142074. lajstromszámú szabadalom • Kisméretű jármű, különösen kisméretű csukott személykocsi
2 142.074 Az 1. és 2. ábrák szerinti kivtelnél a gj csuklószerkezet, amely körül a —b— sapka felcsappantható, közvetlenül a sapka elülső éle mentén van elrendezve, míg a 3. és 4. ábrák szerinti kivitelnél a g2 csuklószerkezet a sapka hátulsó éle mentén fekszik. Ennek megfelelően szemléltetjük a 2. és 4. ábrákban a sapkát felcsappantott helyzetben. A csuklószerkezetek előnyösen csuklópántok, melyek közül a jármű mindegyik oldalán egyet rendezünk el, mégpedig célszerűen a szélvédő üveg alsó élének magasságában. Az 5—8. ábrák szerinti kiviteli alakok, a megelőző'példakénti kiviteli alakoktól lényegében abban .különböznek, hogy csuklók nincsenek közvetlenül a felcsappantható sapka közelében, hanem attól bizonyos távolságban vannak elrendezve. így az 5. és 6. ábrákban feltüntetett kiviteli alaknál a g3 csukló a jármű elülső végének közelében, a 7. és 8. ábrák szerinti kivitelnél a g4 csukló a jármű hátulsó végének közelében van elhelyezve. A —B— sapkákat mind a két esetben fogantyúkat alkotó —h— rudakkal látjuk el, amelyek a sapkát a g%, illetőleg g4 csuklókban ágyazzák és egyben oldalsó ütköző rudakat alkotnak. A sapka súlyát kiegyensúlyozó rugószerkezetet, vagy a g, és g4 csuklók belsejében, vagy azokon kívül, pl. ä sapkával vagy a fogantyút alkotó rudakkal összekötött emelőn támadó rugók alakjában rendezhetjük el. Ha a kiegyensúlyozáshoz nürnbergi ollót alkalmazunk, úgy ezt célszerűen a sapkának a csuklóval ellentétes végénél rendezzük el, így pl. az 5. és, ,6. ábrák szerinti kivitelnél a jármű —b— hátsó része és a sapka hátulsó vége, vagy a —h— ütközőrúd, -illetőleg fogantyú hátulsó vége között. A járműbe való beszállás végett a sapkát az esetleg alkalmazott zár oldása után felfelé elfordítjuk, amikor a kismértékű emelés után az említett rúdszerkezet hatása alatt önműködően áll be a rajzolt nyitott helyzetbe és további intézkedés nélkül ebben a helyzetben állva is marad. Az emeléshez pl. az emeltyűként kialakított —h— rudakat használhatjuk, amint ezt az 5, és 6. ábrákban szemléltettük. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az elfordítás szögét kisebbre válasszuk, mint az 1—4. ábrákban feltüntetett megoldásnál. A sapka belülről való nyitása és zárása végett a sapka belsejében alakítunk ki megfelelő kezelő eszközöket. A csuklóesap eltávolítása lehetővé teszi, hogy a sapkát, pl. a nyári időben, egészen eltávolítsuk. A szerkezet természetesen egyszerű módon alakítható ki, úgy, hogy a sapka eltávolítása után is a fogantyú és az oldalsó ütközőket alkotó —h— rudakkal az oldalrésszel együtt, vagy anélkül, a járművön maradnak és így a járműben ülő személyek, vagy ott elhelyezett t áru helyzetét a járműben biztosítják. Szabadalmi igénypontok: 1. Géperejű jármű, különösen csukott személykocsi, melyre jellemző, hogy a jármű felső része sapka módjára felcsappantható. 2. Az 1. igénypont szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a sapka a jármű egyik haránttengelye körül felcsappantható. 3. Az 1—2. igénpontok szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyet a jármű ajtó nélküli szekrénye jellemez. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a járműnek csakis az elülső és hátsó kerékpár között fekvő utasrészét elfedő felcsappantható sapkája van. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a járműnek az utasrészt határoló oldalfalai legalább is részükben a sapka részei. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az oldalfalaknak csak a felső részei tartoznak a felcsappantható sapkához, míg az oldalfalak alsó részeit a járműalváz hossztartói alkotják. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a járműnek kádalakú kerete, illetőleg kocsiszekrény alsó része van, amelynek az utastér előtt és mögött, előnyösen az utastértől oldalt fekvő oldalfalain a felcsappantható sapka szegélyrészei feküsznek fel. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a felcsappantható sapka több rekesz alkotta jármű középső rekeszének felső részét alkotja. 9. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a sapka az utasfér előtt fekvő harántirányú tengely körül elfordíthatóan van elrendezve. 10. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a sapka az utastér mögött fekvő harántirányú tengely körül elfordíthatóan van elrendezve. 11. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a sapka közvetlenül az utastér előtt vagy közvetlenül az utastér mögött fekvő harántirányú tengely körül elfordíthatóan van elrendezve. 12. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az előnyösen oldalsó rudakon megerősített sapka a jármű hossztengelye irányában, a felcsappantható résztől közzel elválasztóttan, előnyösen a jármű elülső vagy hátulsó végén fekvő harántirányú tengely körül elfordíthatóan van elrendezve. 13. Az 1—12. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a sapka forgástengelye a szélvédő üveg alsó éle magasságában, előnyösen a szélvédő üveg keretének alsó magasságában fekszik. 14. Az 1—13. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a felcsappantható sapka a vasénál kisebb fajsúlyú anyagból, pl. rétegezett fából, könnyűfémből vagy műanyagból készült. 15. Az 1—14. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a felcsappantható sapka legalább is részben átlátszó anyagból, pl. plexi-üvegből készült. 16. Az 1—15. igénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a sapka súlyát egészben vagy részben alátámasztó rugószerkezet egyensúlyozza ki. 17. Az 1—16. ligénypontok bármelyike szerinti géperejű jármű kiviteli alakja, melyre jellemző,
