142104. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektronsugárnyaláb eltérítésére való eszközökkel ellátott elektronsugárcsővel
142.104 3 meg, amellyel a —7— ellenálláson fellépő feszültségesés változása történik, miáltal az eltérítőfeszültség azonnal a szükséges feszültségre változik és így ugrásszerű, ill. lépcsőzetes lefolyású karakterisztikája van. Ezt pl. úgy érhetjük el, hogy egy négyszögletes feszültségimpulzust vezetünk egy olyan műhálózathoz, melynek időállandója a —7— ellenállás és a —9— kapacitás idő-, állandójával egyenlő, mire ennek a műhálózatnak kimenőfeszültségét a —10— vezetékhez vezetjük. Ilyen, a —27— ellenállást és —26— kondenzátort tartalmazó kapcsolási elrendezés látható az 5. ábrán. A nyaláb eltolása végett e műhálózathoz derékszögű —28— impulzust vezetünk. Ha néhány ilyen impulzust vezetünk az eltérítőleanezekhez, úgy a nyaláb pl. a legnagyobb eltérítőfeszültpégnek megfelélő helyzetből, a 2. ábrán a —16— pontból, lépésenként a legkisebb eltérítőfeszültségnek megfelelő helyzet, a 2. ábrán a —13— pont, felé mozog. A nyalábot már most akár fokozatosan, akár egyszerre a —16— pontba visszamozgathatjuk, ha megfelelő nagyságú negatív impulzusokat vezetünk a —26, 27— műhálózathoz, vagy pedig úgy, hogy a —7— ellenállást időnként rövidrezárjuk, de a kapcsolási elrendezés különböző alkalmazásaihoz kívánatos, hogy olyan eszközökkel rendelkezzünk, melyek útján egy bizonyos helyzet elérése után a nyalábnak egy másik helyzetbe való áthelyezése önműködően idéződik elő. Ez pl. az 5. ábra szerinti kapcsolási elrendezéssel vihető keresztül. Ebben az esetben a —7— ellenállással párhuzamosan gáztöltésű —24— kisütőcső fekszik, mimellett ennek a csőnek anódája a —7— ellenállás ama végéhez csatlakozik, mely a feszültségforrás pozitív pólusával van összekötve. Az eltérítőfeszültség csökkenése esetén a —7— ellenálláson fellépő feszültségkülönbség növekszik és a gyújtófeszültség esetleg a —25— vezérlőrácsra helyezett megfelelően választott előfeszültség segélyével úgy állítható be, hogy a nyaláb egy bizonyos, például a 2. ábrán a —13— pontnak megfelelő helyzetében a cső begyullad. Ennek következtében a —7— ellenállásból és —24— csőből álló párhuzamos kapcsolás ellenállása erősen csökken, más szóval, a 2. ábra szerinti —12— ellenállásvonal jelentékenyen meredekebb helyzetet vesz fel úgy, hogy nem lép fel többé metszéspontja a —11— görbével. A —7— ellenálláson jelentkező feszültség csökken és a nyaláb jobbfelé mozog mindaddig, amíg a —24— cső ki nem alszik és a —12— ellenállásvonial újból nem érvényesül. A nyaláb a legközelebb fekvő stabil helyzetbe mozog úgy, hogy ha a csőnek az oltófeszültsége oly kicsiny, hogy az csak akkor alszik ki, amikor a nyaláb a —16— helyzetben balról jobbra haladva már túljutott, a nyaláb a cső kialvása után a —16— helyzetbe tér vissza. A találmány egy további kiviteli alakjánál az elektronsugárcsőben egy további fogóelektróda van elrendezve, melyet a nyaláb egy bizonyos eltérítőfeszültségndk megfelelő helyzetében ér, mimellett az ezzel a fogóelektródával összekötött áramkörökből egy, a nyalábnak egy másik helyzetbe való áthelyezésére alkalmas impulzus vételezhető. A 6. és 7. ábrák vázlatosan két ilyen kapcsolási elrendezést szemléltetnek. A további —29— fogóelektróda mindkét kapcsolási elrendezésnél úgy van elrendezve, hogy ha a nyaláb a legkisebb eltérítőfeszültségnek megfelelő — a 2. ábrán a —13— — helyzetbe kerül, a nyaláb ezt a további elektródát éri. A 6. ábra szerinti kapcsolási elrendezésnél ez az elektróda kondenzátoron át a —30— kisütőcső anódájával van összekötve. Ez a cső egy önmagában ismeretes rekesztő-oszcillátor-kapcsolási-elér endezésbe van iktatva. Ez az oszcillátor-kapcsolási-elrendezés akként van beállítva, hogy csupán akkor működőképes, haz az oszcillátor rácskörében pozitív feszültségi impulzus lép fel,'amikor a nyaláb a —29— elektródát éri. Ennek következtében egy csatoló kondenzátoron némileg késleltettan fellépő, pozitív feszültségimpulzus jut a jobboldali eltérítő lemezre, mi.nek következtében a nyaláb jobbra tolódik el. Kellő méretezés 'esetén a nyalábot az impulzusfeszültség az első stabil helyzetig vagy azon túl mozgatja vissza, ami után a nyaláb az impulzus befejeztével ebbe a helyzetbe vándorol. Ha a 7. ábra szerinti kapcsolási elrendezésnél éri a —29— elektródát a nyaláb, a —31— ellenálláson feszültségesés lép fel és ennek következtében a —32— ellenállás és a —33— kondenzátor jelenléte folytán a —34— elektróda feszültsége, mely az elektronsugárcső anódájaként működik, kissé késleltetve, csökken. Ennek következtéiben a nyaláb elektronáramának erőssége is kisebbedik úgy, hogy a 2. ábra szerinti —11— görbe egészében annyival lejjebb helyezkedik el, hogy nem lépnek fel többé metszésipontjai a —12— vonallal és a nyaláb egészen jobbra, az ábrán 36-tal jelölt pontig vándorol. Egy más kapcsolási elrendezés látható a 8. ábrán. Ebben az esetben a —27— ellenálláson és —26— kondenzátoron mindannyiszor egy-egy, a nyaláb fokozatos eltolására való feszültségimpulzust vezetünk be. Amint a nyaláb azt a helyzetet érte el, melynél a járulékos. —29— fogóelektródát éri, a feszültség a —27— ellenálláson csökken, úgyhogy a —2— lemezek között uralkodó eltérítő feszültségkülönbség alábbszáll és a —11— görbe a 9. ábrán a —11'— helyzetbe tolódik el, a —12— ellenállásvonalhoz képest, mely helyzetében nem lépnek fel metszéspontjai ezzel a —12— vonallal. Ennek következménye, hogy a nyaláb a —36— pontba tér vissza. Egy másik, a 10. és 11. ábrán részletesebben szemléltetett kapcsolási elrendezésnél a —8— kört, mely azt a —7— ellenállást tartalmazza, melyről az eltérítő feszültséget levezetjük, feszültségosztón át tápláljuk. Egy egy —37— kisütőcsőből és —38— ellenállásból áll. A kisütőcső vezérlőrácsához a —39, 40— feszültségosztóról vett feszültséget vezetjük hozzá, mely utóbbi feszültségosztó egyrészt az egyik —2— eltérítő lemezzel, másrészt pedig a —42— feszültségforrás mínuszsarkával van összekötve. Mindaddig, amíg az elektronsugárnyaláb az aránylag nagy eltérítő feszültségeknek megfelelő helyzetek egyikét foglalja el, a kisütőcső vezérlő elektródáján a feszültség pozitív és a —8— visszaható körben fellépő eredő-T? • • R ellenállás értéke: R7 -\ — ,ahol R; a kisütő-Ri-|-R38 cső ellenállását jelenti. Ebben az esetben a —8— áraimkörben folyó —ia — áramerősség és a fellépő —V— eltérítőfeszültség összefüggését a 11. ábra —43— vonala szemlélteti. Ha, miután a szükséges
