142824. lajstromszámú szabadalom • Háromnyomású vezérlőszelep nyomólégfékekhez, főleg sínjárművekhez

142.824 * 3 •dugattyú elmozdulása következtében a 101 szelep is nyit és így a nyomólevegő a 89 térből a 97 foj­tónyíláson át a szabadba áramolhatik. Az ebben a térben keletkező nyomásesés végül is, éspedig a 115 átvivőkamra megtöltése után, a 99 és 113 szelepek ismételt zárását, valamint a 111 szelep nyitását eredményezi, mely utóbbi szelepen át a 115 kamra megint szellőződhetik. A 89 tér a 91 vezetéken, 93 visszacsapószelepen és 95 fojtónyí­láson át ismét — a nyomáskiegyenlítődés elérésé­ig — a fővezeték csökkentett nyomásával telik meg és ez a nyomás uralkodik a 87 térben is. A főleg vezetéknek a fékezés megkezdésekor tör­ténő helyi megcsapolása, tehát a levegőnek a 115 kamrába vezetése, a csővezetékben a nyomásesést és ezzel az'5 vezérlőszelep 9 kamrájában is a nyo­másesést elősegíti, miä'tal ez utóbbi szelep 11, 19 dugattyúrendszere a rajz szerint felfelé mozdul el. Ennek folytán a 27 szelep 25 ülése a szelep meg­emelése mellett a szelephez szorul, miáltal a 75 fékhenger szellőzése befejeződik és ez a henger a nyitott 27 szelepen át, a 79 tartályból nyomó­levegőve1 telik meg. Ez a folyamat a fékdugattyú elmozdulását és a fék meghúzását eredményezi. A 75 fékhengerben lévő nyomás növekedésével a 73 dugattyú is nyomás alá kerül és zárja a 71 szelepet, miáltal az 1 főlégvezeték és a három­nyomású szelep 13 vezérlőkamrája közötti kapcso­lat a fékezés megkezdésekor megszakad és meg­szakítva marad mindaddig, amíg a fékhengerben lé­vő visszamaradt nyomás hatására a 71 szelep, ru­gójának működése következtében ismét nyit. Ha­sonlóképpen a növekvő fékhengernyomás hatására a 3 gyorsítóban lévő 125 dugattyú is nyomás ha­tása alá kerül és a 121 szelep zár, miáltal a 115 gyorsítókamra a fővezetékből beáramló újabb le­vegőmennyiségek ellen, egyelőre zárva marad. A háromnyomású szelepben lévő 11, 19 dugaty­tyúrendszernek a fékezés kezdetekor történő fel­felé haladása folyamán a 39 hüvely a 45 rugó mű­ködése folytán szintén elmozdul, a 41 szelep tehát zár és a 35 szelep nyit. Az 53 vezérlőberendezés 51 terének szellőzése ilyen módon befejeződött és így az 53 vezérlőberendezés 57 dugattyúja a 35 nyitva lévő szelepen át a főlégvezeték nyomásá­nak hatása alá kerül, amely ezt a dugattyút, le­győzve az 55 rugó erejét is, az 59 térben lévő és csökkentett értékű vezetéknyomás ellenében el­mozdítja, amivel egyidejűleg a 63 tű a 65 érzé­kenységi nyílásba hatol, tehát a rajz szerint jobb­ra mozdul el. A 63 tűnek ez a bevezetése egyelőre hatástalan, mert az 1 főlégvezeték és a 13 vezér­lőkamra közötti kapcsolatot a 71 szelep elzárta; enneki megfelelően a tűnek ezt a bevezetését pl. ä 49 vezetékben alkalmazott fojtónyílással késleltet­ni is lehetne. Az összes további fékezési fokozatoknál, egészen a legerősebb. fékezésig, amelyet a háromnyomású 5 szelep ismert és így itt le nem irandó módon szabályoz, a 3 gyorsító 101 szelepe mindig ismé­telten nyit mindaddig, amíg az újonnan beállí­tott főlégvezeték-nyomás a 131 rugóval együtt, a, 85 dugattyút, a 101 térben lévő csökkentett nyo­más ellenében, ismét felfelé nem viszi és ezzel a 101 szelepet zárja. A 89 tér a 91 vezetéken át a 87 térrel való