142601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furnérszalagokból szőtt lemez előállítására, főleg ládák és gyümölcsrekeszek feneki számára

2 501 A hámozógépről lekerülő furnirlemez gyakorla­tilag végtelennek tekintendő, tehát folyamatos munkát tesz lehetővé, a vágógép pedig szintén állandóan termeli a szalagokat, tehát a szövés is folyamatosan történhet. A folyamatos munkához lehet ütemezni a többi műveleteket is, amelyek a következők: A fenti módon előállított, kívánt szélességű és hosszúságú lemezszövedék a szélező és vágóberen­dezésbe kerül. Ebben a gépben a szövedék négy szélére léceket helyezünk olymódon, hogy a szö­vedéken a lécek négyszög (vagy négyzet) alakban helyezkednek el és az így kapott négyszög nagy­sága egyenlő a készíteni kívánt lemez nagyságá­val. A falemez méretei megfelelhetnek a ládalapok szabványos méreteinek. A szövedékre helyezett léceket magában véve ismert fűző-, vagy drótvarrógéppel erősítjük a szövedékre, aminek kettős célja van. Egyrészt kellő szilárdságú falemezt kapunk, amely pl. ládagyár­tásra megfelel, másrészt meggátoljuk a szövet szé­lének szétnyílását. A lécek felerősítésére való drót, vagy huzal elnyújtott hullámalakban halad a falemez hosszában, vagy széltében úgy, mint a varrócérna egy férceit ruhaszövetben. Ezzel azt érjük el, hogy a lécek és furnirszalagok átlyu­kasztása nem a lemez síkjára merőleges, hanem ferde irányban történik és tapasztalat szerint ez­zel messzemenőleg csökkenteni lehet a faanyag hasadását. A lécek felerősítése nem a szövet legszélén, ha­nem néhány mm, vagy cm-el beljebb történik, a lécek felerősítése után tehát a lemezt körül kell vágni, mely célból a lemezt' felülről lefelé mozgó kések szélezik, vagyis a lécek mellett kinyúló da­rabokat levágják, mire a falemez készen van. Az ilymódon készített lemezek aránylag nagyon kicsi helyen raktározhatok és ládagyártás céljaira olymódon használhatók, hogy a feneket képező lemezekhez derékszögben melléállított további le­mezeket erősítünk. Az Összeerősítés a szélléceknél történik, tehát a furnirszovetet szegezni nem kell. Elkerüljük* a faanyag derékszögű hajlítását, amely — mint említettük — repedésekhez vezet és ezért hátrányos. Ha az eljárást a fentiekben 3-al jelölt módon folytatjuk, vagyis hulladék furnirt használunk fel, az eljárás kevésbé alkalmas gyors munkára, te­hát kevésbbé gazdaságos, mégis még mindig jóval előnyösebb minden eddig ismert gyártási módszer­nél, mert egy ilyen berendezés néhány kezelővel naponta több ezer lemez előállítására alkalmas és emellett lehetővé teszi minden fajta hulladék gaz­daságos kihasználását. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás furnirsz^lagokból szőtt falemezek elő­állítására, főleg ládák és gyümölcsrekeszek készí­tése számára, azzal jellemezve, hogy selejtes rön­köt, tehát bútorfurnir készítésére nem alkalmas faanyagot hámozunk és az így nyert furnirt, vagy kész, vagy előnyösen selejtes furnirt gépi erővel mozgatott vágóeszközök segítségével szalagokra, vagy csíkokra vágjuk, ezeket gépi, vagy kézi szö­vőgépen szövedékké szőjjük, majd pedig gépi úton szélléceket erősítünk a szövedékre és a lécekre túlnyúló részeket levágjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a szélléceket drótvarrással erősítjük a szövedékre olykép, hogy a drót elnyúj­tott hullámvonal alakban hatolt át a léceken és a szövedéken Felelős kiadó: a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 528. Terv Nyomda, 1955. Felelős vezető: Bolgár Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents