142527. lajstromszámú szabadalom • Kézi síkkötőgép

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.527. SZÁM. 25. a. 30-31. OSZTÁLY. —. TO-285. ALAPSZÁM. Kézi síkkötőgép Török Ferenc műszerész, Budapest. A bejelentés napja: 1953. október 1. Az eddig ismeretessé vált síkkötő gépeknél a "tűágyat tömör fémből, pl. vasból vagy alumí­niumötvözetből munkálják ki, ami egyrészt hosszadalmas és drága gépi megmunkálást, másrészt nehéz kézi munkát tett szükségessé és emellett a kötőgép ezzel a tűággyal, még köny­nyűfém használata mellett is, igen nagy súlyú volt. Az ilyen gépek elterjedését tehát a magas beszerzési ár és a nagy súly gátolta. A találmány szerint ezt a hátrányt úgy kü­szöböljük ki, hogy a kézi síkkötő gép legfon­tosabb és legnagyobb alkatrészét, a tűágyat nem egy darab tömör fémből készítjük, hanem legalább két részből állítjuk össze olyképpen, hogy a tűágy alsó része nemfémes anyag, pl. fa vagy bakelit, felső része pedig a kanalas kötő­tűk vezetésére alkalmas kialakítású fém. Ilyen módon lehetővé válik az alsó részt egyszerű sík felületekkel elkészíteni, ez az alsórész tehát rendkívül olcsó és amellett könnyű, a felső részt pedig lemezből hajlítással állíthatjuk elő, ez a felsőrész tehát szintén igen kis költséggel készíthető és ugyancsak csekély súlyú. Ez a felsőrész a tűk vezetésére alkalmas hornyokkal van ellátva és mellső részén a hornyok kitágít­hatok a magukban véve ismert hurokképző tű­vezetékek létesítésére ,mely esetben a tűágy kétrészű; előnyösebb azonban úgy eljárni, hogy a hurokképző részt külön darabból, szintén fém­lemezből állítjuk elő, mely esetben tehát a tűágy háromrészű. Az ilyen módon elkészített síkkötőgép műkö­dése éppen olyan jó, mint az ismert kötő­gépeké, élettartama sem kisebb és emellett nagy előny, hogy ha a tűágy működő részei mégis elkopnak, csak;a fémlemez részeket kell cserélni, az alsó farészt nem; a gép súlya és ára pedig az ismert gépek súlyának és árának csak töredéke. A rajz a találmány egyik példaképen vá­lasztott kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a gép keresztmetszete, a 2. ábra részleges elöl­nézete és a 3. ábra felülnézete. A 4. és 5. ábra a hullámlemez készítését mutatja, a 6. és 7. ábra a hullámozott lemez sajtolását szemlélteti, a 8. és 9. ábra pedig a végleges alakra hozott lemez rajza. A 10—13. ábra a hurokképző-tű­vezető rész részleges elölnézete, felülnézete, ol­dalnézete és metszete. Az 1—3. ábra szerint a tűágy —6— alsó része fából készült és lényegileg hasábalakú, tehát egymásra merőleges sík felületekkel van hatá­rolva. Ez a —6—- alsórész a gép egész széles­ségén végigvonul. A fa alsórészre van erősítve a hullámlemez alakú —2— felsőrész, mely ugyanolyan hosszú, mint a —6— alsórész, tehát szintén végigvonul a gép egész szélessé­gén. Természetesen nincsen akadálya annak, hogy mind a —6—, mind a —2— részt több darabból állítsuk össze, mikor tehát a beveze­tésben azt mondottuk, hogy a tűágy két- vagy háromrészű, ez úgy volt értendő, hogy a tűágy két vagy három főrészből áll, de ezek a részek több darabból 'is összeállíthatók, ha erre bármi okból kifolyólag szükség van. A -—6— alsórész mélységi mérete egyenlő a szokott mérettel, vagyis megfelel a tűágy által vezetett kanalas tűk hosszának, a •—2— felső­rész mélységi mérete azonban jóval kisebb, mint a —6— rész mélysége, vagyis ez a —2— rész csak középen és hátul vezeti a tűket. A —2— felsőrészt hátul a lépcsős kialakítású —1— rögzítőléc tartja, ill. a —6— alsórészre szorítja, elől pedig a —3— tűágyrögzítő van, melynek nemcsak a —2— rész felé fordított részén, hanem elől is van lépcsős kialakítású kivágása. Ügy, mint már mondottuk, a —2— felsőrész a tűknek csak hátsó és középső részét vezeti, azokat elől a 10—13. ábra szerinti hajlított le­mez vezeti. Ez a vezeték úgy készül, hogy sík fémlemezben bevágásokat készítünk és azután a tűkkel párhuzamos irányú lemezdarabokat hajlítunk fel, U-alakú vezetővályúk készítése végett. Ez a vezeték szintén a —6— alsó­részre van helyezve és azt a '—3— rögzítőléc szorítja le, ill. tartja. A Í0—13. ábra szerinti vezetéknek elöl fel­hajlított (függőleges) —4— lemeze van (1. ábra), és ebben a tűk átvezetésére ablakok vannak. Ezek az ablakok és a 10—13. ábra szerinti ve­zetékek szélesebbek, mint a —2—rész hornyai, mert előbbiekben nemcsak a tű, hanem a szá­lak számára is kell helyet hagyni. Ugyanis, úgy

Next

/
Thumbnails
Contents