142035. lajstromszámú szabadalom • Főleg gyors és nagymérvű vízingadozású folyók mentén építendő, öntözési és belvízmentesítési feladatok teljesítésére egyaránt alkalmas szivattyúmű

2 142.035 magasság esetén is a szivattyúmű minden előfor­duló emelési magasságánál gazdaságosan dolgozik és az árvédelmi biztonsági követelményeknek meg­felel. Evégből a találmány értelmében a szivattyúmű­ben legalább két egymással együtt dolgozó sziváty­tyúállomást alkalmazunk, melyek közül az egyik szi­vattyúállomás a folyón úszó állomás, a másik, illető­leg többi állomás pedig a gát védett oldalán van elrendezve és a folyón úszó szivattyúállomás a gát védett oldalán elrendezett egy vagy több szivattyú­állomással a gátban elrendezett csővezeték útján közlekedik. A szivattyúállomások egymással való együttdolgozásán e leírásban és igénypontokban azt értjük, hogy a szivattyúállomások akként vannak elrendezve, hogy az egyik állomás szivattyúival egy bizonyos szintre felemelt vizet a másik állomás szi­vattyúi egy előre meghatározott magasabb szintre emelik, vagyis a szivattyúállomások mintegy egy­más mögé vannak iktatva. Több egymással ilymódon együttdolgozó szivaty­tyúkból álló szivattyúberendezésnek lényeges elő­nyei vannak. A tervezésnél ugyanis módunkban van, hogy az üzemben előreláthatólag előforduló legna­, gyobb összemelési magasságot, amit rendszerint a folyó legnagyobb szintingadozása határoz meg, több, gyakorlatilag egyenlő részre osszuk, és min­den egyes részemelési magasság leküzdésére egy­egy külön szivattyúállomást alkalmazunk. Miután így minden egyes szivattyúállomásnak ugyanazt a víztömeget gyakorlatilag ugyanarra a magasságra kell emelnie, az egész berendezés valamennyi szi­vattyúállomása egyforma kivitelű szivattyúkkal sze­relhető fel. Ez a körülmény egyrészt gyártástech­nikai szempontból jelent lényeges előnyt és ol­csóbbá teszi a beszerzést, másrészt a felcserélhe­tőség üzemtechnikai szempontból teremt igen ked­vező körülményeket. Az ismert megoldásokkal szem­ben pedig az üzem gazdaságossága nagy mértékben javul, mert valamennyi szivattyú a mondott szer­kesztési elv következtében állandóan a legjobb ha­tásfok körzetében dolgozik. Eltérően az eddig ismert kivitelektől, amelyek­nél az egész berendezés központosán, a gát egyik oldalán volt elrendezve és tekintélyes mélyépítési munkálatokat tett szükségessé, ezek túlnyomó nagy része a találmány szerinti megoldásnál elmarad. Az úszó szivattyúállomás alkalmazása ugyanis le­hetővé teszi, hogy az ezt a szivattyúállomást a be­rendezésnek a gát védett oldalán fekvő részével összekötő úgynevezett zsilipcsövet jóval a folyó legalacsonyabb, sőt a normális vízállásának szintje fölött rendezzük el. A zsilipcső folyómeder felőli vége, amellyel az úszó szivattyúállomás nyomócső­rendszere csuklósan van összekötve, a folyó leg­alacsonyabb, sőt normális szintje fölött torkollik a folyómederbe, míg a gát védett oldalán fekvő vége a belvíagyüjtő aknába nyilik. A zsilipcső viszonylag magas elrendezése a csak költséges mélyépítési munkával előállítható mély aknák létesítését is fe­leslegessé teszi, ami a befektetési költségek és az építéshez; szükséges időtartam igen nagymértékű csökkentésével jár. Az úszó szivattyúállomás csak öntözőmunkát vé­gez, még pedig csak akkor, ha a folyó szintje a zsilipcső meder felőli vége alá süllyed, úgyhogy az öntözéshez szükséges víz a zsilipcsövön gravitációs úton nem vezethető át. A gát védett oldalán levő egy vagy több szivattyállomás a belvízgyüj tő csa­tornából emel, még pedig öntözés végett a folyó mindenkori vízállásától függően vagy az úszó szi­vattyúállomással együtt dolgozva vagy egyedül, vagy pedig belvizet emelnek át a folyóba, amikör az úszó szivattyútelep nem dolgozik, esetleg le is van szerelve. Az öntözőmunkát tehát vagy az úszó szivattyútelep egyedül, vagy á gát védett oldalán elrendezett, rendszerint egy szivattyútelep egyedül,. vagy a kettő együtt dolgozva látja el. Célszerű, ha egy-egy szivattyúállomáson, az úszó szivattyúállomást is beleértve, több egymással pár­huzamosan dolgozó szivattyúmotoriegységet alkal­mazunk, amelyek mindegyike egymás közt egyenlő és egyenként egy-egy szivattyúból és azt hajtó belső égésű vagy elektromotorból áll. Eltérően tehát az ismert megoldásoktól, amelyeknél az előforduló legnagyobb emelési magasságra szerkesztett szi­vattyúkat alkalmaztak, a találmány szerinti beren­dezésben csak az előforduló legnagyobb összemelési magasság egy tört részére méretezett szivattyúk kerülnek alkalmazásra. Mivel pedig a legnagyobb magasságra csak kivételes alkalmakkor, viszonylag igen rövid ideig kell vizet szállítani, az erre az emelési magasságra szerkesztett szivattyúk az is­mert berendezésekben az év túlnyomó nagy részé­ben szükségképen rossz hatásfokkal dolgoznak. Ez­zel szemben a találmány értelmében az évek folya­mán itt-ott előforduló legnagyobb emelési magas­ságnak csak egy tört részére szerkeszté'tt szivaty­tyúkból álló, egymással együtt dolgozó szivattyú­állomások közül mindig annyit helyezünk üzembe, amennyi a víznek az éppen adott emelési magas­ságra való szállításához elegendő, mimellett a szi­vattyúállomások egyenként mindig közelítően ugyan­arra a magasságra emelnek, tehát a legkedvezőbb hatásfokkal dolgozhatnak, anélkül, hogy evégből.' költséges lapátállító és egyéb szabályozó szerkezete­ket kellene alkalmazni. A kis emelési magassá­gokra szerkesztett szivattyúk és azokhoz tartozó motorok alapozási munkálatai is egyszerűbbek és könnyebbek, mint az ismert megoldásoknál. Ha a találmány szerinti szivattyúberendezésben kettőnél több, tehát a gát védett oldalán legalább két szivattyúállomás van és ezeket egymás közt egyenlő szivattyúcsoportokkal szereljük fel, akkor az emelés sorrendjében utolsó, tehát a legmagasabb szinten elrendezett szivattyúállomás szivattyúi cél­szerűen felváltva használhatók itt, vagy az úszó szivattyúállomáson. A gát védett oldalán ugyanis erre a szivattyúállomásra csak a ,téli időszakban elő­forduló magas vízállásoknál — áradások esetén — van szükség, amikor a belvizeket a megáradt fo­lyóba kell nyomni. Ugyanekkor nincs öntöző munka, sőt az úszó »szivattyúállomás esetleg téli kikötőben tárol. Viszont öntözés idején nem szokott áradás előfordulni, akkor tehát a legfelső szivattyúállo­más üzemen kívül van. Megtehetjük tehát azt, hogy ennek az állomásnak a szivattyúit felváltva ott al­kalmazzuk, ahol azokra éppen szükség vari, tehát télvíz idején a gát védett oldalán, öntözés idején az úszó szivattyúállomáson. Ilyen üzemtartás ese­tén a befektetési költségek még tovább csökkent­hetők. A találmány szerinti berendezés egyik példakénti kiviteli alakját, mély H ^12" m összemelési ma­gasságra három szivattyúállomással dolgozik, a rajz­ban tüntettük fel.

Next

/
Thumbnails
Contents