142527. lajstromszámú szabadalom • Kézi síkkötőgép

2 142.527 amint magában véve jól ismeretes, amikor a kanalas tűk hátrafelé mozognak, a szálat mind­két oldalukon magukkal viszik. A hurok kép­zése tehát a —4— tűvezető lemez ablakaiban és e tűvezető mellső felületén történik. Ez a működésmód egyébként teljesen olyan, mint az egy darabból készült, ismert tűágyakban mozgó kanalas tűk működésmódja. Ügy, amint a 13. ábra mutatja, a —4— rész­nek egyrészt U-keresztmetszetű vezetékei van­nak, másrészt felfelé álló falrésze, (11. ábra), melyben az említett ablakok vannak elhelyezve (10. ábra). Ezek az ablakok és mellettük lévő fal a hurokképzés szempontjából fontos, az U-keresztmetszetű részek azonban el is marad­hatnak, mert a tűk vezetésére a —2— felső­rész hornyai és az említett ablakok is ele­gendők, A leírt kivitelnél a tűágy lényegileg három részből áll: a —6— alsórészből; az erre erősí­tett, tűvezető —2— felsőrészből és az ablakos —4— hurokképző részből. Megtehetjük azon­ban a találmány keretein belül azt is, hogy a —2— és a —4— részeket egyesítjük, mely esetben a tűágy kétrészű. Ilyen kétrészű tűágy pl. olykép létesíthető, hogy a —2— hullám­lemez szélességét (vagyis a gép mélysége irá­nyában eső méretét) úgy választjuk, hogy az —1— rögzítőléctől a mellső falig, tehát a —6— alsórész mellső függőleges felületéig ter­jed és a hornyoknak kb. mellső egynegyedét (vagy más megfelelő hosszát) kiszélesítjük. E célra lehet pl. megfelelő alakú szerszámmal a hornyok közötti kettős falakat összepréselni, amivel elérjük azt, hogy a tűvezető hornyok elől szélesebbek mint hátul, ami ismert módon a hurokképzéshez szükséges. Mégis, előnyösebbnek bizonyult a —2— felső vezetőrészt csak egyenletes vastagságú hor­nyokkal készíteni és elől a hornyoknál valami­vel szélesebb ablakokat alkalmazni (három­részfi tűágy). 2 A —6— alsórész a legegyszerűbb famegmun­fcálási műveletekkel készíthető el, a felső ve­zetőrészt pedig a 4—7. ábra szerint ugyancsak egyszerű és olcsó eljárással lehet olykép elő­állítani, hogy a lemezt először két fogaskerék­szerű részen engedjük át és az így hullámossá tett lemezt sajtolással négyszögletes kereszt­metszetű hullámlemezzé- alakítjuk. Az ilyen le­mez hullámvölgyei által létesített hornyok a kanalas tűk vezetésére éppen olyan alkalma­sak, mint az ismert tűágyak nagy költséggel, marással és gyalulással készített hornyai. Szabadalmi igénypontok: 1. Kézi síkkötőgép, azzal jellemezve, hogy tűágy a nemfémes, előnyösen fa vagy mű­anyagú (6) alsórészből, erre erősített és a ka­nalas kötőtűket vezető hornyokkal ellátott fé­mes (2) felsőrészből és az utóbbival egy darab­ban késtült vagy attól különálló, a gép mellső részénél lévő, hurokképző vezetékkel ellátott (4) részből áll. 2. Az 1. igénypont szerinti kézi síkkötőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (6) al­sórész sík felületekkel határolt, hasábszerű alakú és fából készült, a (2) felsőrész pedig hullámlemezből áll, melynek hullámvölgyei tű­vezető hornyokat alkotnak., 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti síkkötőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (2) fel­sőrész szélessége,- vagyis a gép mélységi irá­nyába eső mérete kisebb, mint a (6) alsórész szélessége és így a (2) felsőrész hornyai csak a tűk középső és hátsó részeit vezetik, a (6) alsó­rész mellső részén pedig külön, vezető (4) al­katrész van, amelynek a tűk számára készített hornyai vagy ablakai szélesebbek, mint a (2) vezetőrész hornyai és így hurokképződésre al­kalmasak. Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 2386. — Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents