142671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirazolonszármazékok előállítására

142.671 3 Alkalmas alkilező szerek pl. alkilhalogenidek, 'dial­kilszulfátok, aril-szulfonsav-alkilészter, valamint formaldehid, hangyasav jelenlétében. A monoalkile­zést kétfokozatú munkamódban végezhetjük el, amennyiben először a primer 4-aminovegyületeket alifás karbonilvegyületekkel a 4-alkilidén-imino­vegyületekké alakítjuk át, majd pedig ezeket re­dukálószerekkel kezeljük. Ha a 4-nitrozovegyületekhez redukálószerként nátriumbiszulfitot használunk, akkor közvetlen re­akciós termékekként a 4Hszulfamino-vegyületeket kapjuk, melyeket további előkészítés nélkül lehet mono- vagy dialkilezni; a szulfamino-csoportot kü­lön reakcióban hasítjuk le, ha a lehasadás az al­kilezőszer hatására már nem következett volna be. Amikor a 4-nitrozo- vagy 4-nitroszármazékokat alifás aldehidek jelenlétében redukáljuk, könnyen jutunk pl. iá 4-dimetil-amino-vegyületekhez, ha formaldehid jelenlétében katalitosan gerjesztett hidrogénnel redukálunk. Ha egy másik alifás al­dehidet vagy ketont használunk, akkor egyaránt képezhetünk úgy monoalkil-amino-, mint dialkil­amino-vegyületeket. További módszer az (I) általános képletű ve­gyületek előállítására — Rx aminocsoport, alkil­amihocsoport vagy dialkilaminocsoport — abban áll, hogy a (IV) általános képletű l-aril-3-ciklo­propil-5-pirazolonokat moláris mennyiségű bróm­mäl véghezvitt cserebontás útján 4-brómszármazé­kökká alakítjuk át, A Qserebontás után a reakció­termékeket adott esetben folytatólagosan vízzel ke­zeljük. A 4-brómszármazékok általános képlete: CH2 V \ CH —C = C —Br • • / I I CH2 R2—N CO \ y N t Rs ahol R2 és R 3 jelentése a fenti. Ezután a 4-bróm­származékokból az (I) képlet szerinti bázisos ve­gyületeket képezzük, Ha R2 hidrogén, akkor a 4-brómvegyületeket pl. jégecetben foganatosított bró­mozással közvetlenül kaphatjuk. Azokban a vegyü­letekben, ahol R2 alkilmaradék, először 1 mol bróm rétegeződik 3,4-dibromidok képződése mellett, me­lyekből aztán vízzel hevítve könnyen nyerhetjük a 4-brómvegyületeket. Az új vegyületek előállítását a? alábbi példák részletesebben ismertetik, melyekben részeken súlyrészeket értünk, ahol ezek a térfogatrészekhez úgy aránylanak, mint aga cm3 -hez. A hőmérsék­leteket Celsius-fokokban adjuk meg. 1. példa l-fenil-3-ciklopropÍl-pirazol-5-on. Ismert eljárás szerint készült ciklopropán-kar­boil-ecetsav-etilészterből 156 súlyrészt 100 térfo­gatrész 80 százalékos alkohollal hígítunk és az ol­datot 108 rész (1 mol) fenilhidrazinnal hozzuk össze, amikor is az elegy rövid időn belül erősen felmelegszik. Miután 3—4 óra hosszat vízfürdőn még hevítünk, az egészet kihűlni hagyjuk, miköz­ben a képződött l-fenil-3-ciklopropil-pirazol-5-on kikristályosodik. Metanolból átkristályosítva a ter­mék 115 fokon olvad. 2. példa l-fenil-2-metil-3-ciklopropil-pirazöl-5-on. 200 rész (1 mol) l-fenil-3-ciklopropil-pirazol-5~ ont 135 rész (1,07 mol) dímetilszulfáttal vízfürdőn mintegy 95 fokon melegítünk. Amint a reakció bekövetkezik, a reakciótömeg hőmérséklete kb. 130—140 fokra emelkedik, amikor is a hőmérsék­letet olaj fürdőben 3—4 óra hosszat mintegy 140 fokon tartjuk. A kb. 70 fokra lehűlt terméket 400 térfogatrész 70 fokos vízben oldjuk és 6—8 óra hosszat forraljuk. A lehűlt oldatot 400 térfogat­rész 33 százalékos NaOH-val hozzuk össze és kava­rás közben 4 óra hosszat 95 fokon hevítjük. Kihű­lés után a megdermedt terméket benzolban fel­vesszük, és, esetleg vákuum-lepárlás után, hígított izopropanolban kikristályosítjuk; olv. p. 115 fok. 3. példa l-fenil-2-metil-3-ciklopropil-4-izopropil­pirazol-5-on. Ha az 1. példa szerinti eljárásban ciklopropán­karboil-ecetészter helyett ciklopropán-karboil-alfa­izopropil-ecetésztert használunk, akkor az 1-fenil-3-cikíopropíl-4-izopropil-pirazol-5-ont kapjuk. Ehhez a vegyülethez jutunk akkor is, ha aceton jelenlétében az l-fenil-3-ciklopropil-pirazol-5-ont hidrogénező kondenzálásnak vetjük alá. Ha az eredményként kapott terméket a 2. példa szerint metilezzük, akkor az l-fenil-2-metil-3-eiklo­propil-4-izopropil-pirazol-5-ont nyerjük, melynek olvadási pontja 108 fok. 4. példa / l-(p-metil-fenil)-2-metil-3-ciklopropil-pirazol­-5-on és l-(m-metoxi-fenil)-2-metil-3-ciklo­propil-pirazol-5-on. 156 rész ciklopropán-karboil-ecetsav-etilésztert és 122 rész p-metil-fenilhidrazint 100 térfogatrész 96 százalékos alkoholban 6 óra hosszat visszafo­lyatva forralunk. Kihűléskor az l-(p-metil-fenil)-3-ciklopropil-pirazol-5-on kristályosodik ki. Etanol­ból átkristályosítva 140—'141 fokon olvad. A 2. példa szerinti metilezéssel a 2-metilvegyületet kap­juk: f.p. 0 , 06 : 185—186 fok. 138 rész m-metoxi-fenilhidrazint használva, ana­lóg módon az l-(m-metoxil-fenil)-3-,eiklopropil-pi­razol-5-ont nyerjük, melynek olvadáspontja 103— 104 fok (etanolból). A 2. példa szerint kepható 2-metilvegyület 0,01 mm nyomást alkalmazva, 201—205 fokon forr.

Next

/
Thumbnails
Contents