142344. lajstromszámú szabadalom • Hajlékony üvegrost és eljárás előállítására

Megjelent 1954. évi október hó 15-én. ! ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS '- • ' ' 142344. SZÁM. 32. a. -25. OSZTÁLY. - GO-284. ALAPSZÁM, Hajlékony üvpgrost és eljárás előállítására The B. F. Goodrich Company cég, New-York. Bejelentő által megnevezett feltaláló.: Budd Chester Bernard fizikus, Precjksyi^e. A szabadalom bejelentésének napja: 1?53. május 4. A találmány rendkívül nagy kopásállósága üvegrost-anyagokra, különösen pedig bevont üvegrostokra, az azokból készült termékekre, valamint éljárásra vonatko'zik ily rostok előállítására. Az üvegrestoknak számos kiválóan jó tulajdonságát, még pedig rendkívül nagy szilárdságát és vegyi behatásokkal szembeni majdnem tökéletes ellenállását már régóta ismerik. Ezért számos javaslat történt textilanyagoknak üvegrostokból való gyártására, de e kísérletek, több okból, csak korlátolt sikerrel jártak. A legfontosabb kifogás üvegrostból készült textilanyag 'használatával szemben az, hogy az üvegrostok gyorsan törnek üzem közben, vagy ha hajlításnak voltak alávetve. A törések főoka nyilván kapcsolatban van azzal, hogy a súrlódási együttható értéke üvegnek üvegen való súrlódásakor igen nagy. Ez a tény az üvegrostokból készült szerkezetek üzeme közbén az egyéni rostok sérülésére és törésére vezetett. E hátrány kiküszöbölésére javasolt bevonatokkal és egyéb kezeléssel csupán enyhíteni sikerült a hátrányt, de kiküszöbölni nem. Ezért következetesen úgy vélték, hogy az üvegrostok, inherens tulajdon-" ságuknál fogva, alkalmatlanok számos célra, melyre rendkívül nagy szilárdságuk és egyéb jó tulajdonságaik folytán egyébként alkalmasak volnának. E találmány egyik célja oly üyegrositatnyagok előállítása, amelyek mentesek az ismert üvegrostok hátrányaitól, és melyek az ismert <rostokkal ellentétben, megtartják teljes szilárdságukat és más kívánatos tulajdonságaikat, és melyek még igen tartós használat után sem változnak ímeg lényegesen. Az új üvegrostanyagök ennek következtében számos oly célra is felhaszíiálhatók, mely célokra az üroegrostokat eddigelé teljesen alkalmatlanoknak tartották. A taláknány szerint az üvegrostot valamely ismert eljárással állítjuk elő, és azután felületét fémmel vonjuk ífoe, A fémmel bevont rostok ia;zután az ismert textilgyártási módszerek valamelyikével textilanyagokká dolgozhatók fel. Az üvegrostökat borító- fémibevaaat, mely elejét veszi a gyártás és használat közben üvegnek üveggel való érintkezésének, úgyszólván teljesen kiküszöböli ,az üvegrostok kétségtelen ridegségét és törékenységét, és lehetővé teszi, hogy a rostok igen hosszá ideig álljanak ellent a folytonos (használatnak, hajlításnak, kopásnak S'tb. ;; , , j ' A találmány egy célszerű kivitelénél,, a fémbevonatos üvegrostot a fém fölött fekvő, másodlagos bevonattal látjuk el, mely más, célszerűen olyan anyagból van, amely (megkönnyíti a fémmel bevont rostfelületeknek viszonylagos mozgását és mely ez okból kenő- illetve sikosítószer bevonatnak tekinthető. Az üvegrost, mely e találmány szerinti új üvegrostanyagnak alapanyagai, jkovasavat tartalmazó különböző üvegkompozíciókból készíthető, amelyek üvegképző savat, pl. bórsavat, foszforsavat^ arzént, antimont, fluoridet és másféléket tartalmaznak esetleg oxidekkel, mint . mésszel, báriuimoxiddial, ólomoxiddal, cinkoxiddal, rézoxiddal, mangánoxiddal, vasoxiddal és más, jól ismert üvegképző alkatelemekkel való kombinációban, kapcsolatiban a szokásos mennyiségű szódával vagy hamu^sírral, ha -úgy kívántatik. Az üvegkompozíciót úgy választjuk i

meg, hogy az megfeleljen a használt rostképző berendezésnek, az eljárás céljainak, a rostot bevonó fémnek ós annak a vég&ő használati célnak, melyre az üvegrestanyagot szántuk. Az üvegkompoz.íció összetétele azonban nem döntő. Azt találtuk ugyanis, i^og-y a szokványos üvegkompozíciók is igen jé eredményt szolgáltatnak. A fémbevonat a kereskedelmi forgalom tárgyát képező szilárd fémek vagy fémötvözetek bármelyike lehet, célszerűen azonban oly fémet vagy ötvözetet választunk, amely közönséges légköri viszonyok mellett elég stabilak és legalább kissé duktilisak. így a bevonat lehet valamely közönséges fém, pl. alumínium, kadmium, kobalt, króm, Réz, vas, ólom, nikkel, ezüst, ón vagy cink, vagy e fémek ötvözetei, ámtbár más fémek, mint antiman(

, berillium, sbizimut, cerium, kolumbium, gallium, araaiy, iridium, magnézium, molibdén, platina,, tantál, -titán, wolfram és vanádiiu-m is használható -esetleg