyök, Rt—R2, ill. R, —R3 ezenkívül lehet aromás vagy hidroaromás gyűrűvé záródó szénlánc, pl. benzol, • naf talin, ciklopentán stb., mely utóbbi gyűrű ugyancsak tartalmazhat —N02, —NH 2 , —Hlg, —S03 H helyettesítőket. A gamma-oxo-karbonsavak példáiként megemlítjük a levulinsavat, acetonfenon-o-karbonsavat, béta-benzoil-propionsavat, ftalaldehidsavat, ciklopentanon-ecetsavat stb. A gamma-halogén-gamma-laktonok példáiként megemlítjük a 3-bróm, ill. 3-klór-ftalidot, a 3,6-dibróm, ill. 3,6-diklórftaüdot, a 3--bróm, ill. -klór-6-nitroftalidot stb. A találmány nem korlátozódik a példaképpen felsorolt anyagok alkalmazására.. A találmány szerinti új vegyületek vízben, alkoholban nem, híg alkáliákban, alkálikarbonát- (hidrokarbonát-) oldatokban jól oldhatók. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárás részleteinek szemléltetésére néhány példát ismertetünk . 2. példa: N1 /2-metil-5-oxo-tetrahidrofurán-2-il/N-izonikotinilhidrazin. C—NH . NH—OC—Py(4') 2. példa: N,- (3,4-benzo-5-oxo-dihidrof urán-2-il) -N-izonikotinilhidhidrazin. CO CH.-CH, CO C< /CH, VHN . NH— CO—< >N 100 g tech. (kb. 60%-os) levulinsavat (0,5 mol.) feloldunk 200 kcm forró vízben, 30 g krist. nátriumacetátot adunk hozzá, csontszénnel derítjük az oldatot és megszűrjük. A tiszta forró oldathoz 68,5 g INH-t (0,5 mol.) adunk egyszerre és azzal jól átkeverjük. A kezdetben tiszta oldatból 30—40 másodperc múlva dús krémszínű kristályos csapadék válik le. A csapadékot leszivatjuk, megszárítjuk. A kapott kristályos nyers terméket 1000 kcm absz. alkohollal 1 órán át forraljuk, majd lehűtjük. A kivált fehér kristályos terméket leszivatjuk és megszárítjuk. Kitermelés 99 g tiszta végtermék, az elméletinek 84,3%-a: Op. 211—212 C° (nem korr.). Az anyalúg bepárlásával további 18 g szekunder terméket kapunk, melynek op.-ja 208—210 C°. Összes kitermelés 117 g végtermék. CH—NH—NH—CO—( V >N 134 g ftalidból (1 mol.) az irodalomból ismert módon elemi brómmal, ill. klórral 140 C°-on 3--Hlg.-ftalidot állítunk elő. Ezt izolálás nélkül 260 g Na-acetát 2000 kcm forró vizes oldatával forraljuk és a hidrolízis során képződött ftalaldehidsavat a reakcióelegyben 137 g INH-val (1 mol.) kondenzáljuk az előbbi példa szerinti módon. Halvány zöldes-sárga csapadék formájában nyerjük a kondenzációs terméket. A reakcióelegyet még kb. 10 percig forraljuk, majd lehűtjük és a krémsárga csapadékot leszivatjuk és szárítjuk. A nyers terméket 10-szeres mennyiségű absz. alkoholban 1 óráig forraljuk, majd lehűtjük és a kivált fehérszínű kristályos terméket leszívatjuk. Kitermelés 167 g tiszta végtermék, megfelel 62,1 százalékos kitermelésnek az elméletihez viszonyítva. Op. 196—197 C° (bomlás; nemkkorr.). • Ha a kondenzációt tiszta ftalaldehidsavval végezzük tömény forró vizes oldatban számított mennyiségű INH-val, úgy a kitermelés közel kvantitatív, mint a levulínsavszármazék esetében. 3. példa: Nj - (2-f enil-5-oxo-tetrahidrof ur an-2-il) -N2 -izonikotinilhidrazin. H,C-CH, ,HN. NH—CO —CO—/ >N OC c* 71,2 g béta-benzoilpropionsavat 400 kcm forró absz. alkoholban feloldunk és egyszerre hozzáadunk 54,8 g INH-t. A Teakcióelegyet 2 órán át forraljuk, majd lehűtve Jeges vízbe állítjuk. A kivált krémszínű kristályos csapadékot leszivatjuk. A kristályos termék súlya 98 g, azaz 82,5%-a az elméletinek. Az' anyalúg bepárlása után további 4,5 g szekunder termék nyerhető ki, melynek op.-ja
