142344. lajstromszámú szabadalom • Hajlékony üvegrost és eljárás előállítására

Megjelent 1954. évi október hó 15-én. ! ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS '- • ' ' 142344. SZÁM. 32. a. -25. OSZTÁLY. - GO-284. ALAPSZÁM, Hajlékony üvpgrost és eljárás előállítására The B. F. Goodrich Company cég, New-York. Bejelentő által megnevezett feltaláló.: Budd Chester Bernard fizikus, Precjksyi^e. A szabadalom bejelentésének napja: 1?53. május 4. A találmány rendkívül nagy kopásállósága üveg­rost-anyagokra, különösen pedig bevont üvegros­tokra, az azokból készült termékekre, valamint él­járásra vonatko'zik ily rostok előállítására. Az üvegrestoknak számos kiválóan jó tulajdon­ságát, még pedig rendkívül nagy szilárdságát és vegyi behatásokkal szembeni majdnem tökéletes el­lenállását már régóta ismerik. Ezért számos javas­lat történt textilanyagoknak üvegrostokból való gyártására, de e kísérletek, több okból, csak kor­látolt sikerrel jártak. A legfontosabb kifogás üveg­rostból készült textilanyag 'használatával szemben az, hogy az üvegrostok gyorsan törnek üzem köz­ben, vagy ha hajlításnak voltak alávetve. A töré­sek főoka nyilván kapcsolatban van azzal, hogy a súrlódási együttható értéke üvegnek üvegen való súrlódásakor igen nagy. Ez a tény az üvegrostok­ból készült szerkezetek üzeme közbén az egyéni ros­tok sérülésére és törésére vezetett. E hátrány kiküszöbölésére javasolt bevonatokkal és egyéb kezeléssel csupán enyhíteni sikerült a hát­rányt, de kiküszöbölni nem. Ezért következetesen úgy vélték, hogy az üvegrostok, inherens tulajdon-" ságuknál fogva, alkalmatlanok számos célra, melyre rendkívül nagy szilárdságuk és egyéb jó tulajdon­ságaik folytán egyébként alkalmasak volnának. E találmány egyik célja oly üyegrositatnyagok előállítása, amelyek mentesek az ismert üvegrostok hátrányaitól, és melyek az ismert <rostokkal ellen­tétben, megtartják teljes szilárdságukat és más kívánatos tulajdonságaikat, és melyek még igen tartós használat után sem változnak ímeg lényege­sen. Az új üvegrostanyagök ennek következtében számos oly célra is felhaszíiálhatók, mely célokra az üroegrostokat eddigelé teljesen alkalmatlanoknak tartották. A taláknány szerint az üvegrostot valamely is­mert eljárással állítjuk elő, és azután felületét fém­mel vonjuk ífoe, A fémmel bevont rostok ia;zután az ismert textilgyártási módszerek valamelyikével tex­tilanyagokká dolgozhatók fel. Az üvegrostökat bo­rító- fémibevaaat, mely elejét veszi a gyártás és használat közben üvegnek üveggel való érintkezé­sének, úgyszólván teljesen kiküszöböli ,az üvegrostok kétségtelen ridegségét és törékenységét, és lehetővé teszi, hogy a rostok igen hosszá ideig álljanak el­lent a folytonos (használatnak, hajlításnak, kopás­nak S'tb. ;; , , j ' A találmány egy célszerű kivitelénél,, a fémbevo­natos üvegrostot a fém fölött fekvő, másodlagos bevonattal látjuk el, mely más, célszerűen olyan anyagból van, amely (megkönnyíti a fémmel bevont rostfelületeknek viszonylagos mozgását és mely ez okból kenő- illetve sikosítószer bevonatnak tekint­hető. Az üvegrost, mely e találmány szerinti új üveg­rostanyagnak alapanyagai, jkovasavat tartalmazó különböző üvegkompozíciókból készíthető, amelyek üvegképző savat, pl. bórsavat, foszforsavat^ arzént, antimont, fluoridet és másféléket tartalmaznak esetleg oxidekkel, mint . mésszel, báriuimoxiddial, ólomoxiddal, cinkoxiddal, rézoxiddal, mangánoxid­dal, vasoxiddal és más, jól ismert üvegképző alkat­elemekkel való kombinációban, kapcsolatiban a szo­kásos mennyiségű szódával vagy hamu^sírral, ha -úgy kívántatik. Az üvegkompozíciót úgy választ­juk i meg, hogy az megfeleljen a használt rostképző berendezésnek, az eljárás céljainak, a rostot be­vonó fémnek ós annak a vég&ő használati célnak, melyre az üvegrestanyagot szántuk. Az üvegkom­poz.íció összetétele azonban nem döntő. Azt találtuk ugyanis, i^og-y a szokványos üvegkompozíciók is igen jé eredményt szolgáltatnak. A fémbevonat a kereskedelmi forgalom tárgyát képező szilárd fémek vagy fémötvözetek bárme­lyike lehet, célszerűen azonban oly fémet vagy öt­vözetet választunk, amely közönséges légköri viszo­nyok mellett elég stabilak és legalább kissé dukti­lisak. így a bevonat lehet valamely közönséges fém, pl. alumínium, kadmium, kobalt, króm, Réz, vas, ólom, nikkel, ezüst, ón vagy cink, vagy e fémek ötvözetei, ámtbár más fémek, mint antiman( , beril­lium, sbizimut, cerium, kolumbium, gallium, araaiy, iridium, magnézium, molibdén, platina,, tantál, -titán, wolfram és vanádiiu-m is használható -esetleg

Next

/
Thumbnails
Contents