142104. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektronsugárnyaláb eltérítésére való eszközökkel ellátott elektronsugárcsővel

4 142.104 feszültségimpulzusokat a —26, 27— műhálózathoz egymásután hozzávezettük, az elektronsugárnyaláb a 11. ábra —44— pontjának megfelelő helyzetet foglalja el, úgy a —37— cső vezérlőelektródáján fellépő feszültség gyakorlatilag nullává válik. Ha a nyalábot ezután a —45— pontnak megfelelő helyzetbe visszük, úgy a vezérlőelektróda feszültsége annyira negatív lesz, hogy a —37— cső elreteszelődik. Ennek következtében a —38— ellenálláson átfolyó áram erőssége csökken és a —43— vonal a —48— vonallal helyettesítődik, amelynek nincsenek metszéspontjai a —37— görbével úgy, hogy a nyaláb a —48— pontig vándorolhat és azután, amikor a —37— cső újból vezetővé válik, —49— pontnak megfelelő helyzetet veszi fel. Avégett, hogy a —37— csövet egy ideig reteszelt állapotban tartsuk,' a —41— kondenzátor van elrendezve, mely úgy van méretezve, hogy az időállandók viszonya a következő: Cj, • R40

!>C

Í)

•

R7

=

C2(i

-R,

7

. Többnyire ajánlatos a fogóelektródák méreteit és elrendezését akként megválasztani, hogy annak a maximális áramerősségnek az értéke, mely az előtt a helyzet előtt lép fel, amelynél a nyalábnak egy másik helyzetbe vissza kell vezetődnie, jelentékenyen nagyobb legyen, mint a többi maximumok értékei. Ha pl. az —iQ

—

áramerősség görbéje a 12. ábra —50— görbéjének felel meg és —51— az a helyzet, melyből a nyalábnak az —52— helyzetbe vissza kell vezetődnie, úgy előnyös, ha az —53— maximum jelentékenyen magasabban fekszik a többi maximumoknál. Ha pl. az 5. ábra szerinti kapcsolási elrendezést alka1

mazzuk, úgy a nyalábnak az —52— helyzetből az —51— helyzetbe való eltolásakor, az —54— ellenállásvonal lép fel. Az —51— helyzet elérésekor ez az ellenállás vonal pl. az 55-tel jelölt vonalba helyeződik át. Az 5. ábra szerinti bal oldali eltérítőletnezen a potenciál emellett nem változik, míg a jobb oldali eltérítőlemez potenciáljának megváltozásához az R7

C„ időállandó fellépte következtében bizonyos idő szükséges. Ennek következtében a —8— áramkörben váltóáram lép fel, úgy, hogy a —9— kondenzátoron is váltófeszültség jelentkezik, mely annál kisebb, minél nagyobb a C„ és minél kisebb az R7

C„. Ha már most a 12. ábra szerinti —53— maximumban az áramerősség nagy, úgy az —54— ellenállásvonalnak az —55— helyzetbe való helyzetváltozása nagy, úgy, hogy ez az utóbbi vonal aránylag nagy távolságra kerül a többi maximumtól. Ez különösen az —56, 57— és —58— maximumok környezetében fontos, minthogy ott a nyaláb sebessége csekély, aminek folytán a —9— kondenzátoron aránylag nagy váltófeszültség lép fel, ami növeli annak veszélyét, hogy a nyaláb téves helyzetet foglaljon el. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy kedvező kiviteli alakjánál azok közül a forgóelektródák közül egy vagy több, mely fogóelektródákkal kapcsolatos áramkörben fellépő áram az elektronsugárnyaláb eltérítését befolyásolja, szekunderemiissziós-elektródaként van kialakítva. Az ilyen szekunderemissziós-elektródák útján az ezekkel az elektródákkal összekötött áramkörökben egyszerű módon olyan áramerősséget hozhatunk létre, mely nagyobb, mint az előzőkben ismertetett kapcsolási elrendezésnél fellépő áramerősség, smi a kapcsolási elrendezés érzékenyebb működését eredményezi. Egy ilyen kapcsolási elrendezést, mely egyébiránt az 1. ábrán szemléltetettnek megfelelő fajtájú lehet, az 1. és 13. ábra kapcsán közelebbről ismertetünk. Emellett feltételezzük, hogy az 1. ábra szerinti —4— elektróda egynél nagyobb szekundéremissziótényezőjű szekundéremissziós elektróda alakjában van kiképezve. Ha a —9— keiben az —ia— áramot pozitívnak tételezzük fel, amikor az a nyíllal jelölt irányban folyik, úgy as- e között az áramerősség és az eltérítőfeszültség közötti összefüggést, illetőleg az ellenállásvonalat a 13. ábrán látható —60— görbe, illetőleg —61— egyenes szemlélteti. A nyaláb fokozatos eltolására újból az 5. ábra bal oldalán látható kapcsolási elrendezés alkalmazható. A nyalábnak egy bizonyos helyzet elérése utáni eltolására ugyancsak az 5. ábra szerinti kapcsolási elrendezés alapját tevő felismerés használható fel, amennyiben a —24— cső katódájának és anódáj áriak csatlakozási helyeit a —7— ellenálláson felcseréljük. A 14. ábra a nyaláb visszarnozgatására való olyan kapcsolási elrendezést szemléltet, amelynél a —62— ellenállás és a —63— feszültségforrás soroskapcsolásához párhuzamosan —64— kisütőcső van kapcsolva. A —85— feszültségforrás és a —66— anóda közé, mely anóda a jobb oldali —67— eltérítőlemezzel van összekötve, rgy —63, 69— feszültségosztó van beiktatva, melyből a kisütőcső számára vezérlőfeszültséget vezetünk le. A nyalábnak a 13. ábra szerinti —70— helyzetből a —71— helyzetbe való eltolása során az —i0

—

áraimerősség negatív értelemben növekszik, úgyhogy a 14. ábra —72— pontjában a feszültség emelkedik. A —68, 69— feszültségosztó, valamint a —65— feszültségforrás feszültsége úgy van megválasztva, hogy a —64— cső mint előbb, reteszelve van. A nyaláb legközelebbi, a 13. ábia szerint —73— helyzetében a cső anódfeszültsége még tovább emelkedik, minek következtében ez vezetővé válik, ami azzal jár, hogy az az ellenállás, amelyről az eltérítő feszültséget vesszük, kisebb lesz és a 13. ábra szerinti —61— egyenes meredekebb helyzetet foglal el, hogy hogy a —60- — görbét többé nem metszi, mimellett a —72— pontban jelentkező feszültség is esik. Ennek következtében a nyaláb balra mozog és a —70— pontba kerül. Ennél a kapcsolási elrendezésnél is újból —74— kondenzátor van a kisütőcső vezérlőelektródája és katódája közé iktatva avégett, hogy a —61— ellenállásvonalat a —64— cső nyitvatartásával egy darabig meredekebb helyzetében tartsa. Kellő értékű erősítési tényező elérése végett kisütőcsőként előnyösen tetródát vagy pentódát alkalmazunk. Szekundéremissziós elektródák alkalmazása esetén a nyaláb eltolására ugyancsak alkalmazható a 10. ábra szerinti kapcsolási elrendezés, melynél azonban a —39— és —40— ellenállások, valamint a —42— telepfeszültség alkalmas megválasztásával arról kell gondoskodni, hogy a cső állandóan el legyen reteszelve, annak a helyzetnek kivételével, melyből a nyalábot vissza kell mozgatni. Mindaddig, amíg a nyaláb a 13. ábra szerinti —73— helyzetet még el nem érte, a cső tehát reteszelve van. Ha a nyaláb a —73— helyzetbe kerül, minek következtében a cső vezetővé vá-