142183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új antibiotikumok előállítására

4 142.183 Magától értetődik, hogy az energiaforrások felhasznái'ására vonatkozó, fenti kísérletek különleges tenyésztési feltételek között végeztettek el és hogy •az aktinomicet a kísérleti feltételek mellett nem volt képes bizonyos energiaforrásokat hasznosítani. De ez nem^zárja ki azoknak más feltételek alatti felhasználását. A II. táblázatban a Waksman által leírt Actinomyces 161 és a Streptomyces erythreus, M5—12559 törzs között fennálló, néhány különbséget soroltunk fel. Közeg: II. táblázat M5—12559 Actinomyces 165 Szintetikus agai-Mikroszkopikus morfológia Mérsékelt számú konicioforon fejlődött spóra rövid egyenes vagy szabálytalanul hajlított és csavart láncokban, nem tipikus spirálisokban (14 nap). Számos nyílt spirális. Tenyésztési jellegzetességek Mérsékelttől jóig terjedő, vegetatív és fel- A vegetatív szaporulat terjeszkedik és mé színi SZíinrvrnlat Felszíni fehér mifpliinn. Iwn hatni n közporhf» FAÍKVÍTIÍ míVdlinm unc. színi szaporulat. Felszíni fehér micelium, mely éréskor részben rózsaszínűvé válik; a fellépő színek halványborszínü őzbamától a világos okker-lazac-színig terjednek. Oldható vöröses, barna-borszínű pigmens, mely később, hosszú inkubáció alatt sötét barnaszínű-barna, illetve közel fekete lesz. lyen hatol a közegbe. Felszíni micelium vastag, szilárd, fehér. Oldható pigmens színe gránátalma-bíborvörös, később bordóba megy át. Ismételt átvitel után a pigmens borszínű lesz. Zselatin kevés barna oldható pigmens. Oldható pigmens nincs. Kalcium malát- Oldható pigmens vöröses barna-borszínű, agar hosszú inkubáció után sötétbarnára mélyül. Nincs oldható pigmens. Lakmusz-tej Gyenge szaporulat; nincs hidrolízis vagy Szaporulat sárgás felületi övben; igen lassú peptonizáció, lassan lúgos reakció fejlődik koaguláció (nem teljes 50 nap alatt), ki. Mint fent említettük, a Streptomyces erythreus, M5—12559-törzs, hatásos antibiotikum létesítésére, tenyésztő közegben tenyészthető. A tenyésztő közeg számos közeg valamelyike lehet, mivel a fent leírt felhasználási kísérletekből nyilvánvaló, hogy a szervezet sok energiaforrást képes hasznosítani. Azonban a termelés gazdaságossága, a maximális an ti-' biotikum-kitermeiés és az erythromycin elkülönítése szempontjából bizonyos tenyésztő közegeket előnyben részesítünk. így pl. a jelenleg előnyben részesített szénhidrátforrás a tenyésztő közegben a keményítő és a glukóz. Más tekintetbe jövő források a szacharóz, a dextrin, a mellász és más effélék. Az előnyben részesített nitrogénforrások a kukoricacsáva, a szőjababdára vagy liszt és a pálinkafőzés oldható maradékai. Más használható források közé tartozik a kazein, az aminósavkeverékek, a peptonok (hús és szója) és más effélék. Szervetlen nitrogénforrásként nitrátok, ill. ammoniumsok. is használhatók. A közegbe bekebelezendő szervetlen tápsók felölelhetik a szokásos sókat, melyek nátrium-, kálium-, kalcium-, foszfát-, klorid-, szulfát- stb. ionok leadására képesek. Más mikroorganizmusok tenyésztéséhez és nőve-, kedéséhez szükséges, hogy bizonyos e'emek nyomokban legyenek jelen a tápközegben. Az említett elemek rendesen a közeg más alkotóinak hozzáadásánál szennyezésként jutnak a közegbe. A Streptomyces erythreus, törzs M5—12559 maximális tenyészetének és fejlődésének biztosítására, a tenyésztő közeget, a szervezettel való beoltása előtt, pH 6 és pH 7 közötti értékre kell beállítani. Célszerűen pH 6,5-re állítjuk be. Megfigyeltük, hogy a szervezet tenyésztése periódusa és az antibiotikum termelése alatt, a közeg fokozatosan lúgossá válik és pH-ja kb. 7,2-től pH 8,5-ig terjedő, sőt még ennél is nagyobb lúgosságot, is elérheti, aholis a végső pH érték, legalább részben, a közeg kezdeti pH-értékétől, a közegben jelenlevő puffevanyagoktól és azon időtartamtól függ, mely alatt a szervezetei tenyészteni engedjük. Mint más antibiotikumoknak tömegben való előállításánál, az erythromycinnek nagymennyiségű elő-