142183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új antibiotikumok előállítására

6 142.183 »an kerüljünk nagy savtöménységet, mivel az erythromycin alacsony pH-jú oldatokban aránylag nem stabil. Szemlélitetó' példái az előállított sóknak a következők: sósavas sók, ézulfátöky citrätök/ oleá­tok, palmitátok, amigdalatok, miriáztátok, sztéará­tok és oxalátok. A fentemlíteti! módszerekkel níás eféle sók is könnyen előállíthatók. Gyógyászati ered­mények elérésére a választott sók toxicitása minél kisebb legyen. Ha a tenyésztő közeget extraháljuk vagy pecjig pH = 9 ajatti lúgossági foknál adszorbeáló szerre} kezeljük, akkor a rendesen elkülönített ahtibiotikus vegyület erythromycmkompjex. JDz utóbbi az erythro­mycin bázis antibiotjkue tulajdonságaival rendelke­zik, de vízben való oldhatósága lényegesen kisebb és szerves oldószerekben általában kevésbbé oldható. A komplexből az erythromyejn-bázist úgy kaphat­juk, hogy a komplexet vízben feloldjuk vagy szusz­pendáljuk, a vizes ojdat vagy szuszpenzió pH-ját kb. 9,8-ra állítjuk be, hogy az erythromycin-bázist szabaddá tegyük, majd a lúgoskeveréket szervéé oldószerrel kivonatoljuk. A vízbő) a szerves oldó­szerbe átment erytJhramycin-bázist ejkülönítjük és átkristályosítással tisztítjuk. Az erythramycm-bázis a következő fizikai és kémiai tulajdonságokát tünteti fel: Erythromycin fehér tűk alakjában kristályosodik, mélyek '—- előzetes lágyulás után —- kb. 136—40 C°-on olvadnak. Az olvadáspontot a Köfler-féle míkroolvadáspont-meghatározó' készülékkel határoz­tuk meg. Az erythromycin oldhatóság vízbe-., 2 mg/cm*, de kitűnően oldható alkoholban, aceton­ban, kloroformban, aeetonítrilben és etilacetátban. Gyengén oldható éterben, etiléndikjoridban és amil­ácetátiban. Dimetilformamid vizet oldatával (2 :1 térfogat­rész) végzett ejéktróriietrikús titrálás -egy titrál­ható pK«* = 9,8 csoport jelenlétét mutatta ki. Á titrálási adatókból meghatározott molekula­súly kp'- f25. -'•''"'. "" ' ' : ' Erythromycin vizes acetonból pozitív -elongaciójú és párhuzamos extinkciójú tüíc és rövid rudacskák aiakjátíkn kristályosodik. 'Szobahőmérsékletén fósz­fofpenfóxid fölött szárított" kristaly-próbarészlegek törésmutatói 37 C°-nál: riv = 1,452 . ri., = 1,473 ; I3gy szobahőmérsékleten, vákuumban, foszfor­pentoxi4 fölött 4 óráig szárított prÓbárészíeg: faj­lagos forgatása: («) 25 = — 78° P ' c =-1.99 (súly-térfogat) etanolban. Az elemzés előtt vákuumban foezforpentoxid fö­lött, 60 C°-on szárított próba-részlegek egyéni elem­zései a következő átlagos értékeket szolgáltatták: Szén 60,40o/0 Hidrogén "\2&>ü NítrogAi 2,07«^ pxigé3 n"'(a maradék) 28,27»/^ Az anyag próbája, melyet kb. 3,}4 (súly-térfogat) százaléícos töoi|nys4gt>en kloroformban 'feVídpftunli, az alábbi meg^orifeöz te tő sávokat szolgáltatta az infravörös speÉttüriiDari'a 2,4,w-tol Í2,0,u-ig ter­jedő tartományban: 2.82, 3.32, 5.77, 5.91, 6.86, 7.13, 7.25, 7.42, 7.78, 8.02, 8.54, 8.98, 9.16, 9.32, 9.49, 9.86, 10.23, 10.42, 10.9, 11.17, 11.55 es 1Í.9. Portestnek szüretien krómsugárzással és 2,2896 hullámhosszúságnál kapott röntgensugárzasi elhaj­lási képe, számításba véve a rácssikók közötti tá­volságot, a következő értékeket szolgáltatta: '' „d" (rácssíkok közötti t/í, (Viszonylagos távolság) " ' intenzitás) 14.5 Í3.3 10.9 ' '9.9 8.65 7.70 7.1Ö '6.65 5.80 4.95 4.65 0.63 1.O0 Q-06 0.38 0,26 0.38 0.13 0.13 0.25 0.13 0.06 Az ibolyántúli abszorpciós színképet egyetlen, gyenge intenzitású, széles csúcsérték jeljemzi, mely­nek maximuma 280 m,« -nál van, ha pH = 6.3 és fi-vel, a mojár kioltás kb. 50. Petroléterből vagy víz és aceton keverékéből át­kristályosítva, az erythromycin hexagonális rend­szerű, vékony tűk alakjában kristályosodik. Az erythromyein-hidrokjorid fizikai és vegyi tu­lajdonságai a következők: Vizes oldószerekből fehér tük alakjában kristá­lyosodik. A kristályok kb. 170—173 C°-ón'olvadnak. Az olvadáspontot a Köfler-féle mjkroolvacláspont­meghatároEó készülékké) határoztuk meg. Vízben es az ajacsonyabb alkohojokban jcönnyen, etilacetátban nehezebben, más oldószerekben, pl. éterben, amil­acetátban, kloroformban stb. igen kis mértékben oldható. Az elemzés előtt vákuumban, 78 C°-on, 3 óráig f oszf orpentoxid fölött szárított erythromyein-hidró­klorid több próbája elemi analízisének átlagos ér­tekei a követkézöli: Szén V 58.74»/,, Hidrogén '8.8$% Nitrogén 1-89% K}ó"r 4.§8% Oxigén (a maradék) 25.0Öo/o Petrol éterben felaprított erythromycin-hidro­klorid-próba, az infravörös színképben, a 2.4,w-es 127Ó jx ikozötti' tartományban, a következő megkü­lönböztető sávokat mutatta: 2.94, 3.38, 5.79, 5.88, 6.85V*7.26, T.43, 7.78, 7.88, 8.01, 8.5-5, 9.03, 9.24, 9.46, 9.92, 10.47, 11:15, 11.5 és 12.0. Az erythromycin-komplexet a következő fizikai és kémiai tulajdonságok 'identifikálják: A jcomplex fehér tük alakjában kristályosodik, melyejc kb\ 82—83.5 C°-on tném korr.) olvadnak. Äz olvadáspontot a fjsher —JTohíis-f éle olvadás­pont-meghatározó készülékkel határoztuk még. Acetoribán tökéletesen, a!acsonyat?p alkoholokban, klbroform'ban és etiiéri-díkibricíban kevésbbé, de a magasabb ketonokban és 'éterekbéri csak kis 'mérték­bén' oldőcíik.' .

Next

/
Thumbnails
Contents