142601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furnérszalagokból szőtt lemez előállítására, főleg ládák és gyümölcsrekeszek feneki számára

Megjelent: 1955. augusztus 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.601. SZÁM. 38. k OSZTÁLY. — Sí—432. ALAPSZÁM. JtjZih Eljárás furnirszalagokhól szőtt lemez előállítására, főleg ládák és gyümölcsrekeszek fenekei számára Szilágyi Sándor tisztviselő és Szekeres Sándor tisztviselő, Budapest. Bejelentés napja: 1954. március 24. A találmány oly eljárás, mellyel falemezeket ol-r csőn, gyorsan és nagy tömegben lehet előállítani. A falemez furniszalagokból van szőve és teherbírása elegendő ahhoz, hogy ládákat, vagy gyümölcsszállításra alkalmas ú. n.' rekeszeket lehessen készíteni belőle. A falemezek legfontosabb alkalmazása a láda, vagy rekesz feneke, de felhasználható a lemez más célra is, így pl. lehet abból ládaoldallapot, ajtót, vagy bútorok ülőlapját is előállítani. Használtak már eddig is olyan ládákat, amelyek oldalai, vagy feneke megszőtt furnirsávokból készült, de ezeknek az ismert ládáknak igen nagy hátrányai vannak. Így pl. az ilyen ládákat eddig úgyszólván kizárólag kézi munkával, tehát lassan és drágán állították elő, emellett a széleken, tehát a láda éleinél az anyagot meghajlították derékszögben, ami könnyen törést okozott, a ládák teherbíró képességét csökkentette. A kész ládák raktározása is nehézségekbe ütközött, mert az ilyen ládák helyszükséglete rendkívül nagy. A találmány alkalmas e hátrányok kiküszöbölésére és e célból az alábbiak szerint járunk el. A lemezek szövéséhez szükséges furniszalagokhoz, vagy csíkokhoz a következő módok egyikén juthatunk: 1. Már hámozott, íehát furnirkészítésre felhasznált, de további furnirhámozásra az eddigi ismeretek szerint nem alkalmas rönköket furnÍF-hámozó gépen meghámozzuk. Ismerétes ugyanis, hogy a rönköknek csak külső része elég kemény ahhoz, hogy furniranyag lehessen, a rönk belsejét, mely viszonylag lágy, furnirkészítésre eddig nem használták. Mivel azonban a falemez szövésére a lágyabb anyagú furnirszalag is megfelelő, a találmány egyik fontos része az a megismerés, hogy a hámozógépről lekerülő rönk, amelyet eddig csak mint tűzifát, vagy lécet lehetett hasznosítani, jól felhasználható olyan furnirszalagok készítésére, melyből lemezeket szövünk. 2. Másik módszer a kiindulási anyag előállítására olyan rönk hámozása, amelyet alakja vagy minősége folytán furnirkészítésre eddigi felfogás szerint alkalmatlannak minősítettek, pl. a hajlított, csavarodott, vagy görcsös rönkök. A találmány szerint ' az ilyen rönkökből készített furnir is megfelel a falemez szövés céljaira. ,3. Lehet végül olymódon is eljárni, hogy hulladékfurnirt használunk fel, amelyet eddig nagyon kis értékű anyagnak minősítettek, de amely a találmány szerint értékes falemezekké dolgozható fel. Mivel a hulladékfurnir különböző alakú és nagyságú, azt előbb osztályozni kell, hogy a kívánt méretekben kerüljön feldolgozásra. Mivel továbbá a találmány szerint folyamatosan dolgozunk, tehát a beadagolt furnir nagyon rövid idő múlva már szövésre kerül és szőni csak nedves anyagot lehet, a hulladékfurnirt beadagolás előtt nedvesíteni kell. Hámozás révén nyert anyagot külön nedvesíteni nem szükséges; mert a hámozógépről lekerülő anyag természeténél fogva nedves. A fenti módszerek egyikével nyert furnirlemezeket sávokra vágjuk. E .célból előnyösen úgy járunk el, hogy a furnirlemezeket szállítóeszközzel, pl. végnélküli szállítószíjjal vágóasztalra visszük, amely fölött függőleges irányban fel és le mozgó kés van. E kés hirtelen mozdulatokkal, időnként egy-egy szalagot vág le a furnirlemezből és mivel a lemez mozgási sebessége egyenlő a szállítószalag sebessége folytán, az egyenletes időközökben vágó kés mindig egyenlő szélességű szalagokat vág le. Mikor a vágóasztal lapja megtelt furnirszalagokkal a könnyen mozgathatóra elkészített lapot a rajta lévő szalagokkal, vagy sávokkal együtt kézi, vagy gépi úton eltávolítjuk és alulról újabb vágóasztallap .kerül megfelelő magasságba. A furnirszalagokkal borított lapot kézzel, vagy géppel szövőgéphez juttatjuk, maga az asztallap pedig a vágóberendezésbe kerül vissza, éspedig annak alsó részébe, ahonnan később majd működési helyzetbe emelődik. Ezután következik a szövés, melynek során a furnirszalagokat egyszerű vászonkötéssel, vagy esetleg más, • bonyolultabb kötéssel szövedékké egyesítjük. Ez a munka elvégezhető kézzel, vagy géppel, de a találmány szempontjából természetesen ez utóbbi az előnyösebb, mert így válik lehetővé a gyors és folyamatos munka. Mivel a hámozó és vágó berendezés termelése általában több, mint amennyit egy szövőgép feldolgozni képes, ehhez a berendezéshez szükség esetén két, vagy több szövőgép is csatlakoztatható.