142601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furnérszalagokból szőtt lemez előállítására, főleg ládák és gyümölcsrekeszek feneki számára

Megjelent: 1955. augusztus 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.601. SZÁM. 38. k OSZTÁLY. — Sí—432. ALAPSZÁM. JtjZih Eljárás furnirszalagokhól szőtt lemez előállítására, főleg ládák és gyümölcsrekeszek fenekei számára Szilágyi Sándor tisztviselő és Szekeres Sándor tisztviselő, Budapest. Bejelentés napja: 1954. március 24. A találmány oly eljárás, mellyel falemezeket ol-r csőn, gyorsan és nagy tömegben lehet előállítani. A falemez furniszalagokból van szőve és teherbí­rása elegendő ahhoz, hogy ládákat, vagy gyümölcs­szállításra alkalmas ú. n.' rekeszeket lehessen ké­szíteni belőle. A falemezek legfontosabb alkalma­zása a láda, vagy rekesz feneke, de felhasználható a lemez más célra is, így pl. lehet abból ládaoldal­lapot, ajtót, vagy bútorok ülőlapját is előállítani. Használtak már eddig is olyan ládákat, amelyek oldalai, vagy feneke megszőtt furnirsávokból ké­szült, de ezeknek az ismert ládáknak igen nagy hátrányai vannak. Így pl. az ilyen ládákat eddig úgyszólván kizárólag kézi munkával, tehát lassan és drágán állították elő, emellett a széleken, tehát a láda éleinél az anyagot meghajlították derék­szögben, ami könnyen törést okozott, a ládák te­herbíró képességét csökkentette. A kész ládák rak­tározása is nehézségekbe ütközött, mert az ilyen ládák helyszükséglete rendkívül nagy. A találmány alkalmas e hátrányok kiküszöbö­lésére és e célból az alábbiak szerint járunk el. A lemezek szövéséhez szükséges furniszalagok­hoz, vagy csíkokhoz a következő módok egyikén juthatunk: 1. Már hámozott, íehát furnirkészítésre felhasznált, de további furnirhámozásra az eddigi ismeretek szerint nem alkalmas rönköket furnÍF-hámozó gépen meghámozzuk. Ismerétes ugyanis, hogy a rönköknek csak külső része elég kemény ahhoz, hogy furniranyag lehessen, a rönk belsejét, mely viszonylag lágy, furnirkészítésre eddig nem használták. Mivel azonban a falemez szövésére a lágyabb anyagú furnirszalag is megfelelő, a talál­mány egyik fontos része az a megismerés, hogy a hámozógépről lekerülő rönk, amelyet eddig csak mint tűzifát, vagy lécet lehetett hasznosítani, jól felhasználható olyan furnirszalagok készítésére, melyből lemezeket szövünk. 2. Másik módszer a kiindulási anyag előállítá­sára olyan rönk hámozása, amelyet alakja vagy minősége folytán furnirkészítésre eddigi felfogás szerint alkalmatlannak minősítettek, pl. a hajlított, csavarodott, vagy görcsös rönkök. A találmány sze­rint ' az ilyen rönkökből készített furnir is megfe­lel a falemez szövés céljaira. ,3. Lehet végül olymódon is eljárni, hogy hulla­dékfurnirt használunk fel, amelyet eddig nagyon kis értékű anyagnak minősítettek, de amely a ta­lálmány szerint értékes falemezekké dolgozható fel. Mivel a hulladékfurnir különböző alakú és nagyságú, azt előbb osztályozni kell, hogy a kívánt méretekben kerüljön feldolgozásra. Mivel továbbá a találmány szerint folyamatosan dolgozunk, tehát a beadagolt furnir nagyon rövid idő múlva már szövésre kerül és szőni csak nedves anyagot lehet, a hulladékfurnirt beadagolás előtt nedvesíteni kell. Hámozás révén nyert anyagot külön nedvesíteni nem szükséges; mert a hámozógépről lekerülő anyag természeténél fogva nedves. A fenti módszerek egyikével nyert furnirleme­zeket sávokra vágjuk. E .célból előnyösen úgy já­runk el, hogy a furnirlemezeket szállítóeszközzel, pl. végnélküli szállítószíjjal vágóasztalra visszük, amely fölött függőleges irányban fel és le mozgó kés van. E kés hirtelen mozdulatokkal, időnként egy-egy szalagot vág le a furnirlemezből és mivel a lemez mozgási sebessége egyenlő a szállítószalag sebessége folytán, az egyenletes időközökben vágó kés mindig egyenlő szélességű szalagokat vág le. Mikor a vágóasztal lapja megtelt furnirszalagok­kal a könnyen mozgathatóra elkészített lapot a rajta lévő szalagokkal, vagy sávokkal együtt kézi, vagy gépi úton eltávolítjuk és alulról újabb vágó­asztallap .kerül megfelelő magasságba. A furnir­szalagokkal borított lapot kézzel, vagy géppel szö­vőgéphez juttatjuk, maga az asztallap pedig a vá­góberendezésbe kerül vissza, éspedig annak alsó részébe, ahonnan később majd működési helyzetbe emelődik. Ezután következik a szövés, melynek során a furnirszalagokat egyszerű vászonkötéssel, vagy esetleg más, • bonyolultabb kötéssel szövedékké egyesítjük. Ez a munka elvégezhető kézzel, vagy géppel, de a találmány szempontjából természete­sen ez utóbbi az előnyösebb, mert így válik lehe­tővé a gyors és folyamatos munka. Mivel a hámozó és vágó berendezés termelése általában több, mint amennyit egy szövőgép fel­dolgozni képes, ehhez a berendezéshez szükség ese­tén két, vagy több szövőgép is csatlakoztatható.

Next

/
Thumbnails
Contents