142601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furnérszalagokból szőtt lemez előállítására, főleg ládák és gyümölcsrekeszek feneki számára

2 501 A hámozógépről lekerülő furnirlemez gyakorlatilag végtelennek tekintendő, tehát folyamatos munkát tesz lehetővé, a vágógép pedig szintén állandóan termeli a szalagokat, tehát a szövés is folyamatosan történhet. A folyamatos munkához lehet ütemezni a többi műveleteket is, amelyek a következők: A fenti módon előállított, kívánt szélességű és hosszúságú lemezszövedék a szélező és vágóberendezésbe kerül. Ebben a gépben a szövedék négy szélére léceket helyezünk olymódon, hogy a szövedéken a lécek négyszög (vagy négyzet) alakban helyezkednek el és az így kapott négyszög nagysága egyenlő a készíteni kívánt lemez nagyságával. A falemez méretei megfelelhetnek a ládalapok szabványos méreteinek. A szövedékre helyezett léceket magában véve ismert fűző-, vagy drótvarrógéppel erősítjük a szövedékre, aminek kettős célja van. Egyrészt kellő szilárdságú falemezt kapunk, amely pl. ládagyártásra megfelel, másrészt meggátoljuk a szövet szélének szétnyílását. A lécek felerősítésére való drót, vagy huzal elnyújtott hullámalakban halad a falemez hosszában, vagy széltében úgy, mint a varrócérna egy férceit ruhaszövetben. Ezzel azt érjük el, hogy a lécek és furnirszalagok átlyukasztása nem a lemez síkjára merőleges, hanem ferde irányban történik és tapasztalat szerint ezzel messzemenőleg csökkenteni lehet a faanyag hasadását. A lécek felerősítése nem a szövet legszélén, hanem néhány mm, vagy cm-el beljebb történik, a lécek felerősítése után tehát a lemezt körül kell vágni, mely célból a lemezt' felülről lefelé mozgó kések szélezik, vagyis a lécek mellett kinyúló darabokat levágják, mire a falemez készen van. Az ilymódon készített lemezek aránylag nagyon kicsi helyen raktározhatok és ládagyártás céljaira olymódon használhatók, hogy a feneket képező lemezekhez derékszögben melléállított további lemezeket erősítünk. Az Összeerősítés a szélléceknél történik, tehát a furnirszovetet szegezni nem kell. Elkerüljük* a faanyag derékszögű hajlítását, amely — mint említettük — repedésekhez vezet és ezért hátrányos. Ha az eljárást a fentiekben 3-al jelölt módon folytatjuk, vagyis hulladék furnirt használunk fel, az eljárás kevésbé alkalmas gyors munkára, tehát kevésbbé gazdaságos, mégis még mindig jóval előnyösebb minden eddig ismert gyártási módszernél, mert egy ilyen berendezés néhány kezelővel naponta több ezer lemez előállítására alkalmas és emellett lehetővé teszi minden fajta hulladék gazdaságos kihasználását. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás furnirsz^lagokból szőtt falemezek előállítására, főleg ládák és gyümölcsrekeszek készítése számára, azzal jellemezve, hogy selejtes rönköt, tehát bútorfurnir készítésére nem alkalmas faanyagot hámozunk és az így nyert furnirt, vagy kész, vagy előnyösen selejtes furnirt gépi erővel mozgatott vágóeszközök segítségével szalagokra, vagy csíkokra vágjuk, ezeket gépi, vagy kézi szövőgépen szövedékké szőjjük, majd pedig gépi úton szélléceket erősítünk a szövedékre és a lécekre túlnyúló részeket levágjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a szélléceket drótvarrással erősítjük a szövedékre olykép, hogy a drót elnyújtott hullámvonal alakban hatolt át a léceken és a szövedéken Felelős kiadó: a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 528. Terv Nyomda, 1955. Felelős vezető: Bolgár Imre.