nyomáskiegyenlítődésig mindig is­mét fel van töltve. A 85 dugattyú- mozgásaival emellett együttjáró nyitó- és zárómozgások, ame­lyeket a 111, 113 kettős szelep végez, e működés­módnál érdektelen ill. jelentéktelen, mindaddig, amíg a 121 szelepet a fékhengernyomás hatása alatt álló 125 dugattyú zárt helyzetében tartja. Ha a fék oldása végett az 1 főlégvezetékben a nyomást növeljük, a 87 térben a 3 gyorsító 89 teréhez képest túlnyomás keletkezik, aminek az a következménye, hogy a 85 dugattyú (melynek moz­gását a 131 rugó is elősegíti) alsó véghelyzetében marad, a 101 és 113 szelepek pedig zárva marad­nak és a 111 indítószelep szellőztetett 115 átvi­vőkamra mellett nyitott helyzetébe jut. A főveze­ték nyomásának további emelésekor a gyorsító helyzete eleinte nem változik, és a főlégvezeték esetleges megcsapolását a 121 sze'ep zárt helyzete gátolja. A háromnyomású 5 szelep az egyes féke­zési fokozatokat megint ismert módon vezérli és így ezt a működésmódot megint nem kell ismertetni. Ha a fék további oldásánál a fővezeték nyomása el­éri kb. a 4,85 att-t, akkor a fékhengerben a nyomás olyan értékre csökken, amelynél a rugóterhelésű 71 szelep ismét nyit, és az 1 fővezeték, valamint a vezérlőszelep 13 tere közötti kapcsolatot ismét helyreállítja. Ennek a 13 térnek a nyomása eddig a fővezeték legnagyobb nyomásértékét, 5 att-t vet­te fel. Ennek a kapcsolatnak a létesítése egyrészt azt eredményezi, hogy a 13 vezérlőkamra és az 1 fő­vezeték között nyomáskiegyenlítődés jön létre, másrészt pedig azt az előnyt hozza magával, hogy a háromnyomású szelep dugattyúrendszere a 9 térben lévő nyomás ' hatására, valamint a 33 rugó működése folytán könnyebben jut véghelyzetébe, ame'yben a fék teljesen oldva van. Másrészt azon­ban az akadályozatlan nyomáskiegyenlítődés azzal a veszéllyel jár, hogy bizonyos üzemi viszonyok között (amelyeket itt nem részletezünk), a 13 kam­rában lévő nyomás fokozatosan állandóan csök­kenhet, ami a rendszer kimerülését és ezzel üzem­képtelenséget eredményezhet. Ennek elkerülése a 6.5 érzékenységi furatba bevezetett 63 tű felada­ta, mely tehát csak közvetlenül a teljes fékoldás előtt válik fontossá, miután a 71 vezérlőszelep már ismét nyitott helyzetébe került. Ez a 63 tű csök­kenti a 65 érzékenységi furat keresztmetszetét, és­pedig oly mértékben, hogy a fővezeték és a 13 vezérlőkamra közötti nyomáskiegyenlítődés ebből adódó késleltetése az említett statikai kimerülés veszélyét biztosan megszünteti; ez a veszély, mint mondottuk abban áll, liogy a 13 vezér1 őkamrában a nyomás meg nem engedhető mértékben csökken. Az említett előnyt oly módon érjük el, hogy a 71 szelep korai nyitása által elért könnyítés, tehát a fékoldás megkönnyítése továbbra is érvényben marad. A 63 tű működési helyzetében marad ak­kor is, ha a fék majdnem teljesen oldott helyzeté­ben van, mindaddig amíg a vezérlőszelep 11, 19 dugattyúrendszere a 13 vezérlőkamra és az 1 fő­vezeték (ezzel együtt pedig az 5 vezériősze1 ep 9 tere) közötti késleltetett nyomáskiegyenlítődés fo­lyamán alsó helyzetét el nem éri. Ebben a hely­zetben az 53 vezérlőberendezés 51 tere ismét szel­lőződik. Ez az időbeli eltolódás mármost az olyan három­nyomású vezérlőszelepnél, amelynél a gyorsító-

Next

/
Thumbnails
Contents