142410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antihisztamin-hatású anyagok előállítására

Megjelent 195k évi augusztus hó 15.-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.410. SZÁM. 12 p. 1-5. OSZTÁLY. GO-245. ALAPSZÁM. Eljárás antihisztamin-hatásu anyagok előáll fására Bejelentő: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár R. T., Budapest, mint a Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest, jogutóda. Feltalálók: dr. Vargha László akadémikus, Fuchs Oszkár, Kaszt reiner Endre, Kraut Miklós kutatóvegyészek, budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1952. október 22. Ismeretes az irodalomból, hogy az Rt CH8- N -RJ 1 tCHs)n I R N / 113 1Í4 szerkezeti képlettel szemléltetett vegyületek többje értékes antihisziamin-hiatással rendelkezik. A szer­kezeti képletben Rj fenil vagy helyettesített fenil­­gyököt jelent, R., jelentése fenil, helyettesített fe ­nil, előnyösen heterociklusos vagy helyettesített he­terociklusos gyök, R3 és R4 azonos vagy különböző alkilgyököket jelentenek, n jelentése pedig egész szám, és pedig 1, 2 vagy 3. , Ilyen vegyületek jelentősebb példáiként ismere­tesek : N^Kenzil-N-(2 - piridil )'- N’.N’- dimetil - etiléndi­­amin. N-íp-klórbenziD-N^(2)-piridil) -1-N’,N’ -dimetil­­etilén-diamin. N - ( p - mé toxibenzi 1 ) -N - ( 2 - p ig i dil ) -N ’, N ’ -ü ime ti 1 - éti lén diamin. N-fenil-N-benzibN’,N’-dimetil-etiléndiamin. N-benzil-N-(2-pirimidil) -N’,N’-dimetil-etilén­­diamin, stb. A 138.126 sz. miagyar szabadalmi leírás a fenti szerkezeti képlettel szemléltetett vegyületek előállí­tására, melyekben R4 helyettesi te ti en fenilgyököt jelent, több módszert ismertet. Eszerint eljárhatunk, pl. úgy, hogy az Rj-CH2-NH-R2 típusú szekunder aminokat kondenzálószer, pl. nátriumamid jelenlé­tében, dialkilamino-alkilhalogenidekkel hozzuk reak­cióba, vagy a dialkilamino-alkilhalogenideknek R5- NH2 primer aminokkal kapott kondenzációs ter­mékét (diamint) illetve ennek Na-sóját arómás gyökkel, helyettesített alkilhalogenidekkel hozzuk reakcióba vagy végül az R,- CH.-N-R, (CH,)n 1 I hal. szerkezeti képlettel feltüntetett vegyületeket szekun­der alkilaminokkal reagáltatjuk. Fenti képletekben R, és R. jelentése az előzőkben megadottakkal azo­nos. Lényegileg azonos módszereket ismertet Huttrer és Djenasai is (Am. Chem. Soc. 68. 1999. (194b). Az Rj helyén p-helyzetben halogénnel helyettesí­tett fenilgyököt tartalmazó vegyületek előállítására a 140.013 sz. magyar, ill. a 2,607.778 sz. amerikai szabadalmi' leírások ugyancsak több módszert is­mertetnek, melyeknek lényege, hogy az RjNH, kép­­letü aminba, az aminok alkilezésénél szokásos mód­szerekkel, kívánság szerinti sorrendben, egy beta­­dimetil-aminoetil- és egy p-halogén-benzilmaradé kot viszünk be. Azt találtuk, hogy a bevezetésben szerkezeti kép­letükkel szemléltetett vegyületeket előnyösen úgy is előállíthatjuk, hogy az RrCH -NH-R. kunder aminokat, célszerűen kondenzá lőszer, pl. al­­kaliamid, alkalihidrid, fémaikoholát vagy valami­lyen fémorganikus vegyület, pl. butillitium. jelen­létében oxizsírsav-N-dialkilamidok reakcióképes észtereivel reakcióba hozunk, és a keletkezett sav amidokat alkalmas redukálószerekkel a megfelelő dialkilamino-alkil-származékokká alakítjuk át. A vegyfolyamatot az alábbi ke; lélteti : ZR, Rx—CH—,NH—R2-|- X (CHJn CONf R. NAH. Rx—CIL Ml Rj I (CHDn I CO > I N r/ z R, CH, X Rx red. ’ (CH»)« N R» X R. Az Rj-CHj-NH-R, tápusu szekunder aminek pél­dáiként megemlítjük a 2-benxihmino-piridint» 2 benzilamino-pirimidint, 2-p-metoKÍbenzil-aminopin«

Next

/
Thumbnails
Contents