142824. lajstromszámú szabadalom • Háromnyomású vezérlőszelep nyomólégfékekhez, főleg sínjárművekhez

2 142.824 A csatolt rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakját vázlatosan ábrázolja. Az 1 fővezetékhez, a később részletesebben leírandó 3 gyorsító párhuzamos kapcsolása mellett az 5 háromnyomású telep csatlakozik. A fővezetékből kiinduló 7 elágazóvezeték a vezérlőszelep oly 9 terébe torkolik, amelyet a 11 vezérlődugattyú a lä kamrától választ el. A 11 vezérlődugattyút a 15 mechanikai eszközök a 17 csőszerű alkatrésszel kapcsolják össze, amely a 19 viszavezető dugattyút tartja. A 17 csőszerű résznek még 21 toldata vagy csonkja van, amely a háromnyomású vezérlőszelep 23 nyílásán át a szabadba vezet. A 17 cső felső, nyitott vége a 27 szelep számára 25 szelepülést alkot. A 27 szelep emellett még a vezérlőszelep-házban kialakított, a 25 üléshez koncentrikus 29 szelepüléssel is együttműködik. A 27 szelepet a 31 rugó terheli, a 33 rugó pedig a 11, 19 dugattyúrendszert a fék teljesen oldott helyzetében a rajzon látható végső helyzetben tartja. A 17 alkatrésznek a rajz szerint alsó vége a 35 szelepet alkotja, mely a 37-nél tömítően vezetett, eltolható 39 hüvellyel működik együtt; ez a hüvely a maga részéről a 43 szelepüléssel együttműködő 41 szelepet alkotja. A 39 hüvelyt a 45 rugó a 17 cső 35 végével mechanikai kapcsolatban tartja. A 41 szelep az 5 vezérlőszelep házában levő 47 kibocsátónyílást vezérli, amelyen át az 53 vezérlőberendezés 51 tere — a 49 vezeték közbeiktatásával — a külléggel kapcsolódik. Az 51 térben levő nyomás, amelyet az 55 rugó is segít, az 57 dugattyút működteti, amelynek másik oldalára az 59 térben levő nyomás hat és ez a nyomás a 61 vezeték révén jut el a dugattyúhoz. Ez a nyomás tehát egyenlő az 1 fővezetékben uralkodó nyomással. Az 57 dugattyú a tűalakú 63 alkatrészt mozgatja, amely a 65 fojtónyílásba hatolhat és ez utóbbi az un. érzékenységi furatot alkotja, amely a vezérlőszelep működésbe lépésének érzékenységét határozza meg. A 61 vezeték a 65 érzékenységi nyíláson át, valamint a 67 vezeték közvetítésével az 5 háromnyomású vezérlőszelep 13 vezérlőkamrájával kapcsolódik. A 67 vezetéket a 69 berendezés vezérli, amelynek ezt a vezérlést létesítő 71 szelepét a 73 dugattyú mozgatja, amelyre a 75 fékhengerben lévő nyomás hat. Ez a nyomás a 77 vezetéken át jut a 69 vezérlőberendezéshez. Á 77 vezetéket az 5 vezérlőszelep vezérli és ilymódon ez a vezeték a fékezőlevegőt tartalmazó 79 tartály és a fékhenger között létesít kapcsolatot. A 79 tartályt az 1 főlégvezeték, a 81 csővezeték és a 83 visszacsapószelep közvetítésével tölti meg. Űgy, amint már említettük, a háromnyomású 5 vezérlőszeleppel a 3 gyorsító van párhuzamosan kapcsolva, mely célra a 81 vezeték révén az 1 főlégvezetékkel kapcsolódó 7 csővezetéket használjuk. Ebben a gyorsítóban 85 működtető dugattyú van eltolhatóan vezetve, amely a két 87 és 89 tereket egymástól elválasztja. A 89 teret a 91 elágazáson, a 93 visszacsapószelepen és a 95 fojtáson át a főlégvezeték tölti meg és ez a tér 99 kivezetéssel van ellátva, amelyen további 97 fojtónyílás van. A 99 kivezetést a 101 szelep vezérli. A 101 szelepet a 85 dugattyú működteti, amely emellett a 103 esőalakú alkatrésszel mechanikai kapcsolatban van. Ez a 103 alkatrész a gyorsító házában megfelelően tömítve van elhelyezve és 105 kivezetőnyílása van, amely a házon levő 107 nyílás közvetítésével a szabadba vezet. A 103 cső a rajz szerint felül néző végénél a 111 szelep számára 109 ülést alkot. Ez a szelep a 113 szeleppel kettős szeleppé van egyesítve. A 111 szelep a fővezeték helyi megcsapolására való 115 átvivőkamra szellőztetését (a külléggel kacsolását) vezérli, a 113 szelep pedig a 117 üléssel együttműködve ennek a kamrának a szellőzését a 119 és 81 vezetékeken át az 1 főlégvezetékből vezérli. A 119 vezeték a maga részéről további vezérlés hatása alatt áll a 121 szelep részéről, amelynek ülése a 3 vezérlőberendezésben 123-nál van és amelyet a 125 dugattyú működtet. Erre a dugattyúra a 127 vezeték révén a 75 fékhenger mindenkori nyomása hat. A 121 szelepet a 129 rugó nyitott helyzetében tartja, a 131 rugó pedig a fék nyugalmi helyzetében a 85 működtető dugattyút a rajz szerint levő végső helyzetében tartja; ebben a helyzetben a 101 sze^p zárul és a 115 átvivőkamra — ugyancsak zárt 113 szellőzőszelep esetén — a 111 szelepen át szintén szellőzött állapotban van. A leírt berendezés működésmódja a következő: A fék oldott állapotában az egyes részek a rajzon látható helyzetben vannak. A főlégvezetékben a legnagyobb szabályozónyomás, 5 att van é s ugyanez a nyomás van a 79 tartályban, valamint a 3 gyorsító 87 és 89 tereiben, melynek 85 dugatytyúja ebben a helyzetben — a 131 rugó hatására — alsó véghelyzetében van. Tekintettel arra, hogy a 121 szelepre nem hat a fékhengernyomás, ez a szelep nyitott helyzetét fogla^a el. A háromnyomású 5 vezérlőszelep dugattyúrendszere a 9 és 13 terek közötti nyomáskiegyenlítődéskor, a 33 rugó hatására, alsó véghelyzetét foglalja el, amelyben a 27 szelep — a 31 rugó alatt —• a 29 üléshez szorul; ekkor ez a szelep, természetesen a csőalakú 17 alkatrész által alkotott 25 késről megemelt helyzetben van, a 75 fékhenger tehát a 21 és 23 kivezetéseken át a külléggel kapcsolódik. A 39 hüvelyhez tartozó 41 szelep a 45 rugó hatása ellenében 43 ülésétől eltávolodott, miáltal az 53 vezérlőberendezés 51 tere a 47 kivezetőnyíláson át szellőzött helyzetben van, a 63 tű pedig a főlégvezeték legnagyobb nyomásának hatása alatt álló 57 dugattyú működése folytán a 65 érzékenységi nyílásból kihúzott helyzetben van. A tű ezt a helyzetét az 55 rugó hatása ellenében éri el. Miután a 71 szelep is kinyitott (miközben a fékhengerben nincsen nyomás), a 61, 67 vezeték-kapcsolat, az 1 főlégvezeték és az 5 vezérlőszelep 13 tere között, a teljes 65 érzékenységi nyílás-keresztmetszetre áll fenn és a 13 tér ugyancsak a főlégvezeték legnagyobb nyomásával töltődik. Ha mármost a fékezés megkezdése céljából a mozdonyvezető a főlégvezetékben a nyomást, a kívánt erősségű fékezésnek megfelelő mértékben csökkenti, akkor a 3 gyorsító 87 terében, valamint a háromnyomású 5 vezérlőszelep 9 terében is csökken a nyomás. A gyorsító 89 terében ilyen módon keletkező túlnyomás hatására a gyorsító 85 dugattyúja a háromnyomású szelep dugattyúrendszerét megelőzve hirtelen fölfelé mozdul el, mert tömege kisebb, mint a háromnyomású szelep dugattyúrendszerének tömege. Eközben a 111 szelep zárul és a 113 szelep nyit, minek következtében a nyomólevegő a főlégvezetékből a 81 és 119 vezetékeken át, valamint az egyelőre még nyitott 121 szelepen át a 115 átvezetőkamrába fuj be. A 85